A családba csupán két, közepes méretű, társas, a hideg szubartikus és artikus vizekben élő faj tartozik, a narvál és a beluga. Helyenként tömegesek, és néha csoportosan járnak táplálék után, de gyakran távoli, megközelíthetetlen vizekre vándorolnak. Kellemk és viselkedésük is eléggé szokatlan, ami miatt az elmúlt századokban számos monda és hiedelem született róluk. Sok taxonómus a kúposfejű delfint is ebbe a családba sorolja, egyes elképzelések szerint ez a beluga trópusi megfelelője. A két faj külsőleg valóban hasonlít egymásra, s anatómiai hasonlóságok is mutatkoznak köztük, főként a koponyákon, a cetek között egyedülálló módon, arckifejezésüket változtatni tudják. A belugához és a natválhoz hasonlóan, a kúposfejű delfin nyaka is nagyon hajlékony, mert nyakcsigolyáik szabadon mozgathatók.

Jellegzetességek:

A narvál és a beluga számos fizika jellemzője megegyezik. Méretük és alakjuk hasonló, fejük gömbölyű, arcorruk rendkívül rövid, nincs hátúszójuk, de hátuk közepén alacsony taraj fut végig, mellúszóik kicsik, lekerekítettek, csúcsuk gyakran felhajlik, farokúszójuk közepén határozott bemetszés található, testüket vastag szalonnaréteg védi a hidegsarki tengerekben a lehűléstől. A narvál- és belugaborjaksötétebb színűek a felnőtteknél.

Belugák szaporodása:

A belugák társas állatok. Tavasszal százával gyűlnek össze kölykezni és vedleni a sekély vízű artikus és szubartikus öblökben, folyótorkolatokban.

Farokúszó:

A narvál és a beluga farokúszója szokatlan alakú, hátulsó szegélye domború. A natválon ez messziről is jól látható, a belugán nem annyira kifejezett, de a hátulsó szegály domborúsága az életkor előrehaladtával növekszik.

Ivari kettősség:

A narválnál és a belugánál meglehetősen nagy ivari különbségek tapasztalhatók: mindkét faj hímjei nagyobbak a nőstényeknél. A narváloknál csak a hím visel agyarat.

Narvál merülés:

A narválnak nincs jellegzetes merülési mozgássorozata, felszíni viselkedése attól függ, hogy éppen mit csinál. Első pillantásra azonban viselkedése emlékeztet a fókák előre bukfencező merülésére.

• a hímek agyara néha látható, ha a felszínre jönnek lélegezni, de többnyire rejtve marad
• a gömbölyű fej teteje és a hát feltűnik a felszínen
• előrebukó mozgást végez, akár a bálnák, fejét megdönti a merüléshez
• merül, mint a bálnák, farókúszóját a fekszín fölé emelheti , főként mélymerülés előtt

Beluga merülése:

Nehéz helyes képet festeni a beluga merülési szokásairól, átlagosan csak néhány másodpercig látható a felszínen légzés közben, testének csak kis része emelkedik a vízszint felé, a farokúszó rendesen a felszín alatt marad. A merülés utolsó mozzanata enyhe hullámmozgásként tapasztalható.

• lapos szögben emelkedik a felszín felé
• először a gömbölyded homlok tör át a felszínen
• a gömbölyű hát egy része rövid ideig látható
• úgy merül, akár a bálnák, a farokúszó rendesen a felszín alatt maradFfajok

Fajok:

• Narvál
• Beluga