A település lakossága refomátus vallású. Az 1740-es években tűzvész pusztította el az akkori templomot, melynek helyére a türelmi rendelet miatt torony nélküli, nyugati oromfalas, barokk homlokzatú, nyeregtetős épületet emeltek. A mennyezeten lévő feliratos tábla tanúskodik arról, hogy a templomot 1785-ben építették:

„Isten dicsőségére építette e templomot Felséges és Kegyelmes II. József Tsászár és Királyunk engedelméből Mályinka Reformáta Szent Ekklésia a maga költségén Kultsár Gáspár Kurátorsága és Tsenel János Bíróságában 1785-ik esztendőben.”

 Az építést az akkori lelkész, Egressy Mózes vezette, aki Egressy Béni nagyapja volt. A torony nélküli templom belső terében 500 személy részére alakítottak ki ülőhelyet. Mennyezetét égszínkékre festett deszkákkal borították és rendszertelenül festett, arany csillagokkal díszítették. A szószék felé pedig festett, nyolcszögű, díszes faragású koronát készítettek. Ugyancsak a mennyezeten lévő feliratos tábla bizonyítja, hogy a templomot 1912-ben felújították:

„Újítatott 1912-ben tiszt. Pataki János lelkész és Nagys. Losonczy Gyula Fő-és Kulcsár I. Zsigmond gondnoksága alatt”.

A templom orgonáját Reményi Mihály építette 1948-ban.

A torony helyett népi barokk stílusú fából készült haranglábban helyezték el a Losoncon készült harangot. Ennek a haranglábnak szinte egyedülálló különlegessége, hogy az aggtelekiéhez hasonlóan facsapok tartják össze.

A harangláb