Uram!
2006.12.11. 08:31
Uram! hozzád fohászkodom, hogy arcom könnye elapadjon. Lelkemet kínzó fájdalomból elég, vigye messzire a szél! Emészt a kín, s bánat földi létemben még mi várhat? Szerelem, mert az voltál nekem, de az őszi széllel elrepültél, mint almafáról a deres levél. Mély nyomot őrzök szívemben, s egyedül sétálok a fekete űrben. Bolygók között sem lelem békém, csak simogató szavad igazgyöngy tengerén. Uram! hozzád fohászkodom, hogy arcomon a Nap mosolya mindig ott ragyogjon!
|