Keresztjeim
2005.10.27. 11:46
Gondolatoktól zsong a fejem. Keresztjeimet a vállamon cipelem. A jókat jobb oldalon, a kimondottakat pedig mind a balon. Sokszor érzem, hogy fáj, Hogy görbíti hátam, de a keresztem lerakni meg sem próbáltam. Mindig szerettem volna egy kis házban élni, s ha bánt valami, fűszálak közé bebújni, elrepülni, mint a fecskék délre, melegségbe, feltámadt vágyak, fények tengerébe... Képzeletemben erdőszélén lennék százszorszép, így érezném a szellő friss leheletét. Napocska nyújtaná rám aranylóan fénylő sugarát és én napozva fel fordulnék, hogy szép még a világ hogy higgyem...... ...........
|