2004. december 7.
Tom Hanks a számítógépjátékoknál már bevált motion capture
technológia segítségével öt szerepet is eljátszik a karácsonyi szezon
elmaradhatatlan télapós mozijában, amelyben egy kisfiú álmában az Északi Sarkra
vonatozik.
A színészek csak a mozdulataikat kölcsönzik a tisztán
számítógépanimált karaktereknek, de a fantasztikus grafika édeskés, bugyuta
történetet próbál lenyomni a gyerekek torkán, sikertelenül.
Tekintse meg képeinket!
Pedig a Warner biztosra ment: Chris Van Allsburg bestseller mesekönyvét arra
a Tom Hanks - Robert Zemeckis párosra bízta, amely eddig sem ment a szomszédba
némi szentimentalizmusért. Akinek bejött a Forrest Gump, nem fog csalódni a Polar Expresszben sem, családi
mozinak viszont nem vált be a karácsonyi álomutazás: a Cinematrix
fókuszcsoportos vizsgálatán a két és féléves Bence az első vészfékezésnél
anyukájára csimpaszkodva, hangosan bömbölve távozott a vetítésről, a hétéves
Réka is sokáig az apja ölében, kabátja alá bújva rettegett, a tízéves Ákos
viszont az elejétől a végéig látványosan unatkozott. Egyik gyerekben sem hagyott
mély nyomokat az alkotás.
Kemény indítás, lágy befejezés
A film első fele ugyanis ijesztegetős: az Északi Sarkra vezető vonatút az
Imax-mozikba szánt - és ily módon Magyarországon nem hozzáférhető -
háromdimenziós verzió kedvéért leginkább egy hosszúra nyúlt, sötét és félelmetes
hullámvasúti pörgés-forgásra, a fókuszcsoport senior tagja szerint egyenesen
aquaparkos csúszdázásra emlékeztet, a gőzmozdony lenyűgöző orgánuma pedig
dübörgő dolby surroundben időnként még a felnőttekre is ráhozza a frászt.
A teremből halálra rémítve menekülő bölcsisek és óvodások így aztán
lemaradnak a zenés-táncos betétekről és az érzelgős végkifejletről is, melynek
során hőseink, egy csapat fotorealisztikusan animált pizsamás gyerek elérik a
Télapó-falansztert, ahol a cukros bácsi és ezernyi mélynövésű beosztottja
futószalagon termelik az ajándékokat.
Klikk a képre!
A sztoriról ennél többet nem is érdemes mondani, és bár a Final Fantasyben
debütált technológia, a virtuális mozifilm néhány év alatt tényleg látványosan
javult, erre a filmre kár volt pazarolni a szilíciumot. A produkció egyébként 85
millió dollárba került, és további 125 millió dollárt költöttek a marketingjére,
ehhez képest a sorsdöntő első hétvégén mindössze 23 milliót hozott, úgyhogy a
pakliban még a pénzügyi bukás is benne van.
Ebből a műfajból ennyi pénzért most sokkal jobbat is kaphatunk:
számítógépanimációs családi moziban évek óta a Pixar termékei képviselik a
világszínvonalat, a fókuszcsoporttal legközelebb A Hihetetlen családra
megyünk.