AJÁNLOM AZ OLDALT

.:[BEJELENTKEZÉS]:.

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

.:[TURISZTIKAI AJÁNLÓ]:.

VÁLASSZON NYELVET A WEBLAP OLVASÁSÁHOZ!

SELECT A LANGUAGE WEB SITE TO READ!

	.:[IDÕJÁRÁS]:.

	.:[SZÉKELYSZÁLLÁS]:.
Ha utazni szeretne Székelyföldre, akkor szekelyszallas.hu

	.:[INFO]:.

	.:[KONYHA]:.

	.:[CSILLAGÁSZAT]:.
Csillagászat>> Csillagászati tankönyv>>

.:[MA.HU]:.

REKLÁM

	.:[ÚJEMBER]:.

.:[DEMOKRATA]:.

RMDSZ

HÍRSZERZÕ BLOG

A Szent korona útja 1000 esztendõn át

1527-ig a királyokat Székesfehérváron, 1563-tól általában Pozsonyban koronázták.

1000. karácsony	Esztergomban megkoronázzák I. Istvánt (1001-1038) A korabeli évkezdet szerint 1001-et írtak
1031. szeptember 2.	Imre trónörökös halála: a székesfehérvári Szûz Mária templomban temetik el
1038. augusztus 15.	I. István halála és temetése a székesfehérvári Szûz Mária templomban
1038. augusztus	Péter koronázása, elsõ uralkodása 1038-1041
1041. második fele	Aba Sámuel a trónon (1041-1044)
1044. április 22.	Húsvétkor Aba Sámuel ünnepi koronázása Csanádon
1044. július 5.	ménfõi csata, majd Aba Sámuel halála. Az abasári monostorban temetik el
1044. július	Péter második beiktatása (1044-1046); a pécsi székesegyházban temetik el
1044. szeptember	I. András megkoronázása (1044-1060)
1058.	Salamont apja életében, gyermekként megkoronázzák
1060. õsze	I. András és testvére, Béla csatája, majd András sebesülése Mosonban; Zircen meghal. A tihanyi bencés apátságban temetik el
1060. december 6.	Szent Miklós ünnepén I. Bélát megkoronázzák (1060-1063)
1063. szeptember 11.	után I. Béla meghal, a szekszárdi bencés monostorban temetik el
1063. szeptember	Salamon német segítséggel elfoglalja a trónt (1063- 1074). Anyja, Anasztázia királyné Nordheimi Ottó bajor hercegnek ajándékozza 'Attila kardját'
1064. április 11.	Húsvétkor Géza herceg a béke jeleként ünnepélyesen Salamon fejére teszi a koronát Pécsen
1074. március 14.	mogyoródi csata, Salamon menekülése Mosonba
1075.	Géza koronázása (1074-1077)
1077. április 24.	I. Géza meghal, a váci székesegyházban temetik el
1077. április - május	I. László megkoronázása (1077-1095)
1095. július 29.	I. László halála, Nagyváradon a székesegyházban temetik el
1095. augusztus	Kálmánt feltehetõleg Szerafin esztergomi érsek megkoronázza
1116. február 3.	Kálmán halála, Székesfehérváron temetik el
1116. február	II. Istvánt Lõrinc esztergomi érsek megkoronázza
1131. március vagy április	II. István halála: Váradon temetik el (feltehetõleg a váradelõhegyi premontrei prépostságban)
1131. április 28.	Felicián esztergomi érsek megkoronázza II. Bélát
1137.	II. Béla hazahozatja Bizáncból apja, Álmos herceg tetemét, és Székesfehérváron temetteti el
1141. február 13.	II. Béla halála, majd temetése Székesfehérváron
1141. február 16. vasárnap	megkoronázzák II. Gézát
1162. május 31.	II. Géza halála, majd temetése Székesfehérváron
1162. június elején	Lukács esztergomi érsek megkoronázza III. Istvánt
1162. június-július	Mikó kalocsai érsek megkoronázza II. Lászlót
1163. január 14.	II. László halála. Székesfehérváron temették el
1163. január 27. vasárnap	Mikó kalocsai érsek megkoronázza IV. Istvánt
1165. április 11.	Zimonyban meghal IV. István; elõbb ott, a Szent protomártír templomában temették el, késõbb Székesfehérvárra vitték a tetemet.
1167.	a székesfehérvári Szûz Mária templomban õrzik a koronát
1172. március 4.	III. István Esztergomban meghal; ugyanott temették el
1172. március	III. Béla királlyá választása
1173. január 13.	Vízkereszt nyolcadán a kalocsai érsek megkoronázza III. Bélát
1182. május 16.	Pünkösdkor, apja életében Miklós esztergomi érsek megkoronázza Imrét
1196. április 23.	III. Béla halála, majd temetése Székesfehérváron
1196. április legvége	Jób esztergomi érsek megkoronázza Imrét
1204. augusztus 26. csütörtökön	Csák Ugrin esztergomi érsek halála miatt (aug. 20 elõtt) János kalocsai érsek Imre kívánságára és a pápa felhatalmazásával megkoronázza fiát, III. Lászlót
1204. szeptember	meghal Imre király, az egri székesegyházban temetik el
1205. május 3.	Ausztriában meghal III. László, holttestét a gyõri püspök Székesfehérvárra viteti, és ott királyhoz méltóan eltemetik
1205. tavasza	II. András az osztrák herceget a korona kiadására kényszeríti
1205. május 29.	Pünkösdvasárnap János esztergomi érsek II. Andrást megkoronázza
1214.	II. András megkoronáztatja Béla fiát
1217.	II. András a szentföldi hadjárat során Gizella királyné koronáját 140 ezüst márkáért eladja
1220.	felkenik és megkoronázzák Laszkarisz Máriát, Béla királyfi feleségét
1235. szeptember 21.	meghal II. András. Az egresi (Torontál megye, ma Igris, Románia) ciszterci monostorban temetik el
1235. október 14. vasárnap	Róbert esztergomi érsek megkoronázza IV. Bélát
1241 - 1304.	a Szent Koronát Székesfehérváron õrzik
1245. augusztus 20.	IV. Béla megkoronáztatja fiát, Istvánt
1254.	IV. Béla oklevelében úgy említi Székesfehérvárt, mint ahol a királyi trónust és a koronát õrzik, ahol a királyokat felszentelik, és ahol az õsei nyugszanak
1256. december 16.	a Szent Korona elsõ említése
1270. május 3.	IV. Béla halála, majd temetése az esztergomi ferenceseknél
1270. május 13.	után királlyá koronázzák V. Istvánt
1272. augusztus 6.	meghal V. István. A Margitszigeten temetik el
1272. szeptember 3.	elõtt Türje nembeli Fülöp esztergomi érsek megkoronázza IV. Lászlót
1290. július 10.	meggyilkolják IV. Lászlót, Csanádon temetik el
1290. július 23. vasárnap	Ladomér esztergomi érsek megkoronázza III. Andrást (1290-1301)
1301. május 13.	elõtt Bicskei Gergely esztergomi érsek Esztergomban megkoronázza az erre az alkalomra készített koronával I. Anjou Károlyt
1301. augusztus 27. vasárnap	Szent István ünnepének nyolcadán Hont- Pázmán nembeli János kalocsai érsek megkoronázza Vencel cseh herceget.
1304.	a Szent Korona Csehországban, Vencel királynál
1304-5.	A koronát Ottó bajor herceg Magyarországra hozza: útközben elvesztik, majd megtalálják
1305. december 6.	Szent Miklós ünnepén Rád nembeli Benedek veszprémi és Antal csanádi püspökök magyar királlyá koronázzák Wittelsbach Ottó bajor herceget
1305-1310.	a Szent Korona Kán László vajdánál Erdélyben
1309. június 15. vasárnap	Budán, a Nagyboldogasszony templomban Tamás esztergomi érsek másodszor koronázta I. Károlyt az ez alkalomra készült és Boccasino Miklós bíboros, pápai legátus által megáldott koronával
1310. augusztus 27.	Szent István király ünnepének nyolcadán Székesfehérváron a Szent Koronával harmadszor koronázzák meg I. Károlyt.
1317 dec. 19.	Temesváron meghal Mária királyné, I. Károly felesége
1323- 1403.	a visegrádi várban õrzik a Szent Koronát
1342. július 16.	meghal I. Károly, Székesfehérváron temetik el
1342. július 21. vasárnap	Telegdi Csanád esztergomi érsek megkoronázza I. Lajost
1382. szeptember 10.	meghal I. Lajos; Székesfehérváron temetik el.
1382. szeptember 17.	szombaton Demeter esztergomi érsek megkoronázza I. Nagy Lajos lányát, Mária királynõt
1385. december 31.	Mária királynõ lemond a trónról
1385. december 31. vasárnap	Demeter esztergomi érsek megkoronázza II. Károlyt (1385-1386)
1386. február 7.	merényletben II. Károly halálosan megsebesül. Mária ismét átveszi a kormányzást
1386. február 24. v.27	meghal II. Károly; az egyházi kiközösítés miatt csak 1390-ben vagy temetik el a Visegrád melletti Szent András bencés apátságban
1387. március 31. Virágvasárnap	Himházy Benedek veszprémi püspök megkoronázza Luxemburgi Zsigmondot (1387-1437)
1395. május 17.	Mária királynõ halála; Nagyváradon temették el
1401.	Zsigmond fogsága alatt: "Magyarország Szent Koronájának pecsétje" feliratú állampecsétje
1403-1434.	A budai királyi vár tárnokházánál, István herceg tornyában õrzik a koronát
1434.	Zsigmond megparancsolja, hogy a koronát és a hozzá tartozó ékszereket Pálóczy György esztergomi érsek és Pálóczy Mátyás országbíró õrizze.
1434 -1439.	Esztergomban, az érseki palotában õrzik a koronát
1437. december 9.	a morvaországi Znaimban meghal Zsigmond király; a nagyváradi székesegyházban temetik el
1438. január 1. kedden	Pálóczi György esztergomi érsek megkoronázza Habsburg Albertet (1438-1439)
1438.	Pálóczy György érsek halála után Albert király a visegrádi várba viteti a koronát
1439. október 27.	Neszmélyen (Komárom m.) meghal Albert király. Székesfehérváron temetik el
1439 - 1440.	a visegrádi várban õrzik a koronát
1440. február	Kottanner Ilona Visegrádon megszerzi a koronát a gyermek V. László részére
1440. május 15.	Pünkösd vasárnap Szécsi Dénes esztergomi érsek királlyá koronázta a csecsemõ V. Lászlót (1452-1457) a Szent Koronával (a többi koronázási jelvény hiányzott)
1440. július 17. vasárnap	Szécsi Dénes esztergomi érsek a Szent István ereklyetartó koronájával megkoronázza I. Ulászlót (1440-1444)
1440 - 1464.	a Szent Korona Bécsújhelyen, III. Frigyes császár birtokában
1444. november 10.	a várnai csatában meghal I. Ulászló
1457. november 23.	Prágában meghal V. László
1463. július 24.	Sopronban III. Frigyes képviselõi 80000 Ft ellenében átadják a magyaroknak a koronát
1464. március 29.	Szécsi Dénes megkoronázta Hunyadi Mátyást (1458- 1490) a Szent Koronával
1464.	Törvény a Szent Korona õrzésérõl
1490. április 6.	Bécsben meghal I. Mátyás
1490. április 24.	Székesfehérváron eltemetik I. Mátyást
1490. szeptember 18.	Jagello II. Ulászlót (1490-1516) a kiskorú esztergomi érsek helyett Laki Túz Osváth zágrábi püspök koronázza meg.
1492.	Törvény a fõpapi és bárói koronaõrökrõl (1492:XII.)
1500.	Törvény a világi koronaõrökrõl (1500:XXXI.)
1526 július 1.	megszületik II. Lajos
1506 július 26.	Meghal Anna királyné (Foix-Grailly, Candale grófnõ); Székesfehérváron temették el
1508. június 4. vasárnap	apja megkoronáztatja II. Lajost (1516- 1526): Bakócz Tamás esztergomi érsek koronáz
1516. március 13.	Budán meghal II. Ulászló
1516. március 19.	II. Ulászlót eltemetik Székesfehérváron
1526. augusztus 29.	a mohácsi csata során menekülés közben II. Lajos a Csele patakba fullad
1526. november 5.	Szapolyai János királlyá választása Székesfehérváron
1526. november 10.	Székesfehérváron eltemették II. Lajos királyt
1526. november 11.	vasárnap, Szent Márton napján Podmanicky István nyitrai püspök megkoronázza Szapolyai Jánost (1526- 1540)
1526 december 16.	I. Ferdinándot királlyá választják
1527. november 3.	miután Perényi Péter koronaõr átvitte a koronát I. Ferdinándhoz, az utolsó székesfehérvári koronázás: Podmaniczky István nyitrai püspök megkoronázza Habsburg I. Ferdinándot (1516-1540)
1527. november 4.	Megkoronázzák I. Ferdinánd feleségét, Anna magyar hercegnõt, II. Ulászló leányát egy ún. házi koronával Perényi Péter a koronát Temesvárról Fehérvárra vitte, és a koronázás szent Imre napján volt
1527-1529.	a Szent Korona Visegrádon (?)
1528-1529.	A korona Perényi Péter várában, Siklóson, majd Sárospatakra akarta átvinni a török elõl, de Szerecsen János elfogta és Szapolyaihoz vitte. Szulejmán magához vitette a koronát
1529.	Pest, Rákos mezõ: Szulejmán szultánnál, majd Szapolyai János királynál; 'Magyarországnak ...régi korokból maradt egy korona néven ismeretes, arannyal és drágakövekkel ékesített fejedelmi koronája, amely Budához közel, Visegrád nevû várukban õriztetik, s amely a magyar királyok büszkeségének és kérkedésének a tárgya.' Mivel aki a fejére teszi, annak az ország meghódol, és az alávaló (TI. Ferdinánd) is a fejére tette, ez indokolja a török hadjáratot: Sultáni napló: ... s a felséges úristen kegyelmébõl a kezembe került a föntebb már említett és 'korona' néven ismeretes királyi korona...
1529 október 30.	Török források szerint a szultán átadta a koronát János királynak. Jánosnak a pápához 1529 okt. 10. levele szerint a szultán már átadta a koronát. De a szövegben nem ez olvasható: 1529. 27. szombat: Állomás Tas falunál: A pasa ...elõhozatta a királyoktól viseltetni szokott koronát s megmutatta nekik, ezt mondván: "Ez a korona Nusirván idejébõl maradt fenn", (Nusirvan Khoszru VI. századi perzsa uralkodó).....A venediki bég fia, Perin Petri és az Érsek nevû bég Budára küldettek a királyt megkoronázni. Feridun bég,
1529-1551.	Erdélyben õrzik a koronát, János király majd Izabella királyné kezében
1540. július 22.	Meghal János király. A székesfehérvári bazilikában temették el. 1543-ban Szulejmán szultán parancsára eltávolították a holttestet, és a Szent Mihály templomban temették el ismét
1551 július	Izabella királyné Tordán átadja a koronát I. Ferdinándnak
1551-1552.	Tokajban, majd a pozsonyi várban
1552-1608.	Pozsonyban, idõnként Bécsben és Prágában
1563. szeptember 8.	I. Ferdinánd császár és király Kisasszony napján (Szûz Mária születésnapja) a fiát, Miksát (1564-1576) királlyá koronáztatta Pozsonyban, a Szent Márton templomban. A szertartást Oláh Miklós esztergomi érsek végezte
1563. szeptember 9.	az ez alkalomra készített koronával megkoronázzák Mária királynét (V. Károly spanyol király leánya), a Szent Koronát - mint a késõbbi királyné koronázásokon - a vállához érintették. A szertartást az esztergomi érsek végezte
1572. szeptember 25.	Pozsonyban Verancsics Antal esztergomi érsek megkoronázza I. Rudolfot (1576-1608. + 1612. január 20.)
1608. november 19 .	Szent Erzsébet napján Pozsonyban megkoronázza II. Mátyást (1608- +1619. március 20) Forgách Ferenc bíboros, esztergomi érsek; a koronázáson elõször jelennek meg a nemzeti színek, a piros, fehér, zöld a drapériákon
1608 -1618.	a pozsonyi várban õrzik a koronát
1613. március 25.	Pozsonyban, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén megkoronázzák II. Mátyás feleségét, Habsburg Anna tiroli hercegnõt, a Habsburgok családi temetkezõhelyének, a bécsi kapucinus kolostornak az alapítóját
1618- 1622.	Révay Péter koronaõrrel Bethlen Gábor kíséretében Zólyomba, Kassára, Eperjesre majd az ecsedi várba kerül
1618. július 1. vasárnap	Pázmány Péter megkoronázza II. Ferdinándot (1619-+1637. február 15.)
1622. május	Sopronban megkoronázzák II. Ferdinánd feleségét, Gonzaga Anna Eleonora mantuai hercegnõt
1622. december 31.	Bethlen Gábor visszaadja a koronát
1622-1638.	Kassán és Trencsénen át Pozsonyba viszik
1625. december 8.	a soproni ferences templomban ('Kecske-templom') Pázmány Péter esztergomi érsek megkoronázza III. Ferdinándot (1637-1657. április 2.)
1638 február 14. vasárnap	Pozsonyban Lósy Imre prímás megkoronázza III. Ferdinánd elsõ feleségét, Habsburg Mária spanyol infánsnõt
1638.	Kara Musztafa hadjárata elõl Bécsbe, Linzbe majd Passauba viszik, majd ismét visszakerül Pozsonyba
1647. június 16.	apja életében királlyá koronázza IV. Ferdinándot (+1654. július 9.) Lippay György esztergomi érsek. A koronázást az eredeti napról el kellett halasztani a pozsonyi tûzvész miatt
1655. június 6. vasárnap	Pozsonyban megkoronázzák III. Ferdinánd harmadik feleségét, Gonzaga Mária Eleonóra hercegnõt
1655. június 27. vasárnap	Szent László király ünnepén apja életében királlyá koronázza I. Lipótot (1657-1705. május 5.) Lippay György esztergomi érsek
1703-1711.	a Szent Korona Bécsben
1681. november 9. vasárnap	Sopronban megkoronázzák I. Lipót harmadik feleségét, Eleonora Magdaléna rajnai palotagrófnõt a Wittelsbach családból. A Szent Koronát a prímás és a nádor együtt emelik a királyné vállára. A házi koronát a veszprémi püspök teszi a fejére, a felkenést a prímás végzi
1687. december 9. kedden	apja életében királlyá koronázza I. Józsefet (1705-1711. április 17.) Széchényi György esztergomi érsek
1711- 1740.	Pozsonyban
1712. május 22.	Szentháromság vasárnap Pozsonyban Keresztély Ágost szász herceg, prímás megkoronázza III. Károlyt (1711 - 1740. október 20.) és feleségét, Braunschweig-Wolfenbütteli Erzsébet Krisztina hercegnõt.
1740 - 1748	Osztrák örökösödési háború idején a komáromi várban
1741. június 25. vasárnap	Pozsonyban Mária Teréziát (1735-1780) királynõvé koronázza Eszterházy Imre esztergomi érsek
1748 - 1784.	Pozsonyban
1784 - 1790.	II. József Bécsben a császári kincstárban õrizteti
1790. február 17-21.	a Szent Korona visszakerül Magyarországra: Köpcsény, a gyõri püspöki palota, esztergomi érseki palota, Buda
1790. november 15. hétfõn	Pozsonyban megkoronázza II. Lipótot (1790- 1792) Batthyány József esztergomi érsek
1791- 1849	budai várban õrzik a Szent Koronát
1792. június 6.	Úrnapja vigíliáján a budai Mária Magdolna helyõrségi templomban megkoronázzák I. Ferencet (1792-1835)
1792. június 10. vasárnap	Budán megkoronázzák I. Ferenc második feleségét, Bourbon Mária Terézia nápoly-szicíliai hercegnõt (+1807)
1808.	Pozsonyban királynévá koronázzák Habsburg Mária Ludovikát (+1816), I. Ferenc király harmadik feleségét.
1809.	a napóleoni háborúk alatt menekítik a Szent Koronát: Almásy Pál koronaõr pesti házában, az egri székesegyház kincstárában, ill. a megyeházán, szeptemberben Almásy gyöngyösi házában, végül novembertõl ismét Budán õrzik
1825.	Pozsonyban megkoronázzák Karolina Auguszta bajor hercegnõt, I. Ferenc negyedik feleségét
1830. szeptember 27. vasárnap	az utolsó pozsonyi koronázás: V. Ferdinánd (1835-1848)
1849.	Debrecen, Szeged, nagyváradi püspöki palota, Arad, Lugos, Karánsebes, Orsova
1849 augusztus	Orsován Szemere Bertalan elásatja
1853. szeptember 8.	Orsován megtalálják, majd Budára és Bécsbe viszik; visszaszállították Budára
1853 - 1944.	budai várban õrzik a Szent Koronát
1867. június 8.	Pünkösd vigíliáján a budai Nagyboldogasszony templomban megkoronázzák Ferenc Józsefet és feleségét, Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnõt
1916. december 30. szombaton	az utolsó király- és királyné koronázás Budapesten a Nagyboldogasszony templomban. A koronát Csernoch János esztergomi érsek és gróf Tisza István helyezte IV. Károly király fejére. A királyné Bourbon-Pármai Zita hercegnõ
1944. október vége	a Szent Korona Veszprémben
1944. december 6.	Kõszegen
1945. január	Velemben
1945. márciustól	Kõszeg, Mariazell, majd Mattseeben elássák
1945. júliusában	Mattseeben megtalálják, majd Augsburgba, végül Frankfurtba kerül
1951 - 1978.	Fort Knox (USA, Texas)
1978. január 6.	a koronázási ékszereket hazaszállítják Magyarországra és a Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki.

.:[MENÜ]:.

.:[MULT-KOR]:.

www.mult-kor.hu

zalaszentgróti kastély a mult-kor.hu portálon!

Világméretû kivonat webhely

Militária Modellek - Vasútmodell Érem, jelvény, kitüntetés Képeslapok - Magyarország Modellek

Történelem Antik könyvek Regények Autós-motoros könyvek Fantasztikus könyvek

.:[TRIANON]:.

Trianoni sarok >>

1920.06.04
A megsebzett ország

A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévõ Château de Madrid nevû szállóba internálták, és ott háziõrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án - a béketervezet végleges lezárása után - nyílt lehetõség arra, hogy a magyar küldöttség is elõadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelsõ Tanácsa elõtt, híres „védõbeszédét”. [2] Ezután átvették a szerzõdést tartalmazó dokumentumot, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – aláírták. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettõl azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (fõleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötõ utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggõ magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (például a Csallóköz, Székelyföld, az egykori Partium és Bácska egyes részei), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelõ határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta, ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. Nem ragaszkodott a wilsoni elveknek megfelelõ helyi népszavazások kiírásához sem.[forrás?] A szerzõdést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én. A szerzõdést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe. A Magyar Szent Korona Országai (Magyarország, Horvát-Szlavónország és Fiume együtt) az alábbi területeket veszítette el: Erdély és jelentõs területek Magyarország keleti részébõl (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része) Romániához került; – 103 093 km², a Magyar Királyság 31,78%-a. az északon a fõleg rutének által lakott Kárpátalja, a fõleg szlovákok lakta Felvidék, a szinte csak magyarok lakta Csallóköz Csehszlovákiához került; – 61 633 km², a Magyar Királyság 18,9%-a. délen az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett Magyarországból a Szerémség, Drávaköz (1163 km²), Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz (729 km²) és a Muravidék (947,8 km²) – 62 092 km², a Magyar Királyság 19,14%-a. az egész önállósodott Horvátország; – 42 541 km², a Magyar Királyság 12,87%-a. nyugaton egy sáv Ausztriához került, ahol késõbb az új területekbõl Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre a már aláírt Saint Germain-i békeszerzõdés alapján; – 3 965 km², a Magyar Királyság 1,22%-a. Továbbá északon Szepes és Árva megyébõl az alábbi községek kerültek Lengyelországhoz: Alsólápos (Lapsze Ni¼nie), Alsólipnica (£ipnica Wielka), (Czarny Dunajec*), Jablonka (Jab³onka), (Nowy Targ*), (Raba Wy¿na*), (Bukowina Tatrzañska*) Czarny Dunajec községbõl Pekelnik (Piekelnik) és Podszkle (Podskle) települések, Nowy Targ községbõl Derzsény (Dursztyn), Bélakorompa (Krempachy) és Újbéla (Nowa Bia³a) települések, Raba Wy¿na községbõl Bukovinapodszkle (Bukowina Osiedle), Harkabúz (Harkabuz) és Szárnya (Podsarnie) települések, Bukowina Tatrzañska községbõl Feketebérc (Czarna Góra), Szepesgyörke (Jurgów) és Répásfalu (Rzepiska) települések; – 589 km², a Magyar Királyság 0,18%-a. Fiume (mai neve: Rijeka) városa is a magyar Szent Korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták; – 21 km², a Magyar Királyság 0,000065%-a. A békeszerzõdés eredményeképp a 325 411 km² összterületû Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²-rõl 92 963 km²-re csökkent)lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fõs ország lakossága 7 615 117 fõre esett vissza.

	.:[MINDEN-MAGYAR]:.
Feszt is Szentgrót 2017. Augusztus 18 - 20. A nap versei... A nap versei... Kurultaj-Törzsi gyûlés

FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE

A Fidesz 20-éves története >>

	.:[KÖNYVAJÁNLÓ]:.

	.:[PÁLYÁZATFIGYELÕ]:.

	.:[HÍRDETÉS]:.

NEMZETI HÍRHÁLÓ

Katolikus Lexikon>>

Ajánló:

Depositum.hu

Katolikus Hitvédelem>>

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168 ***** Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam. ***** Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték! ***** A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások! ***** Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb! ***** A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak! ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! ***** rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com ***** Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is? ***** Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM ***** Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol? ***** Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG ***** Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség ***** Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK ***** Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el? ***** A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték ***** Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers! ***** Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints! ***** Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!! ***** A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak

A Szent korona útja 1000 esztendõn át

2017. Augusztus 18 - 20.