(Sambucus nigra L.)

A fekete bodza jelentősége, környezeti igénye

A bodzát az emberiség már nagyon régóta hasznosítja. Sokoldalú gyógyhatása évezredek óta ismert, a virágzatából készült üdítőital napjainkban is széles körben fogyasztott.

A növény cserje vagy kistermetű fa formájában az eurázsiai lombos erdők cserjeszintjében, hazánkban leggyakrabban az akácos erdőkben fordul elő. Lombfakadása korai.

Termése bogyó, amely bogernyő virágzatban alakul ki. Egyetlen termés kb. 100-200 bogyóból is állhat.

A leveléből főzött teát vizelethajtóként, izzasztónak, lázcsillapítónak, valamint reumatikus bántalmak ellen használják. A virágzatából készült tea hűléses megbetegedések esetén használt izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtóhatású, részben ha sonló hatású az aszalt termésből készült tea is. A fagyási sérülések kezelésére használták a zsírban párolt aprított leveleit. A népi gyógyászat használta még a kérgéből készült teát is szív- és vesebetegségek, illetve reumatikus bántalmak ellen.

Gyümölcse vitaminokat, fehérjéket, ásványi anyagokat, mikroelemeket, cukrokat, szerves savakat és cseranyagokat tartalmaz. Kedvező beltartalmi összetevői miatt reformkonyhai élelmiszerekben és gyógykészítményekben is használható. Magas antocián tartalma miatt egyik legfontosabb természetes élelmiszeripari színezék, de használják bőr- és fatárgyak festésére is.

Könnyű, tartós fájából szerszámnyél, mezőgazdasági felhasználásra karók készíthetők és fafaragások készítésére is alkalmas.

A környezeti károkra kevésbé érzékeny, ezért szennyezett levegőjű területeken is ültethető.

A termesztése nagyobb méretekben viszonylag rövid ideje kezdődött, de az elmúlt években folyamatosan emelkedett a telepített területek nagysága.

A fekete bodza szinte mindenütt előfordul, talaj iránt nem igényes de legszebben az üde, le vegős, nitrogénben gazdag, jó vízellátottságú, gyengén savanyú kémhatású talajokon díszlik. A szélsőséges körülményeket nem jól tűri. Az erősen kötött, tömörödött talajokon a sok csa padék vagy túlöntözés esetén kipusztul. A sülevényes homoktalajokon a növény hervad, és a termés aszalódik, mennyisége és minősége is csökken. A tenyészidőszak csapadékhiánya el sősorban a fiatalabb ültetvényekben okoz kárt a hajtásnövekedés csökkenésével, esetleg a növények teljes kiszáradásával. A talajvízzel való telítettséget nem tűri, pár napos vízborítás a növény pusztulásával jár. Telepítése során figyelemmel kell lenni a nagy fényigényére, mert a fény hiánya a hajtások gyengeségét ok ozza, a virágzat mennyiségét csökkenti és a minőségét rontja. Az egyes fajták fagytűrése eltérő. A rendszeres, mérsékelt erősségű szél csökkenti a kártevők - elsősorban a fekete levéltetvek - megtelepedését. Ezzel szemben az erős szél a fiatal ültetvényekb en igen jelentős kárt okozhat a hosszú fiatal hajtások kitörésével, ami egy- két évvel elnyújtja a koronaalakítást.

A fekete bodza termesztéstechnológiája

Telepítés időpontja

A szabadgyökerű csemeték esetén az őszi és tavaszi telepítés is lehetséges, de az őszi ültetés esetén jobb megeredés várható. A jól begyökeresedett, konténeres szaporítóanyag elvileg az év minden időszakában telepíthető, azonban a szárazabb időjárás esetén szükséges az eredést elősegítő öntözés. Legkedvezőbb időszak az augusztus vége és a szeptember közepe közötti. A gyökérzóna nedvességének megőrzésére alkalmazott takarás a tövek körül kedvező hatású a fejlődés kezdeti szakaszában is.

Az ültetvényterület előkészítése

A telepítésre tervezett területet szükség szerint tereprendezni k ell. Ezt követően a talajtani szakvélemény alapján a talajt fel kell tölteni a szükséges tápanyagokkal. A szerves- és istállótrágyát, talajjavító anyagokat 40-60 cm mélyen be kell dolgozni. Amennyiben a szántás mély sége alatt tömődött, vízzáró réteg található, igen jó hatást fejt ki az altalajlazítás. A mély szántás időpontját úgy kell megválasztani, hogy a telepítésig legyen elegendő idő - legalább egy hónap – a talaj ülepedésére. A telepítést megelőzően, a szántóföldi termesztésben megszokott módon "magág y" minőségre kell elmunkálni a talajfelszínt.

Ültetés

A feketebodzát 5-6 m-es sortávra és 3-4 m-es tőtávra ültetjük a talajadottságnak, a művelő gépek méreteinek és nem utolsó sorban az alkalmazott koronaformának megfelelően. A gyengébb homokos talajokon ritkábbra, a kötöttebb jó tápanyaggazdálkodású talajokon sűrűbbre ültetjük.

A Nemzeti Fajtajegyzékben egy fajta a Haschberg szerepel. Ismertebb külföldi fajták a Donau, Tubling, Prägertner, Hamburg, Korsor. Hazai fajták nemesítése folyamatban van.

A szabad gyökerű dugványok esetében az ültetés menete hasonlóan történik, mint az egyéb gyümölcsfajoknál. A sérült, roncsolódott gyökerek mellett a nagyon hosszúakat is vissza kell vágni. Megfelelően fejlett talpgyökereknél a vesző tövénél elhelyezkedő gyökereket eltávolít hatjuk. Amennyiben a törzsképző vessző hossza nagyobb 100 cm-nél vissza kell vágni a 80-100 cm-es magasságban lévő rügyig. A törzsmagasság alatti oldalhajtásokat tőből el kell tá volítani. A törzsmagasságban található oldalvesszőket - amennyiben vannak - a vastagságuk tól függően 2-3 rügypárra visszametsszük. A csemeték eredési esélyét fokozhatjuk a gyökerek pépezésével. Az ültető gödör méretét a csemeték gyökérzete határozza meg, kényelmesen el kell férniük benne.

A szárazabb körülmények között végzett ültetésnél elengedhetetlen az iszapolás, majd a gyö kerek körüli földet tömöríteni kell. Az ültető gödröket be kell takarni és őszi telepítés esetén a növényeket fel lehet csirkézni is.

Konténeres csemetéknél gyakran körbe növik a gyökerek a konténert. E bben az esetben a földlabdát függőlegesen behasogatjuk, hogy a gyökerek sugárirányba nőjenek tovább. A földlabda felszínét a talajszint alá 3-5 cm-re kell helyezni, hosszabb dugvány esetében mélyebbre is kerülhet. A földlabda betakarása, a talaj tömörítés e, öntözése a szabad gyökerű csemetéknél írtak szerint történjen. Az ültetéssel egy menetben kell kihelyezni a törzsnevelés hez szükséges támkarókat, melyek lehetőség szerint 5-8 cm átmérőjűek és kör keresztmet szetűek legyenek. A fűrészelt karók éle károsíthatja a növendék törzsét és hajtásait.

Az ültetvényt más gyümölcsösökhöz hasonlóan célszerű bekeríteni a vadkárok megelőzésére.

A bodza metszése, koronaformái

A jó termésképződés számára a hosszú vesszők felelnek meg, ezért a bodzát évente erőteljesen met szeni kell az őszibarackhoz hasonlóan. A visszametszés nélküli hosszú szálvesszők a termés súlya alatt ívben lehajolnak, megkönnyítve ezzel a termés betakarítását. A termesztés során többféle koronaforma alakult ki:

• Törzses vázkaros (Viertelstamm): az egy méter körüli magasságban kialakított korona alapja 3-4 térben arányosan elhelyezkedő, 30-50 cm hosszú, közel vízszintes vázkar. Ez a típus igen gondos munkát igényel, bár a metszési hibák könnyen javíthatók az évenkénti met szés során, a rejtett rügyekből képződő új hajtásokkal.
• Egytörzsű fej: az előbbihez hasonló magasságú törzs és korona kialakítása és metszése a szőlő fejműveléshez hasonló. Hamar elsűrűsödik és a metszés nehézkes a vesszők egymás hoz közel elhelyezkedő tövei miatt.
• Többtörzsű fej: tövenként két-három törzs van egy-egy fejjel. Hátránya a törzsek kisebb szilárdsága.
• Orsó: kísérleti forma, a 60-70 cm-es törzs folytatásában elhelyezkedő, 170-180 cm hosszú központi tengelyen kerül kialakításra körkörösen 6-8 rövid termőkar, melyen a vízszintese n elhelyezkedő vesszőket hagyják meg és 100-120 cm-re visszametszik. A termés na gyobb méretű és egységesebb.
• Bokor: természetes koronaforma, a magára hagyott törzses formák is visszaalakulnak erre néhány év alatt. Összes termés nagyobb ennél a koronaformánál, de az ápolásra és betaka rításra fordítandó időigénye négy-ötszörös.

A telepítést követő évben kell a törzset megnevelni, a törzsnek kiválasztott hajtást - az intenzív növekedés miatt - rendszeresen, legalább kéthetente kötözni kell a támkaróhoz. A kötözés során a szoros régebbi kötéseket le kell vágni, és újra kell kötni. A konkurens hajtásokat, ol dalhajtásokat a tervezett törzsmagasságig, valamint az esetleges virágokat folyamatosan el kell távolítani. A törzsnevelés egyszerűbben megoldható a törzsnevelő henger alkalmazásával.

Ha a kiválasztott hajtás június utolsó harmadára a 80 cm plusz 2-3 nóduszt meghaladta vagy ebben a magasságban megindult az oldalhajtások növekedése, koronába metsszük. Ennek hiányában a korona alakítást a következő évre kell halasztani.

A termőfelület kialakítása

Kedvező feltételek esetén a végleges koronaforma a 2.-3. évre kialakítható és 3-4 kg termése is van. A koronába metszést követően a törzstisztítást folytatni kell. A hajtások 10-15 cm-es nagyságánál ki kell választani azt a 3-4, közel vízszintesen és térben arányosan elhelyezkedő hajtást, amelyek a korona vázkarjait fogják alkotni. A továbbiaknál nagyon fontos a megfelelő terhelés. A növény fejlettségének megfelelően általában a negyedik - ötödik évben érhető el a 12-15 termő szálvessző esetén a 25-35 kg tövenkénti termés. A jó termővessző legalább 1-1,5 m hosszú, ép és egészséges. Ha a virágzás időszakában nincs 6-8 db, 15-20 cm-es meddő hajtás, a tő túl van terhelve. A túlterhelt tövekről a virágzatot részben vagy egész en el kell távolítani a megfelelő hajtásmennyiség kifejlődéséhez.

Talajművelés

Sorközök füvesítése, esetleg köztes növény termesztése csak öntözés mellett lehetséges. A sorközök mechanikus gyomirtása során tekintettel kell lenni a bodza sekélyen elhelyezk edő gyökereire. A koronacsurgón belül a 8-10 cm-nél mélyebb talajművelés nem ajánlott. A tár csák közül az oldalazó V tárcsa megfelelő, de legjobb a kultivátor 15-20 cm-es gyommagasságig. Vegyszeres gyomirtás esetén a legjobb hatás a glifozát hatóanyagú sze rekkel érhető el. Fiatal ültetvényeknél kerülni kell a lombra kerülését.

Tápanyagutánpótlás

A trágyázásra még nem alakultak ki általánosan elfogadott és kísérletekkel alátámasztott módszerek. A termelői tapasztalatok alapján nitrogénigényes és az alapelemeken kívül a bórtartalmú lombtrágya használata ajánlott. Az ajánlott hatóanyag mennyiségek N 100-200 kg, P 50-100 kg és K 120-170 kg hektáronként. A kijuttatás az általános gyakorlat szerint történik. A bór kijuttatása rügypattanáskor, zöldbimbós állapotba n és sziromhullás után történjen. Az őszi kis adagú nitrogénadagolás elősegíti a termőrügyképződést.

Növényvédelem

Bár a bodzának más, elterjedtebb gyümölcsfajokhoz viszonyítva kevesebb a károsítója, mégis a növényvédelmét nem lehet elhanyagolni. A vírus fertőzésre fogékony, különösen a cseresz nye levélsodródás vírus okoz károsodást. Hazai ültetvényekben még nem számottevő az előfordulása. Az állati kártevők közül a levéltetvek, - elsősorban a bodzalevéltetű és a fekete répalevéltetű - károsít külön-külön, de gyakran együtt is. A levéltetvek elleni védekezést ne hezíti, hogy a fertőzés általában a virágzás időszakában a legerősebb, amikor a gépi permete zés a közel vízszintes helyzetben lévő termővesszők miatt akadályozva van.

A bekerítetlen ültetvényeken jel entős vadkárral is számolni kell, amennyiben a területen élnek őzek és szarvasok. Részben a hajtáscsúcsokat rághatják le, részben a bodza viszonylag puha kérgét dörzsölik le a fejükkel a növény kipusztulásáig is.

Betakarítás

Kézzel történik a bogyók 95 % -os érettségének időszakában. Termő ültetvényen 120 kg/fő teljesítmény érhető el.

Gazdaságosság

A bodza magyarországi termesztése csak néhány éve kezdődött jelentősebb mértékben, így gazdaságossági elemzések még nem állnak rendelkezésre. A költségigény szempontjából nagy előnye az egyszerű növényvédelme, de a jelentős kézimunkaigény korlátozhatja az ül tetvénytelepítés nagyságát. A termékpálya fejlesztésére a bodzatermelők értékesítő szövetkezetet hoztak létre.