Burton újra lidércekkel bábozik
2005.10.07. 13:02
A 62. Velencei
Filmfesztivál egyik kiemelt vetítése a szeptember 7-én bemutatásra került
Halott menyasszony. Tim Burton „lélekfaló”, ugyanakkor lenyűgöző
animációjában a halottak világa színes, zenés, mókás, „élettel teli”, míg az
élők birodalma szürke, zsarnoki és korlátok közé
szorított. |
Tíz évig dolgoztak élőken és holtakon
Burton filmjének megvalósulása tíz évig húzódott, és a film ugyan nem indul
az Arany Oroszlánért, de olyan hangos elismerést kapott a sajtónak és a
kritikusoknak tartott keddi vetítésen, hogy akár versenybe is szállhatott volna
a fődíjért.
Az orosz népmesén alapuló
sztori röviden a következő: Victor, a kissé zavart fiatal főhős, aki Johnny Depp
hangján szólal meg, házasságra készül. Pontosabban: el kell vennie egy lányt,
akit korábban még sohasem látott. Érthető, hogy kissé ideges, és elinal.
Végzetének köszönhetően városa falain kívülre téved, és a temető sírkövei alatti
világba kerül, ahol újabb menyasszony kerül az útjába.
A fiatal nőként megboldogult, zöldes-kékes színekben pompázó Emily azt hiszi,
hogy eljegyezték egymást Victorral, ám a halál okoz ez ügyben némi nehézséget.
Például Emily egyik szemét elveszíti, köszönhetően az „életében” beállt
szerencsés fordulat kiváltotta izgatottságnak.
Victor végül ráébred, hogy sem ezen a világon, sem a másvilágon nincs semmi,
ami útjába állhatna az igaz szerelemnek. A halottak birodalmában játszódó
történet végsősoron egy optimista, életigenlő mese, Tim Burton képeivel
„elbeszélve”.
Burton filmjében megszólal Helena Bonham Carter is, mint a halott
menyasszony, míg Victor élők közti menyasszonyának, Victoriának Emily Watson ad
hangot, Christopher Lee pedig egy zsarnoki jellemű papként szólal meg.
Helena Bonham Carter többször látható volt már Burton-moziban, így A
majmok bolygójá-ban (2001), A nagy halban, vagy a nálunk jelenleg
is futó Charlie és a csokigyárban (2005). Johnny Depp és Tim Burton
együttműködése pedig a kezdetekere nyúlik vissza, immár ötödik alkalommal
dolgoznak együtt. Első közös munkájuk az Ollókezű Edward (1990) modern
tündérmeséje volt. Következő közös filmjük az 1994-es Ed Wood, a világ
legrosszabb rendezőjéről. Majd együttműködésük legutóbbi állomásai Az
Álmosvölgy legendája (1999), a Halott menyasszonyt megelőzően
pedig az említett Charlie és a csokigyár.
A Halott menyasszony életre kel
A Halott menyasszony
nagyon aprólékosan, hagyományos stop-motion technikával készült,
ellentétben a ma jóval elterjedtebb kompjutergenerálta képekkel, amelyek a
Shrekben vagy a Toy Storyban láthatóak.
A hagyományos technikai megvalósítás során az animátorok akár egy egész napot
eltöltenek azzal, hogy akár csak néhány másodpercnyi „hasznos” mozgássort
rögzítsenek. Ezért a feladat megkönnyítése érdekében Burton és csapata
kifejlesztett egy új eljárást, amelyen 1993-tól, a Karácsonyi lidércnyomás
(The Nightmare Before Christmas) óta dolgozik.
Burton egyszerre félelmetes és vicces, a Halott menyasszonyhoz hasonló képi
világa hasonló formában, bábok segítségével egyszer már mozivászonra került.
1993-ban készült el Henry Selick rendezése, a Karácsonyi lidércnyomás,
amelyben a szürreális képeiről ismert rendező a forgatókönyv írásában vett
részt.
A történet szerint Jack Skellington, Halloween város ura unja már az
évenkénti partizást. Amikor belebotlik Christmas Town-ba, úgy dönt, hogy a
Karácsonyt egy újabb Halloween-ünnepséggé változtatja. Elrabolja a Télapót, és
mindenféle szokatlan karácsonyi ajándékkal „kedveskedik” a gyanútlan
gyerekeknek.
Ebben a szürreális
álomvilágban a valóságosnak ható arcjátékot a bábok cserélhető fejével érték el.
A mostani animációban az alkotók már, tovább léptek ezen, és a Halott
menyasszony figuráinak fejében rejlő szerkezetekkel a fülektől kezdve a
hajon át az arc számos pontja beállítható. A Halott menyasszonyt,
Emilyt hordozó-mozgató szerkezet és a hozzá kapcsolódó alkatrészek, például a
fejdísz elkészítése tíz hónapot vett igénybe.
„Mindez nagyon unalmas munka is lehet – mondta a társrendező Mike Johnson a
produkció elkészülése során. - Ez olyan tevékenység, amely türelmet és kitartást
követel, hogy teljesíteni tudjuk a feladatunkat.”
|