Az együttesről

A kezdetek - Neposedi (1997-1999)

A Neposedi, oroszul Непоседы, egy gyerekekből álló együttes, amely Moszkvában, Oroszországban alakult 1991-ben Elena Pindzhoyan és Yuri Nikolaev által. A név jelentése: olyan gyerekek, akik képtelenek egyhelyben megmaradni, vagyis hiperaktívak.
Yulia Volkova és Lena Katina voltak a legsikeresebbek ebből a formációból, mindketten 1997-től egészen 1999-ig részesei voltak a produkciónak. Yuliát állítólag kitiltották az együttesből, mert cigizett, ivott és gyakran káromkodott, habár ezt a Neposedi egyértelműen cáfolta, és azt is kijelentette, hogy Volkova elvégezte az általános iskolát is, csakúgy, mint a formáció többi tagja. Mindenestre Yulia nem tartozott többé az együtteshez, s nem sokkal ezután Lena is elhagyta a csapatot.
A gyerekekből álló banda másik legsikeresebb felfedezettjei  Sergey Lazarev és Vlad Topalov voltak, akik később megalapították a Smash! nevű formációt. Ám amíg Lenáékkal együtt alkották a Neposedit, 1997-ben megjelent első lemezük, a Pust' Mirom Pravit Lyubov' (Пусть миpом пpaвит любовь, Let love rule the world). Az album 20 számot tartalmazott, melyeket oroszul és angolul vettek fel, s megtalálható volt köztük az "It's All Coming Back to Me Now" és a "Can You Feel The Love Tonight" is. A "Looking In" című számban Lena hangja kiemelkedő volt, s természetesen Yulia is énekelt benne pár sort.
A Neposedi formáció még ma is aktív, bár a tagok folyamatosan változnak benne. Az együttes a Gyerekek Védelmének Napján emlékezetes előadást tartott Oroszországban. 19 számot adtak elő, melyekből később egy lemezt is kiadtak két bónusz videóval. 2006-ban pedig egy "To Us 15 Years!" című albumot is megjelentettek, ami az együttes 15. évfordulójának alkalmából jött létre, és egy Jessica Simson feldolgozást is tartalmazott, az "Irresistible" c. számot.

A t.A.T.u. megalakulása (1999-2000)

Ivan Shapovalov és üzlettársa (egyben barátja is) Alexander Voitinskyi elhatározták, hogy felkutatják Oroszország új zenei tehetségeit. Ezzel az ötlettel a fejükben, Shapovalov és Voitinskyi meghallagatásokat szervezett 1999 végén Moszkvában, ahová tinédzser korú női vokalistákat vártak. A meghallagatások végére a rengeteg jelentkező közül csak 10 lány maradt "versenyben", köztük a két ex-Neposedi tag: Yulia Volkova és Lena Katina. Mindketten kitűntek a többiek közül, főként megjelenésük és képzett hangjuk miatt. A producerek végül úgy döntöttek, hogy az akkor még csak 15 éves Lenával kezdik meg az első próbafelvételeket, aki a meghallgatáson a Roxette "It Must Have Been Love" című számát adta elő. Katina első demó száma a "Yugoslavia" volt, amit Voitinskyi írt a koszovói háborúról saját élményei alapján. A felvételek utolsó munkálatai után Shapovalov  ragaszkodott hozzá, hogy még egy lányt vegyenek be a produkcióba, így került a csapatba a 14 éves Yulia is.
Miután a duó teljessé vált, a producerek a Taty név mellett döntöttek, ami egy orosz rövidítés - a Ta lyubit Tu-ból jött, aminek jelentése: She loves her, vagyis az egyik lány szereti a másikat. Az együttes első angolnyelvű albuma után úgy döntöttek, hogy nevüket nagybetűk és pontok segítségével t.A.T.u.-ra változtatják, hogy az különbözzön a már létező, ausztráliai "Tatu" zenekar nevétől. A duó nekilátott első felvételeihez a producerekkel együtt, habár Voitinskyi később otthagyta a prodzsektet. Shapovalov épp ezért új társ-producert és írot kereset, akit Elena Kiper személyében talált meg, s vele folytatták a debütáló album munkálatait.

A debütálás és a botrányok (2000-2003)

Az együttes első kislemeze 2002-ben jelent meg "Ya Soshla S Uma" címmel, minek jelentése: "Megőrültem". A szám egy lány zavaros lelkivilágáról szól, aki beleszeretett egy másik lányba, de fél a társadalom rosszalló elítélésétől és szülei bocsánatáért esdekel. A dalszöveg ötlete Elena Kiper-től ered, akinek akkor villant be ez a jelenet, mikor fogorvosa rendelőjében elaludt, s álmában megcsókolt egy másik nőt. Mikor felriadt álmából, csak annyit mondott: "Ya Soshla S Uma". Ivan Shapovalov határozta el, hogy videóklipet forgat a dalhoz, melyben Yulia és Lena iskolai egyenruhát visel és egymással csókolóznak. Volkova ekkor még csak 14 éves volt, ezért a klip a legtöbb embert megbotránkoztatta. A kisfilmet vitatottan provokatív tartalma ellenére az orosz MTV már 2000 novemberében sugározni kezdte. A dalt jelölték az MTV Russian Music Awards közönségdíjára is. Később Kiper és a lányok azt nyilatkozták, hogy a videó sztoriját (és a csapat imidzsé) egy svéd film története inspirálta.
Szigorú szabályok kötötték Lenát és Yuliát. Menedzserük azt a kikötést tette, hogy csak és kizárólag az együttesel kapcsolatos aláírásokat osztogathatnak, valamint hogy az újságírók kérdéseire csak rövid, tömör válaszokat adhatnak, ha egyáltalán válaszolnak. Ezenkívül megtiltották nekik, hogy a szexuális életükről, arról, hogy együtt élnek-e és egyáltalán a magánéletükről bármit is elmondjanak. A szigorú szerződés megszabta, hogy mit tehetnek, mit mondhatnak, sőt még azt is, hogyan érezhetnek. Yuliának nem szabadott a riporterek kérdéseire válaszolnia, sőt még azt is megmondták neki, hogyha a Lenával való kapcsolatáról kérdezik, nézzen rosszallóan és háborodjon fel.
2001. május 16-án, az első kislemez megjelenése és az Oroszországban, valamint a környező országokban való turnézás után a duó egy 5 lemezre szóló szerződést kötött a Universal Music Russia-val. 2001. május 21-én jelent meg első debütáló lemezük, a 200 km/h Po Vstrechnoy (200 km/h-val az ellenkező irányba), ami 9 dalt és 2 bónusz számot tartalmazott. Ugyanekkor jelent meg második kislemezük és videóklipjük, a "Nas Ne Dogonyat" (Nem kapnak el minket), ami rácáfolt arra a véleményre, hogy a t.A.T.u. csak egy "egyszámos" csapat lesz. Egy hét után az új dal rohamos tempóban haladt felfelé az orosz MTV "Russian Top 10" (a listán csak orosz előadók szerepelnek) listáján, míg végül meg sem állt az első helyig, az európai MTV-n pedig a Top 20-ban a hetedik helyet szerezték meg. A szám természetesen a rádiókban is nagy sikert aratott, így az orosz "Russian Radio", és még számos más orosz adó első helyén volt hallható. 2001 végén az együttes kiadta harmadik kislemezét is, a  30 Minut-ot (30 perc). A single szeptemberben került a boltokba, de már augusztusban tervbe vették a dal angol változatának felvételeit is. Yulia ekkor még nem beszélt folyékonyan angolul, ezért egy angoltanár segítségét kérte a Moszkvai Állami Egyetemről, s a felvételt elhalasztották, majd a lányok Európán keresztül folytatták turnéjukat.
2002 januárjában a duó megkezdte első angolnyelvű albumának felvételeit először Londonban, majd az Egyesült Államokban. Áprilisban bejelntették, hogy Elena Kiper kilépett és nem társ-producere többé az együttesnek. Beata Andreeva vette át a helyét, aki az MTV korábbi műsorvezetője volt. Még ebben a hónapban a csapat egy új számot vett fel, amihez egyből klipet is forgattak, ez volt a Prostye Dvizheniya. A videó májusban jelent meg, s a lányok így nyilatkoztak róla: "Annyira egyszerű történések vannak az életünkben, mint vizet inni, vagy elolvasni egy könyvet." - amit Lena meg is tesz a videóban, vagy maszturbálni, amit pedig Yulia mutat be a képernyőkön.
Júniusban a duót meghívták New Yorkba, az MTV TRL című műsorába, szeptemberben pedig újabb kislemezük jelent meg, az "All The Things She Said" (Minden amit mondott). Később februárban első orosznyelvű debütáló albumukat, a 200 Po Vstrechnoy-t újrakiadták, s a lemez bővült egy dallal ("Klouny"), valamint 2 új remixszel. Az album elnyerte a Platinum Europe Award díjat, mert egy millió példányban kelt el Európában. A lányok voltak az elsők Kelet-Európából, akik megkapták ezt a díjat.
2002. december 10-én jelent meg  200 km/h in the Wrong Lane című lemezük (Trevor Horn közreműködésével), mely az orosz lemez angol változata volt. A debütáló angolnyelvű kiadás több mint 5 millió példányban kelt el szerte a világon.
A duót és menedzserüket azzal vádolták, hogy a lányok leszbikusságának kihangsúlyozását csak arra használják, hogy botrányt csapjanak és hogy népszerűséget szerezzenek maguknak. Példának a 2003 januári orosz Maxim magazin címlapját hozták fel, amin Yulia topless és csak egy tanga van rajta, Lena pedig szintén csak fehérneműt visel. Ekkor mindkét lány még csak 17 éves volt. De más fotósorozatok is felhaborodást keltettek, például a 2003 szeptemberi orosz FHM képein mindketten félmeztelenek, s Yulia kebleit csupán Lena karja takarja. A nemi hovatartozásukra vonatkozó kérdésekre pedig olyan félreérthető válaszokat adtak, mint "Ne félj önmagad lenni, ne félj szeretni.", vagy hogy nem szeretik ha beskatulyázzák őket. Lena egyszer egy interjúban azt mondta, hogy ez az egész leszbikusság nem csak egy imidzs, habár egy korábbi nyilatkozatában pont az ellenkezőjét állította, miszerint végig csak kényszerítve voltak a színjátékra.
A Liquid News 2003-as interjújában a lányok kijelentették, hogy nem szívesen válaszolnak személyes kérdésekre, főként olyankora, amik a szexualitásukkal kapcsolatosak. Egyszer egy riporter megemlítette, hogy az emberek nem is hiszik már el, hogy ők ketten valóban leszbikusok, mire egy másik riporter bekiabált: "Csókot, csókot!". Mindkét lány csak nevetett, Lena pedig azt válaszolta, hogyha csókolóznia akarják látni őket, akkor nézzék meg a videójukat. Az is szóbakerült, hogy a duó az Egyesült Államokban is a listák élén szerepel. 2003 márciusában a lányok az Egyesült Államokba repültek, hogy népszerűsítsék angolnyelvű lemezüket. Ekkoriban kezdték meg az Anatomy of t.A.T.u. című dokumentumfilm forgatásait is. A duó sok vitát okozott a médiában viselkedésükkel, nemi hovatartozásukkal, nyilatkozataikkal, valamint kijelentésükkel: "Hui Voine!" ("Fuck War!"). A lányok ezzel a felirattal ellátott pólóban először a Jay Leno által vezetett The Tonight Show-ban jelentek meg, de a stúdióban nem csókolóztak, s emiatt az emberek beszélni kezdtek. Egy nappal ezután a Jimmy Kimmel Live-ban a lányoknak megtiltották, hogy azokat a bizonyos pólókat viseljék, ám Yulia mégis ráírta a műsorvezető kezére a trágár szavakat. Egy másik műsorban, a Total Request Live-ban Lena és Yulia azzal bosszantották a műsorvezetőket, hogy semmibe vették a kérdéseket, felfordulást okoztak a színpadon és oroszul beszélgettek egymással. A műsorvezetők nem tudták helyesen kimondani az együttes nevét (nem egy szóként mondták ki, hanem lebetűzték), ezt pedig Yulia korrigálta az egész show alatt. A műsor reklámszünete után Ivan Shapovalov jelent meg a műsorvezetők előtt, akiknek egyike azt mondta: "Az emberek nem tudják, hogyan működik ez. Hihetetlen!". A TRL műsorában ellenben nem cenzúrázták sem a feliratos pólókat, sem a lányok csókjelenetét. A 2003 szeptemberi FHM magazin fotósorozatain is viselték ezt a pólót, habár azok a képek csak az interneten voltak láthatóak végül. A duónak egy perrel is szembe kellett néznie májusban, mikor két koncertjüket is lemondták. Az egyik a Wembley Arena-ban lett volna 2003. máj. 2-án, a másik pedig a Manchester Evening News Arena-ban 4-én. Az EEM Group, akik a fellépéseket szervezték azt mondták a BBC-nek, hogy be akarják perelni a t.A.T.u. menedzsereit 500.000 dollárra, amiért lemondták a koncerteket és ezzel hatalmas veszteséget okoztak a szervezőknek. A BBC közleménye szerint a koncertek az alacsony számban eladott jegyek miatt kerültek lemondásra, míg az együttes azt állította, hogy Yulia hangszálgyulladása miatt.
2003. máj. 24-én a t.A.T.u. képviselte Oroszoszágot az Eurovíziós Dalfesztiválon. Úgy döntöttek, hogy a "Ne Ver', Ne Boysia" (Ne higyj, ne félj) c. számukat adják elő, ám Yulia hangszálgyulladása miatt nem vett részt a próbákon, ami meg is hallatszott előadásukon. A lányok csak a harmadik helyen végeztek, de azt állították, akár elsők is lehettek volna, ha az írországi telefonos szavazatokat is számolták volna (technikai problémák adódtak). Később azt nyilatkozták: "Az Eurovíziós Dalfesztivál kezdőknek való... mi már ismert előadók vagyunk, csak azért jelentünk meg a fesztiválon, mert az országunk megkért rá." Oroszország ugyan tiltakozott az eurovíziós eredmények ellen, de semmi haszna nem volt. Az együttes még ebben az évben egy isztambuli koncerten Sertab Erener (ő volt a fesztivál nyertese) dalát adták elő, az "Every Way That I Can"-t. A duó ismét elnyerte a Platinum Europe Award díjat a 200 km/h In The Wrong Lane c. albumuk európai eladásaiért, s ezzel ők voltak az elsők, akik ezt a díjat kétszer is megkapták ugyanazért a lemezért (csak két különböző nyelven).
A 2003-as MTV Movie Awards-on a csapat előadta az "All The Things She Said" és a "Not Gonna Get Us" című számaikat. Az előadás közben közel 100 lány táncolt a színpadon, a fellépés végén pedig sztriptízbe kezdtek, majd egymással csókolóztak. A "Not Gonna Get Us" refrénjét playback-ről játszották, mivel Yulia torka még mindig be volt gyulladva. Egyesült Államokbeli útjuk során vették fel új klipjük, a "Show Me Love" egy jelenetét is, a kaliforniai San Fransiscoban található Golden Gate hídon.

Szünet és megújulás (2003-2004)

2003. szeptember 26-án a duó kiadott egy remixeket tartalmazó CD-t "Remixes" címmel. Az átdolgozott számok az első két albumukról származtak, Oroszországban  2003 novemberében jelent meg az album, és két bónusz dalt is tartalmazott, a "Prostye Dvizheniya"-t (ami kislemezként már megjelent korábban) és a "Ne Ver, Ne Boysia"-t. Az orosz kiadáshoz még egy DVD-t is mellékeltek, amin a videóklipek kaptak helyet.
2003. november 24-én adták ki első igazi DVD-jüket, mely a "Screaming for More" címet kapta, s az eddig leforgatott klipek szerepeltek rajta, valamint a kulisszák mögötti felvételek.
2003. december 12-én kezdte el vetíteni az egyik orosz tévéadó az "Anatomy of t.A.T.u." (А.Н.А.Т.О.М.И.Я. T.A.T.Y.) c. dokumentumfilmet, mely végigkövette a lányok turnéját az USA-ban, de fő célja az volt, hogy végre leleplezze a duó valódi magánéletét, s végre tisztázódott, hogy Yulia és Lena nem leszbikusok. Beismerték, hogy az egész színjáték csak egy reklámfogás volt, és hogy az egészet Ivan Shapovalov találta ki, aki kihasználta mindkettejük gyermeki naivitását. A filmet egyébként Vitaly Mansky rendezte.
2004 januárjától márciusáig az orosz STS adó sugározni kezdte a szintén dokumentumfilm/valóságshow jellegű "Podnebesnaya"-t, amely a lányok második albumának felvételeit rögzítette még Ivan Shapovalov-al. Csak pár számot vettek fel, amik a második lemezhez készültek, aztán pár hónappal később a lányok elhagyták Ivan-t, mondván, hogy a zenék minősége gyenge volt, Shapovalov-ot pedig csak az érdekelte, hogy minél több botrány kerekedjen a duó körül. Volkova egyszer azt nyilatkozta: "Ivan minden percben azon töri a fejét, hogy milyen új botrányt találjon ki, ahelyett, hogy a munkánkra koncentrálna. Biztos vagyok benne, hogy a rajongók is szívesebben hallanának híreket az új számainkról, mintsem a balhéinkról."
2004. szeptember 23-án Yulia életet adott kislányának, Viktoria (Vika) Pavlovna Volkova-nak, majd nem sokkal később visszatért Lenával a stúdióba.

Lyudi Invalidy / Dangerous and Moving (2005-2006)

2005 augusztusában bejelentették, hogy a második angol- és orosznyelvű albumról az első két kislemez az "All About Us" és a "Lyudi Invalidy" lesz. Az "All About Us" című szám eredetileg a The Veronicas együttes dala volt, de a t.A.T.u. engedélyt kért a feldolgozására, amit a Veronicas természetesen meg is adott.
2005, október 5-én az együttes megjelentette második angolnyelvű lemezét, mely a "Dangerous and Moving" címet kapta. Az album orosz változata október 19-én jelent meg, "Lyudi Invalidy" címmel. A második angol kislemez a "Frien Or Foe" volt, mely videóklipjének megjelenése után a csapat menedzsere az akkori dobost, Roman Ratej-t lecserélte Steve Wilson-ra, valamint egy új basszusgitárost is szerzett: Domen Vajevec-t.
2006. április 17-én a t.A.T.u. ismét egy reality show-val jelentkezett, a "t.A.T.u. Expedition"-nel, amit az orosz Muz Tv zenecsatornán vetítettek. A valóságshow a duó második lemezének kiadásait mutatta be, ezenkívül a harmadik kislemezük, a "Gomenasai" klipjének forgatását, ami a műsor közben került a boltokba. Április 28-án a csapat Oroszországban lépett fel, St. Petersburg-ben, hogy új lemezüket népszerűsítsék. 2006. augusztus 30-án a lányok hivatalos weboldala bejelentette, hogy Yulia és Lena otthagyja eddigi kiadójukat, a Universal/Interscope-ot.
2006. november 21-én Oroszország Komi Republic régiója pert indított az együttes ellen a "Lyudi Invalidy" című számuk és albumuk miatt. Leonid Vakuev, az emberi jogok képviselője a Komi Republic régiójában a következő sorokat idézte a CD borítójából: "A fogyatékos emberek [Lyudi Invalidy] nem tudják mi az embernek lenni. Valójában nem is azok. Ők nem élnek, csak működnek.". Katina válasza erre az volt: "Mi természetesen azokra az emberekre gondoltunk, akik morálisan rokkantak, akiknek nincs lelkük és emberi érzéseik.". Arra kérdésre pedig, hogy van-e bármilyen ellenvetése a fogyatékosokkal szemben, azt mondta, hogy sértőnek találja egyáltalán ezt a megnevezést is, valamint hozzátette: "Mindig szívesen fényképezkedünk ezekkel az emberekkel, és meggyőződünk róla, hogy van-e a számukra fenntartott hely a koncertjeinken."

Veselye Ulybki / Happy Smiles (2007 és napjaink)

2007. május 17-én a t.A.T.u. egy sajtóközleményben üzent meleg rajongóinak: "Amikor a második lemezünk megjelent, rengeteg alternatív szexuális beállítottságú rajongónk úgy érezte, hogy hazudtunk nekik és becsaptuk őket. De ez nem igaz! Mi sosem hazudtunk és mindig is a határtalan szerelmet támogattuk.". Május 26-án a lányok Moszkvába repültek, hogy részt vegyenek a  "Moscow Gay Pride" felvonuláson.
2007. szeptember 12-én megjelent "Truth" című DVD-jük, mely a 2006-os St. Petersburg-i fellépéseiket dokumentálja és még abban az évben ki akarták adni a DVD-t, de akkor már felbontották szerződésüket a Universal Music-kal, így bejelentették, hogy a DVD csak Japánban lesz megvásárolható. A lemezen szerepeltek volna a "Cosmos (Outer Space)", "Chto Ne Hvataet" és a "30 Minut" c. számok is, ám ezek végül nem kerültek rá. Ez volt a t.A.T.u. első kiadása a Universal Music elhagyása óta. 2007 végén jelent meg "Beliy Plaschik" című kislemezük, amely a legújabb lemezükről való. A következő single a "220" volt, mely 2008 májusában volt hallható először a rádiókban, a belőlle készült videóklip pedig 2008. június 5-én került fel a csapat hivatalos Youtube csatornájára. A harmadik orosznyelvű album eredetileg a "Upravleniye Otbrosami" (Waste Management) nevet kapta volna és 2008 júniusában adták volna ki. Azonban 2008. szeptember 9-én az együttes egy sajtóközleményben elárulta, hogy az album címe tulajdonképpen "Veselye Ulybki" (Happy Smiles) lesz, és csak 2008 októberében kerül majd a boltokba. Az album angol változata pedig, a "Happy Smiles" szintén még ebben az évben fog megjelenni. A közelmúltban a lányok számos fellépést tudhattak maguk mögött többek között Oroszországban, Németországban, Franciaországban, Dubajban, Olaszországban, Egyiptomban és Kaliforniában. Amerikába is elutaztak, hogy Santa Clara-ban, az Avalon Nightclubban népszerűsítsék új dalaikat, ám Yulia betegsége miatt le kellett mondaniuk. 2008 augusztusának végén azt is bejelentették, hogy a lányok Victoria Beckham-et fogják helyettesíteni Marc Jacobs őszi/téli divatbemutatóján.
2008. szeptember 9-én a duó hivatalos oldalán is megerősítették, hogy az új album címe "Veselye Ulybki" lesz és az elkövetkezendő hetekben fog megjelenni. Az albumon 12 szám lesz hallaható, amit a csapat az elmúlt 18 hónap alatt vett fel. Legújabb kislemezük, a "You And I" (amit a most készülő filmjükhöz készítettek) pedig a Love Radio-ban és a hivatalos MySpace oldalukon debütált szeptember 12-én.
Lena Katina egy interjúban elmondta, hogy a "You And I" című film 2009 tavaszán kerül a mozikba, ám a hozzá készült dalhoz nem forgatnak videóklipet. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a negyedik kislemez dalának klipjéhez, a "Veselye Ulybki"-hez már elkezdték a munkálatokat.