Robotok
2005.09.18. 11:27
|
|
Főhősünk egy zseniális ifjú feltaláló, név szerint Rodney Réztalp (magyar
hangja Lippai László), aki szeretné jobbá tenni a robotvilág lakóinak életét.
Imádottja Patina (magyar hangja Liptay Claudia) elbűvölő, ráadásul meglehetősen
intelligens és rátermett robotnőszemély. Útjukat keresztezi az alávaló
nagyvállalat-tulajdonos Retesz (magyar hangja Kőszegi Ákos). A továbbiakban
megismerkedhetünk Főpákával (magyar hangja Bodrogi Gyula), a rossz útra tévedt
idős kutatóval, valamint Rozsdiék csapatával, akiknek vezetője Löksi (magyar
hangja Mikó István) és Csövi (magyar hangja Bebe). Löksi némi fogyatékossággal
tengeti robotéletét: feje, karja és lába rendszerint épp a legváratlanabb és
legfontosabb pillanatokban engedi el magát és pottyan le doboztestéről. A
problémaérzékeny és megoldásorientált Rodney természetesen igyekszik segíteni a
bajba jutott robottárson. Löksi és Rodney közt szoros barátság szövődik. Azután
ott van még Csövi (magyar hangja Judy), Löksi kishúga, aki mindenkit elképeszt
maga körül döbbenetes határozottságával és makacs kitartásával.
INFÓ
Chris Wedge, aki Nyuszkó (Bunny) című
Oscar-díjas rövidfilmjével, és még inkább világszerte nagy sikert aratott
Jégkorszak című egészestés animációs filmjével beírta magát az animációtörténet
nagykönyvébe, ismét megújítani igyekszik a műfaját. Robotok című alkotásában
egyedülálló univerzumot teremt: olyan világot, amelynek lakói valamennyien
mechanikus lények. Chris Wedge kis csapata bebizonyítja, hogy nincs az a fém,
nincs az a rideg matéria, amit ne volna képes átszellemíteni a humor, a fantázia
és az élet szeretete. Vajon hogyan festene a világ, amelyet kizárólag robotok
laknak? Miképpen működne egy robottársadalom? Lakói másképp viselkednének vajon?
„Számos film és rajzfilm vezet bennünket gépek és más futurisztikus lények
világába, legtöbbjük nagyszerű sci-fi, ám valamennyi az emberi élethez
viszonyít, s szinte kivétel nélkül mindben szerepel a mechanikus lények
megalkotója, maga az ember is. Bill és én egy, a mienkétől teljesen független,
színes robotgolyóbist képzeltünk el, ahol még csak szó se esik a humán
létezésről. Teljességgel mesterséges világot szerettünk volna ábrázolni - mondja
Chris Wedge. - Természetesen tisztában voltunk azzal, hogy ekképpen mindent
magunknak kell kiagyalnunk és megteremtenünk. Mindent: a kavics nem úgy kavics
többé, mint minálunk, a felhő, ha létezik egyáltalán, nem úgy és azért úszik az
égen... És így tovább. Szándékoltan referenciapontok nélküli munkába fogtunk,
abszolút üres papíron kezdve a vázlatok megrajzolását.” William Joyce
látványtervező Wedge-hez hasonlóan nem kis izgalommal látott e kivételes
munkához: „Tudtam, ha a mienkétől teljes mértékben független univerzumot akarunk
létrehozni, akkor alkotás közben valamiféleképp meg kell feledkeznünk
önmagunkról. Hogy aztán elégedetten szemlélhessük, miképp működik a magunk
képére formált valóság.” Miután a főbb kérdésekben megegyeztek, Joyce
nekilátott a látványtervnek, Wedge pedig egy animációs tesztprogram segítségével
kezdett dolgozni a robotfigurákon. Mielőtt azonban a lényegi alkotómunkába
belefoghatott volna, Chris Meledandri, a Fox animációs elnöke felkérte Wedge-et
egy másik rajzfilm elkészítésére. Ez a rajzfilm volt a Jégkorszak, mely 2002
legnagyobb kasszasikere lett. (A második része jelenleg készül.) A Jégkorszak
bombasikerével a háta mögött Wedge és Joyce visszatért a Robotok munkálataihoz.
Joyce keresztül-kasul bejárta az Államok szemét- és gyártelepeit, autóbontóit,
használt műszaki cikk kereskedéseit. Ösztönzőleg hatott rá többek között a saját
konyhájában talált idejétmúlt húsdaráló szemlélése, valamint a gofrisütő
tanulmányozása is. Wedge és a Robotok társrendezője, Carlos Saldanha
egyetértettek abban, hogy a Robotok kivitelezése lényegesen összetettebb
feladatot jelent a Jégkorszak-nál. „A történet, a figurák, a díszlet, minden
saját elképzeléseinken múlott - mondja Saldanha -, nem úgy, mint a Jégkorszak
esetén, ahol a mamutnak vagy a lajhárnak azonosíthatóan mamutnak és lajhárnak
kellett lennie, amely felismerhetően a Föld valamely táján kellett játszódjon a
történelem előtti időkben stb. Ezúttal sajátosan egyedi környezetbe kellett
helyeznünk sajátosan egyedi figurákat, sajátosan egyedi viszonylatokkal és
történettel.”
A film látványvilága nagyrészt a Blue Sky
stúdió szabadalmazott technológiájának köszönhető, mely a legmodernebb a maga
műfajában, és amely lehetővé teszi, hogy a filmkészítők az animált miliőben
valóságos fény-árnyék hatásokkal kísérletezzenek. Ez a speciális technika
figyelembe veszi a fény változatos viselkedését az adott tereptárgyak különböző
anyagának megfelelően, vagyis segítségével élethű fényviszonyok hozhatók
létre. Míg a legkorszerűbb technika az egyedülálló külsőt biztosította, a
Lowell Ganz - Babaloo Mandel forgatókönyvíró-páros a színvonalas és szórakoztató
tartalomról gondoskodott. Ganz és Mandel Hollywood egyik legmegbecsültebb
vígjátékszerző csapata, ez volt az első animációs munkájuk. „Egy kicsit
magunkat is beleírtuk a történetbe, Rodney sorsába elrejtettünk egy-két vonást a
magunkéból is. Különösképp közel áll hozzánk az a mozzanat, amikor Rodney
édesapja áldásával elhagyja az otthonát, hogy megvalósíthassa álmait - meséli
Ganz. - Jó néhány esztendővel ezelőtt mi is így hagytuk magunk mögött New
Yorkot, hogy szerencsét próbáljunk Kaliforniában.” „Rodney hisz önmagában és
követi álmait. Története a felnőtté válás hétköznapi története - teszi hozzá
Mandel. - A sors hívószava kamaszkor és felnőttkor küszöbén mindenki számára
ismerősen cseng. Azután ki-ki saját ereje szerint követi azt.”
|