Egy felejthetetlen éjszaka

Kagome épp a saját világában volt és lefekvéshez készülődött. Levette a felsőjét mikor Inuyasha ugrott be hozzá. Mikor meglátták egymást, mindketten elvörösödtek, majd Kagome elkiáltotta magát:

- INUYASHAAA FEKSZIK!

A hanyou elterült a földön, Kagome meg visszavette a felsőjét. Rá öt percre Inuyasha sikeresen felállt, de addigra már Kagome elment onnan egyenesen le a szent fához:

„Inuyasha mit keres itt? És mért akkor jött be amikor öltöztem? Jaj meglátott egy szál melltartóba! Jesszus!”

- Kagome…..

Kagome a hang irányába fordult, Inuyasha állt ott:

- Mit akarsz?

- Csak bocsánatot kérni…

- MI? Te jól vagy?

- Igen! Miért?

- Mert te sose kérsz bocsánatot!

- Ha nem akarod nem kérek!

Belenéztek egymás szemébe és elhallgattak. Majd egyszer Kagome elkapta a fejét:

- Mért is jöttél?

- Csak azért, hogy megkérdezzem, hogy mikor jössz vissza!

- Ööööö nem tudom.

- Gyere most!

- Mi?

- Gyere most vissza!

- Minek?

- Mert…..mert…..hiányzol!

- MI?

- A többieknek…….

- Szóval neked nem?

Kagome könnyekkel a szemébe felállt és felrohant a szobájába. Inuyasha meg maga elé nézve megszólalt:

- De………

Napokig nem látták egymást. Kagome egyszer azonban azon kapta magát, hogy az uszodából hazajövet beleugrott a kútba és kimászott az ősi Japánban:

„Mit keresek én itt? Na mindegy, ha már itt vagyok, akkor meglátogatom a többieket! De Inuyashát nem!”

Kagome elindult a faluba, ahol Kaede anyóba botlott:

- Ó, Kagome szia!

- Bocsánat!

- Semmi baj! Viszont hallottam, hogy összevesztél Inuyashával, mi történt?

- Hosszú egy történet!

- Nem baj ráérünk!

Így Kagome elmondott mindent Kaede anyónak. Aki nagy érdeklődéssel figyel és a végén megszólalt:

- Kagome szerinted Inuyashának nem hiányoztál?

- Ő mondta!

- Kagome, ismered Inuyashát a világért se vallaná be, hogy hiányzol neki!

- De….

- Semmi de, keresd meg és beszélj vele!

Így Kagome elindult megkeresni Inuyashát. Útközben találkozott Sangoval:

- Szia Sango!

- Szia!

- Sango nem láttad Inuyashát?

- De igen! Nagyon le volt törve!

- Miért?

- Mert……hát…..

- Mond már!

- Mert összeveszett veled!

- MI?

- Jól hallod!

- Asszem megyek, beszélek vele!

- Jó, szia!

- Szia!

- Sango várj, és hol van?

- Kint a tónál!

- Köszi!

Kagome elindult a tó irányába, útközben gondolkozott:

„Mi történik velem? Még sose aggódtam az miatt, hogy összeveszek-e Inuyashával vagy nem! Valami nem stimmel!”

Kagome észre se vette, hogy futni kezdett. Mikor a tóhoz ért hangok ütötték meg a fülét:

- Szia Kagome, hogy vagy? Öööö…én! Á, ez nem jó! Biztos, hogy még haragszik rám! Na akkor még egyszer: Szia Kagome!

- Szia!

Inuyasha összerezzent a hang hallatán, megfordult és ránézett a lányra:

- Öööö…. Kagome! Te mit keresel itt?

- Utánad jöttem!

- Keh! Minek?

Inuyasha felhúzta az orrát és úgy csinált, mint akit nem érdekel semmi. De Kagome elmosolyodott, mert ő tudta, hogy Inuyasha örül neki. És igaza volt Inuyasha örömében ugrálni tudod volna:

„Kagome úgy örülök, hogy itt vagy!  Mi történt velem?Na mindegy nem is érdekel! Az a lényeg, hogy te itt vagy! Bárcsak megcsókolhatnálak! Kagome szeretlek…………”

Belenéztek egymás szemébe és csak nézték a másikat. Aztán Inuyasha felhúzott orral leült a fűbe és elfordult:

- Keh!

Kagome odaállt mögé és ránézett. A szél lassan fújni kezdett és felborzolta a hajukat:

- Inuyasha!

- Igen?

- Ma nem újhold van?

- Nem tudom! De mért is érdekel?

- Csak kérdeztem!

Ekkor Kagome leült a fiú mellé és átölelte. A hanyou csodálkozva nézett aztán elkomorult és megfogta a lány kezét. Így ültek egy jó ideig, aztán Inuyasha megszólalt:

- Kagome!

- Igen?

- Én…..én mindig is……akartam mondani, hogy……

- Hogy?

- Hogy öööööö…………

- Inkább mutogasd el!

- Jó, de le fogod szedni a fejem!

- Nem fogom ígérem!

- Rendben!

Inuyasha megfordult és belenézett a lány szemébe:

- I-inuyasha, nem mutatod?

- De……..

Odahajolt a lányhoz és megcsókolta. Miután Inuyasha elengedte Kagomét, lehajtotta a fejét. Kagome meg se tudott szólalni. Így maradtak egy ideig. Aztán Kagome erőt vett magán:

- Hát……

A nap ekkor érte el a horizontot és alábukott. Inuyasha ekkor felállt:

- Itt maradsz vagy megyünk?

- Itt maradok!

- Rendben.

- Várj Inuyasha hova mész?

- El.

Hangzott a tömör válasz. Inuyasha aztán elment, de nem messzire. Kagome ott marad egyedül. Nézte az eget és rajta a csillagokat, aztán szépen lassan észrevétlenül könnyek kezdtek folyni a szeméből:

- Inuyasha ne menj……

Inuyasha eközben a fák mögül figyelte a lányt, majd magára nézett:

- Hát megint átváltoztam! De utálom ezt az éjszakát.

Aztán visszanézett Kagoméra:

- Kagome mindjárt jövök……. – suttogta.

Inuyasha elment fáért, aztán halkan odament Kagoméhoz:

- Itt vagyok!

A lány megijedt hirtelen:

- Inuyasha ne ijesztgess!

- Bocsánat!

- Öööö…. Semmi baj!- pirult el Kagome .- De minek jöttél vissza? Nem azt mondtad, hogy elmész?

- De igen! De visszajöttem! Mért elmenjek?

Inuyasha megfordult, de Kagome felpattant és Inuyasha keze után nyúlt. A lány megfogta a fiú kezét, aki megállt:

- Akkor ne menjek?

- Ne!

- Rendben!

Nemsokára egy kisebb fajta tűz ropogott mellettük. Kagome örült neki, mert fázott, de nem tette szóvá. Ám Inuyasha észre vette:

- Fázol?

- Igen! Kicsit.

Inuyasha kikötötte a felsőjét:

- Gyere ide…

Kagome odament hozzá és beleült az ölébe. Nézték a tüzet szótlanul, aztán Kagome megszólalt:

- Én……

- Igen?

- Én…..

- Kagome inkább hagyjuk!

A lány mosolyogva ránézett a fiúra, aki visszamosolygott. Aztán Inuyasha ismét odahajolt hozzá, de most már Kagoménak semmi kifogása nem volt. Az ajkuk forró csókban eggyé olvadt. A csókuk forró, szenvedélyes és gyengéd volt. Ez a csók tovább tartott, mint az első. Aztán a csók után Inuyasha Kagome nyakát vette célba:

- Hé, Inuyasha mit csinálsz?

- Nem tudom!

De Kagome nem hagyta magát. Nevetve felállt:

- Én most megyek fürödni!

- Mi?

- Inuyasha egy tó mellett vagyunk, nem?

- De! De akkor is!

Kagome megfordult és levetkőzött, így láthatóvá vált a fürdőruhája, aztán bement a vízbe:

- Inuyasha te nem jössz?

- Hogy én?

- Igen, te!

Inuyasha felállt és levette a felsőjét. Kagome szája tátva maradt, Inuyasha izmos testét látva:

- Kagome mit nézel?

- Hát, hogy milyen izmos vagy!

- Ööööö….. értem…..

Inuyasha nagyon nagy zavarba jött. Nemsokára mind a ketten a vízben voltak. Kagome lebukott, majd feljött és lefröcskölte Inuyashát:

- Hé! Kagome!

- Igen?

- Ezt mért csináltad?

- Inuyasha ez egy játék!

- Játék?

- Igen!

Inuyasha nagyon hamar belemelegedett a játékba. Sokáig játszottak és közben telt az idő. Egyszer Kagome nem figyelt, mert már nagyon fáradt volt és Inuyasha átfogta a lány derekát:

- Kagome valami baj van?

- Nem, nincs semmi baj!

- Biztos?

- Igen! Csak elfáradtam!

- Akkor gyere, üljünk vissza a tűzhöz.

- Rendben!

Visszamentek és leültek a tűzhöz:

- Hát Inuyasha ez jól esett!

- Mi?

- Ez a játék!

- Ja, aha! Nekem is……

- Figyelj csak az a csó……

- Kagome ne mondj semmit!

- Mért?

- Semmi csak ne szólalj meg!

- Mért?

- Hallgasd az erdő csöndjét! Ugye milyen jó és …….

- Csöndes?

- Igen!

- Te meg, néz fel az égre!

- Minek?

- Nézd a csillagokat!

Felnéztek az égre, de Inuyasha hamar visszafordult és ránézett a lányra. Kagome nem vette észre, hogy a fiú nézi őt:

- Kagome!

- Igen?

Inuyasha ismét megcsókolta a lányt, aki mint csak erre várt volna, úgy kapott a fiú szájához. Egyre hevesebben csókolták a másikat. Inuyasha lassan egyre lejjebb haladt és mindenütt összecsókolta a lányt. Kagome is hasonló képpen tett. Végül mindketten rádőltek Inuyasha piros felsőjére. Inuyasha simogatni kezdte a lányt. Kagome meg végig simított Inuyasha izmos karjain és mellkasán. Végül Inuyasha megszabadította Kagomét a fürdőruhájától, a lány meg a nadrágjától a fiút. Inuyasha megint megcsókolta a lányt. És akkor egymásé lehettek. Élvezték a másikat. A két test lassan összeforrt és végül jött, ami jött.

Inuyasha és Kagome egyszerre mondták ki azt, hogy:

- Szeretlek…….

Egymás karjaiba aludtak el aznap. Másnap reggel korán felkeltek, legalábbis Kagome. Inuyasha miután kinyitotta a szemét és észre vette, hogy Kagome nincs mellette felpattant és körülnézett:

- Kagome hol lehet?

Ekkor ránézett a tóra és észre vette a lányt. Inuyasha elmosolyodott és utána ment:

- Jó reggelt Kagome!

- Neked is!

Megcsókolták egymást. Ekkor felkelt a nap és Inuyasha visszaváltozott hanyouvá. Aztán ismerős hangok ütötték meg a fülüket:

CSATT!!!!!!

Kagome mosolyogva megszólalt:

- Jön Miroku és Sango!

És valóban, nemsokára feltűntek a fák között. Innen együtt indultak útnak.

Négy év múlva egy apró fiú fekete hajjal és kis fülekkel a tóhoz szaladt:

- Apa, anya nézzétek a tavat! Milyen gyönyörű!

- Igen látom, de gyere Inuyasha mennünk kell, Sangoék már várnak!

A kis fiú elszalad előre. Az apja is elindult, de az anyukája megállt:

- Kagome nem jössz?

- De igen! Inuyasha!

- Igen?

- Emlékszel erre a helyre?

- Mért kéne emlékeznem?

- Mert itt töltöttünk el egy felejthetetlen éjszakát!

Inuyasha odament a lányhoz és megcsókolta:

- Tudom……….