Az agarak története a régmúltba nyúlik vissza, ahol őseink vadászatra, ezen belül kisebb vadak elfosására -mint őz és nyúl- használták. Ma már a sport és a versenyzés az ami eszünkbe jut, ha az agárra gondolunk.

Az agarak versenyét először 1921-ben rendezték meg. Amerikából indult ki, és 1926-ra jutott el Angliába, ahol megrendezték az első hivatalos pályaversenyt. Az első angliai pályát Észak-Angliában építették fel, mert ott már tartottak akkoriban whippet versenyeket. Az első érdeklődők 1600-an voltak, majd hamarosan 30.000-re nőtt a számuk. Angliában, Amerikában, Ausztráliában és Írországban ma is hatalmas tábora van az agárversenyzésnek, fogadásokat köthetnek és emellett élvezik a gyönyörű állatok hihetetlen teljesítményét. Szó sincs arról, hogy hanyatlana ez a műfaj, most éli igazán a virágkorát.  Magyarországon az első ilyen versenyeket csak az 1960 és 1970-es években rendezték meg. A Kincsem park célegyenesében az agárrajongók részére, ám ekkor még csak a galoppfutamok közti időben futhattak az agarak a közönség szórakoztatására. 1979-ben építették meg az első pályát Magyarországon, ahova közel tíz éven keresztül járhattak az emberek és kutyáik. Azóta épültek még pályák, de az országunkban egy olyan épült, ami minden nemzetközi előírásnak (állatvédelmi szempontból is) megfelel. 1995-ben avatták fel ezt a professzionális pályát a Dunapack sporttelepén.  Maga a professzionális agárversenyzés már 1990-óta működik Magyarországon. A Hungária Agárverseny Klub ekkor alakult meg, amely a Kontinentália Agárklub tagja. Sokan azt hiszik, hogy a profi szintű versenyeztetés a fogadásokon alapjain működik, és a minél több pénz érdekében agyonhajszolják a rendkívül gyors ebeket. Pedig ez nem így működik. A lehető legjobban kímélik kutyáikat a sérülések elkerülése és a legnagyobb gyorsaság elérése végett. Az agarak maximum napi egy futamot teljesíthet. Angliában egy kutya csak akkor versenyezhet, ha a futamok között legalább öt nap telt el.