Elvárások a dolgozókkal szemben:

A delfináriumokban dolgozó ápolóknak érteni kell a gépek, például a szűrők, a szivattyúk, a kazánok, a szellőztetőkészülékek kezeléséhez.

Mindezek mellett ismerni kell a kéziműszerek, mint például a pH-mérő,a klórion mérő, sűrűségmérő stb. használatát is. Ezenkívül az állatidomításhoz érzék kell, és a látogatók kérdéseire világos, egyértelmű  és szakszerű válaszok adása sem olyan egyszerű. Végül, de nem utolsósorban, a 20-30 perces műsort önállóan kell levezetnie.

A delfinek gondozóinak tökéletesen kell ismerniük a a rájuk bízott állatokat.

Delfinidomításról:

A delfinidomítás nagy előnye, hogy az állatok mindig kaphatók arra, hogy valakit utánozzanak. Az utánzásra, a játékra nemcsak a fiatal, hanem a teljesen kifejlett állatok is hajlamosak.

A delfinek egy része mindenre vállalkozik. A vízizsonglörködésre, a vízből való kiemelkedésre, fogócskázásra, játékos mozgásra, halak, teknősök és madarak kergetésére. Különösen szívesen lökdösnek a víz tetején fadarabokat, karikákat, úszóöveket, műanyag flakonokat.

Az idómítónak az első perctől kezdve baráti kapcsolat kialakítására kell törekednie. Ha az állatokkal meg tudja értetni, hogy egymás nélkül nehéz boldogulni, akkor a trénernek már nyert ügye van.

Párzáskor a delfinek dekoncentráltak, taníthatlanok. Az is előfordul, hogy valamelyik minden ok nélkül megmakacsolja magát, s homlokegyenest mást csinál mint amit kellene. Ha a tréner eléri az állatot, és a fejére koppint - könnyen megeshet, hogy a sértett pédány a mélybe úszik, vagy egy távoli sarokba félrevonul, illetve támadóvá is válhat.

Az előbb elmondottak inkább kirívó esetek, a palackorrú delfinekre álatlában a barátkozás, a játékos karakter a jellemző.

Duisburgi delfináriumban betanított feladatok:

• kézből etetés
• tartós kiemelkedés a vízből
• mellúszóikat úgy tartják, mindha kezet nyújtanának
• átugorják a víz fölé 2,2 m magasságba helyezett lécet
• átugorják a 4 m magasságba helyezett, 145 cm átmérőjű karikákat
• 5,8 m magasra ugranak, és elveszik a trénertől a halat
• harangot húznak
• szárazföldön kúsznak
• labdajátékot játszanak (kosárlabda, vízen himbálózó labda emelgetése...)
• parancsszóra "énekelnek"
• csónakhúzás
• tűzoltás
• delfinlovaglás
• kettős lovaglás

Delfinekkel való úszás:

A palackorrú delfinekkel közvetlen kapcsolat teremthető. Minden kockázat nélkül meg lehet őket simogatni, kezünket betehetjük a szájukba. Még a frissen befogott állatok közé is be lehet menni, úszni lehet velük. Ha együtt úszunk velük, egy kisebb botot mindig tartsunk magunknál, nehogy a nagy sebességgel úszó állatok összeütközzenek velünk. Ez ugyani súlyos következményekkel is járhat. A magunk elé tartott "marsallbot" időben és kellő távolságból figyelmezteti az állatokat a sebesség korlátozására, a fékezésre.

A delfinek viszonya az állatokhoz, emberekhez:

A nyílt tengeren a palackorrú delfinek a roppant veszedelmes cápákkal rendszerint úgy bánnak el, hogy teljes sebességgel a vérengző ragadozó oldalának úsznak. A felső és alsó állkapcsok szinte belefúródnak a cápába, s azok valósággal léket kapnak. Így a cápák mája rendszerint annyira károsodik, hogy rövis isőn belül kiszenvednek.

Persze a delfinek nemcsak az állatokkal bánhatnak gorombán. Előfordulhat, hogy az embereket is barátságtalanul fogadják.

Ha a delfintréner a legutolsó foglakozáson kissé keményen bánt állataival - akkor következő találkozásnál erről nem szabad megfeledkeznie. Ilyenkor nem árt egy kis óvatosság, mert a kitünően emlékező állatok nem felejtik el a nyers bánásmódot. Könnyen "bosszút forralhatnak", és megbüntetik a keménykezű felvigyázójukat. Az új foglalkozás alkalmával helyes valamilyen védőeszközt kéznél tartani.

Egyik-másik állat egyéb módon is kellemetlenkedhet. Például a víz alatt tevékenykedő, takarító emberre valósággal rátelepszik, és nem engedi a felszínre emelkedni.

Pompás érzékkel kell az állatokkal együtt lenni, közösen úszni velük. Különösen "szoros kapcsolat" alakulhat ki velük, ha társaságukban víz alatt töltünk néhány percet. Ott már hallható különleges hangjuk, mely egyaránt hasonlít a cirregésre és az éles füttyre.

Alvás és ébredés:

Ezek az állatok reggel mindig álmosan ébrednek. Ilyenkor eltellik néhány perc, nemritkán még 1-2 óra is, amíg teljesen magukhoz térnek. Ébren nagyjából ferdén állnak a vízben. Eközben farokúszójukkal megtámasztják testüket az aljzatban, miközben a fejtetői rész, vagyis ahol az orrnyílás is van, a felszín fölé emelkedik. Alkonyat felé még élénken mozognak, aztán fokozatosan elcsendesednek, és az éjjelt nyugodt pihennéssel töltik.