A Körös Klub megszokott birodalma az ősszel jelentősen megváltozott, legalábbis ami a látványt illeti. Két elég öreg és szép diófánkat ki kellett vágni, az egyik nyár végi vihar tépázta meg őket. Az egyiket menthetetlenül megtördelte, a másik fánál épületünket féltettük: a lehulló kisebb ágak is veszélyt jelentettek a tetőzetre, és az árnyék miatt a cserepek és a cseréplécek nem tudtak rendesen kiszáradni. A vágással kiderült az is, hogy a fák megöregedtek, jogos volt tetőt féltő aggodalmunk.

Az őszies, meleg időt a madarak mozgásán is érezzük, a megszokottnál kevesebb faj mozog emberközelben. A széncinkék már viszonylag jól mozognak, és épületeink körül feltűnik már néhány kékcinege is. A csúszkák ugyancsak rendszeresen szétnéznek nálunk; a vörösbegyek reggelente jelentkeznek. A Természeti Emlékparkban elég jól mozognak a pintyek, 20-40 példányból álló csapatokat többen megfigyeltünk. Két zöldküllő hím barátkozik a területtel, az egyiket 7-8 méterről figyelte meg Varga Judit, tojók nem kerültek szemünk elé. A fekete rigók jelenléte rendszeres, 4-6 példány csapatos mozgása azonban érdekességnek számít. Meglepetést egy 20-30 példányos ökörszem csapat jelent, a levágott ágak sürüjében otthon érzik magukat. Aki látott már élőben ökörszemet, az tudja, hogy egy igen apró, cinkénél kisebb, sötétbarnás színű, szép madárkáról van szó. Ha figyelünk, egy-egy példány városi ligetekben is jól megfigyelhető, ha ügyesek vagyunk:). (Jutka néni Pósteleken 23-ig jutott egy alkalommal a számolással, aztán valami megriasztta a csapatot.)

Vizes élőhelyünket vadkacsák látogatják, a gácsér a hangját is hallatja, a tojókat inkább távozáskor, a levegőben figyelhetjük meg. Legalább egy szürkegém már hetek óta rendszeres vendégünk. Emberi mozgásra ügyesen elrejtőzik (föltalálja magát...), de a hangja elég jellegezetes és eső után lábnyomai és ürüléke is árulkodik.

Az idei ősszel somot, mezei juhart, égert és tölgyet vetettek Laci bácsiék. Utóbbit Szentgyörgyi Csaba barátunk gyűjtötte Mezőhegyesen, ahol igen ősi és szép állománya van; Csaba a talajmunkában és a veteményezésben is segített - ezúton is köszönjük!

Az évszakhoz képest igen enyhe az idő, s miután a virágos növények főleg a külső hőmérséklet alapján tájékozódnak, a jácint újra zöldel, az ibolya és a mezei tarsóka pedig virágzik. Bár szépek, nem örülünk neki... (mondjuk a fűtésben és a szűk kasszánál sokat számít).