Bádogember
gaby 2006.12.12. 09:05
Városok zajától kiürült lelkem fekete porban úszik fénytelen testem.
Kócos hajam hideg eső mossa megtépázott arcom zúgó szél mardossa.
Csontjaimat mind eszi a bánat rozsdafolttal tarkítom színes vasruhámat.
Sisakom rostélyán már nem látok át az allergia miatt el kéne hessegetnem a porcicát.
Régen kastély sarkában voltam csillogón de ma vastelepen tettek rám egy villogót.
Nevet rajtam a falu apraja-nagyja elbántak velem ezt senki nem vitatja.
Nem leszek már újra a régi vitéz hisz' kezemben nincs más csak egy vödör mész.
Rozsdás, szomorú bádogember vagyok lelkem ezen a télen végleg megfagyott.
|