2005-09-05 15:21

Wallace és Gromit és az elvetemült veteménylény

Minden animációs filmre igaz, hogy a figurák alakítása annyira - vagy még inkább - múlik az animátorokon, mint az őket megszólaltató színészeken. Ez különösen igaz a modell-animációra, ahol az animátorok rengeteg órát töltenek azzal, hogy mozdulatról-mozdulatra életre keltik az élettelen bábokat.
„A két főszereplő adott volt, de a történetben sokkal több városlakó szerepel - mondja Nick Park. - Nagyszerű csapat építette fel a további negyven szereplőt, köztük Victort és Lady Tottingtont. Sok munka volt annak a két figurának a megtervezése, főleg Lady Tottingtoné, akinek egész ruhatár is kellett. Előfordult, hogy túlfűtött viták kerekedtek abból, melyik jelenetben melyik ruhát kellene viselnie.”

Alapvetően minden báb ugyanúgy épül fel, kezdve a fémváztól, amely a figura csontvázának felel meg. Természetesen léteznek eltérések a mérettől és attól függően, hogy a figura két vagy négy lábon áll-e, illetve, mint Gromit esetében, ahogy éppen jólesik neki.
A modellezők minden bábot egy speciális összetételű, tartós plasztilinből formáznak meg, amelyet „Aard-mix”-nek kereszteltek el. Akik emlékeznek az Aardman első egészestés filmjére, a Csibefutamra, észre fogják venni a különbséget a Wallace & Gromit és az Elvetemült Veteménylény című filmben használt bábokon. Míg a csirkebábok felülete sima volt, a modelleket ebben a filmben úgy tervezték, hogy egyenetlen agyagra emlékeztessenek, hűen a Wallace és Gromit rövidfilmek hagyományához - hogy „látsszon a hüvelykujjak nyoma”, ahogy Nick Park mondta gyakran.

Miután az összes modellt befejezték, átadták őket az animátoroknak, akik az elkövetkező pár évet azzal töltötték, hogy a bábokat „mozgásra” bírják. Nehéz elképzelni hány órányi sziszifuszi munkát és milyen szintű koncentrációt igényel egy Aardman-animáció elkészítése. Ha csak számokban gondolkodunk: egyetlen másodpercnyi filmben huszonnégy képkocka pereg le, tehát a mozgások mennyiségétől függően elképzelhető, hogy huszonnégy különböző testtartását kell megfilmezni minden egyes figurának egy jelenet minden másodpercéhez, figyelembe véve a törzs, fej, karok, lábak, ujjak, szemek, fülek, száj, és a többi legapróbb mozdulatait.
„Igaz, hogy egy animátornak egy egész napja van arra, hogy egyetlen soron dogozzon, amely három másodpercet tesz ki a filmben, de csak egy lövése van - magyarázza Lord. - Egy hosszú jelenet eltarthat egy hétig is, és a végére már rettegsz, nehogy elrontsd, mert akkor egész heti munkád kárba vész. Úgyhogy bár lassú munka, az adrenalin rendesen pezseg bennük.”