Vérfolyam
gaby 2006.12.12. 08:57
Lelkem kettéhasadt szikla....
Lelkem kettéhasadt szikla vérem forrásként folyik rajta. Halovány testem lassan elernyed páraként kiszáll belőle az élet.
Lassan kering majd feletted leszek a vigyázó-fehér szellemed. Fájdalom van ebben a lélekben temploma sincs már e szigeten.
Szívem helyén fekete űr tátong soha nem lesz boldogságom. Vérem folyik lábaid előtt topogsz benne, s nézed a szenvedőt.
Ember, csak állsz ott némán s figyeled lelkem lépteit az égi lajtorján. A Nap Terád mindig mosolyog mikor síromra rózsádat lerakod.
Tengerem mélyéből szeretlek Téged szívedben én örökre ott élek. Kettéhasadt csipkeszikla vagyok lángvörös vérem kezeid közt csillog.
|