A nagyvilág táncot jár,
túl kegyetlen tánc ez, látod már
az üvöltés a természet szava,
õ teremtett téged, mégis mostoha.

Õrülj meg, robbanj szét
ne add meg magad, harcolj még !
Gyõznöd kell, a tét nem kevés -
kié lesz a törvény és kié a szenvedés ?

Na mire vársz,
na gyere már,
most nagyon nem mindegy, hogy mit csinálsz !

Refr.:Törd össze hát
törd össze hát
a gyûlölet hatalmát, a harag zászlaját
törd össze hát
törd össze hát
a Sátán birodalmát, a pokol csillagát
törd össze hát !

Téged hív a távolság
ismeretlen érzés a fáradság
indulj hát, a cél messze még
ne félj, hogyha lángol fejed fölött az ég !

Na mire vársz,
na gyere már,
most tényleg nem mindegy, hogy mit csinálsz !

Refr.:Törd össze hát...

Van-e szerelem még,
vagy csak az önzésbõl épül vár,
van-e még hûség,
vagy csak a megszokás van már,
te is valamit elhittél,
te is valamit szétromboltál.

Van-e álom még,
olyan, ami színarany szárnyon száll,
vajon szabad-e kérni,
vagy csak akarni lehet már,
te is ugyanezt kérdezed,
te is ugyanúgy elfáradtál.

Refr.:Van-e még - ami nem csak a törvény,
van-e még a Jó meg a Szép,
hova lesz, amit elnyel az örvény,
van-e szív, és van-e szerelem még?

Ami neked is kell,
másnak oda miért adnád ? - nem érted.
Ha neked is drága,
kié lehet ingyen mindened ?
Pedig tiéd csak az lesz,
amit te magad szétosztottál.

Refr.:Van-e még - ami nem csak a törvény...

Végigtombolt éjszakák

Nézd,
virrad már az ég,
az éjszakából hajnalt fest fölénk
a fénysugár.

A bort,
rég megittuk már,
a cigarettánkból is egy szál maradt még
és körbejár.

Ugye jól látom, most szép szavakra vársz,
mikor engem keresel, mindig megtalálsz.

Refr.:A végigtombolt éjszakák vonatán hazaértem.
A végigtombolt éjszakák kapuján odaléptem hozzád.

Jó, hogy most jöttél csak el,
hát elmondom, ha érdekel
az életem.

Volt annyi minden más,
a bátorság vakvágányai
és félelem.

Ugye jól érzem, hogy nagy szavakra vársz,
most nincs rajtam álarc, tényleg engem látsz.

Refr.:A végigtombolt éjszakák vonatán hazaértem...