|
Quake 4
2005.10.31. 19:35
 1996-Egy Quake nevű játék teljesen felforgatja az FPS-ek világát és letaszítja trónjáról az addigi csúcsgammát a Doom-ot.
2005-Sokévi várakozás után végre bejelentették a sorozat 4. részét! Ami szebb, jobb és érdekesebb mint valaha!
1996 minden FPS fan számára örökké emlékezetes marad. A Doom sikere után sokan nem hitték, hogy John Carmack és csapata képes lesz ismét felejthetetlen alkotással gyarapítani a játékaik sorát. A sok szkeptikus azonban nagyot tévedett, amikor az új, 3D-ben pompázó FPS megjelent, hatalmas sikereket ért el! A lan partyk és a virtuális versenyek sztárja a Quake lett, ami azóta fogalommá vált a játékvilágban. A sikert persze illik meglovagolni, így rá egy évre jött a második rész, ami már kicsit más vizekre evezve igyekezett ismét egyeduralmat biztosítani az id-nek a játékosok szívében. A kiegészítők után jött a multira kihegyezett harmadik rész, ami az erős konkurencia mellett is (Unreal Tournament offkorsz :) képes volt elérni mindent, amit vártak tőle. Ezután hatalmas szünet következett, majd jöttek a pletykák és a nagy bejelentés: készül a folytatás a IV-es logó égisze alatt!
A bejelentést sajnos csak egyetlen, szimpla rajzocska követte, semmi több, szinte alig akartak bármit is elárulni a játékról, így az utóbbi 1 évig jóformán minden csak találgatáson alapult. Az idei E3 óta azonban jelentősen nőtt a média anyagok felhozatala és az elérhető információk is egy méltó utód jövőképét festették elénk, így szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki hatalmas elvárásokkal ültem le installálni az év egyik sikerjátékának kikiáltott FPS csodát.
A történet fonalával megint csak mértékkel dolgoztak a forgatókönyvírók. Egy egyszerű katonát lesz szerencsénk terelgetni az ellenséges vonalak mögött a Strogg, egy idegen, emberi egyedekre "éhes" faj (a technológiájuk szó szerint ránk is épül), ellen vívott offenzíva során. Az események sűrűjébe egy totális támadás közben csöppenünk bele, ahol egyszerű feladatokkal múlatjuk az időnket, majd jön az elkerülhetetlen: elfognak minket a rosszarcok és a foglyoknak odaát nincs kegyelem: mindenkiből utángyártott Strogg féleség lesz. A brutalitástól sem mentes átalakítási procedúrát azonban félbeszakítja egy csapat és megment minket. Visszatérve a bázisra megkapjuk a végső feladatot, aminek a végeredménye a teljes Strogg haderő pusztulása is lehet.
Tudom, kicsit sablonos a "csak mi menthetjük meg a világot" elv, de ha jó játékmenettel párosítják, akkor többnyire bejön. Ennek megítélését azonban rengeteg baki nehezíti. Alapból ugye FPS módban lődözünk a pályákon, ahol rengeteg fél hülye emberutánzat, szakszerű megnevezéssel: Strogg, fog nekünk ugrándozni. Sajnos ebből a pár sorból mindenki leszűrhette, hogy egyik sem lesz egy észlény. Csapatalapú ökörködésről szó sincs, mindegyik a saját előre bescriptelt módján próbál ártani nekünk, akár egymást halomra lőve is (persze nem sebzik egymást), gyengébb fokozaton szinte el is várhatnánk tőlük, hogy lőjék főbe magukat, hogy spóroljunk kicsit a munícióval. A leggyengébbek folyton valami búcsút emlegetve rohannak a halálba, sugárfegyvereik csak nagy tömegben károsak, mivel nagy szórással használják őket. Ennél jóval veszélyesebb a vas álkapcsos pacák, aki gyors mozgással és folyamatos ütlegeléssel könnyen verheti szét a fejünket. A következő jómadár az elektromos karral megáldott colos monszta, aki felvillanyozó jelenségként próbálja emelni a sok pályán kicsit ellaposodó hangulatot. Ezt a kasztot licitálja túl a páncélozott, automata fegyverrel és gránátvetővel felfegyverzett katona, aki sokszor egy jó fedezék mögül ontja ránk a halálos dózist. Némileg inteligensebb, ám annál veszélyesebb az emberből átalakított Strogg katona. Könnyű lesz felismerni őket, mindegyik olyan lesz, mint mi, csak az IQ különböztet meg tőlük. Náluk több féle fegyver is lehet, épp ezért nagyon veszélyesek, de a pálmát kétség kívül az első kiszivárgott koncepció rajzon szereplő gépszörny viszi el, aki sugárfegyverével és mindent hárító pajzsával a legveszélyesebbek közé tartozik. Nála van egy kicsit lentebb a rakétavetővel szerelt, gyors mozgású emberféleség, akiket könnyű kijátszani, de nehéz megölni. Külön kasztot képviselnek a zombi lények, akik amolyan melléktermékként fognak megjelenni az újra feldolgozóban. Gyorsan kell végezni velük, mert savas köpetük könnyen szétmarhat minket, de némelyiknél shotgun is lehet a kézben. Itt lehetne még megemlíteni a Doom 3 pokoli ebének kistestvérét, aki gránátvetőkkel felszerelve igyekszik hasznossá tenni magát. Az egyedi főmonsztákból sem lesz hiány, a szirénhangú hölgyemények és a póklábú gépszörnyek csak hab lesznek a tortán, az igazi nagyvadak komoly fejfájást fognak okozni, így róluk nem is mesélnék többet, had legyen mindegyik maradandó élmény, mikor megjelennek előttünk, hogy aztán fél perc alatt lezúzzuk őket.:).
A pályák sajnos sok helyen emlékeztetnek a Doom 3-ban látottakhoz, ugyanaz a techno beütés mindenhol, de ebben a játékban végre nem lesznek mindenhol egyformák a szintek, sok helyen különleges objektumok, vagy egyedi kialakítás fogja megtörni az egyhangúságot, bár az nem kicsit szúrja a szemet, hogy akárhol járunk a komplexumokban, mindenhol találni számunkra földi medkiteket és lőszert, holott elvileg ahova mi megyünk, ember még nem járt… Az is igen idegesítő, hogy egyes ajtók érdekes módon akkor lesznek elérhetők, amikor a parancsnokunk megadja a küldetést. Egyszerűen nem tudom felfogni mi késztette megint a fejlesztőket arra, hogy minden a végletekig bescripteljenek, sokaknak szerintem ettől megy el majd a kedve a játéktól. Na de térjünk vissza a pályák elemzéséhez. A belső tereknél szerencsére nem álltak le a fejlesztők, így sokszor külső helyszíneken is küzdenünk kell a továbbjutásért, mi több, még járgányokat is adtak alánk. A hatalmas terepeken tankkal, vagy kétlábú lépegetővel törhetünk utat magunknak, nemcsak az előre telepített védelmi ágyúkat kell majd figyelni, hanem az ellenfél földi egységeit is. Lesznek repülő robotok, rakétaként becsapódó ütegek, de hatalmas, pókszerű lépegető robotok is, amik sajnos legalább olyan hülyék, mint a két lábú irányítóik. Nem egyszer fordult elő, hogy bizonyos helyekre menekülve elfelejtett megtámadni és szó nélkül tűrte, ahogy az ócskavas telepre küldöm a kicsikét.
Az egyszemélyes kampány gyengeségeit egy forradalmi multi biztos feledtetni tudná…, mondom egy forradalmi multi. Sajnos amit kapunk egy tökéletes Quake 3 utánzat, ami alig több az elődjénél, sőt. Alapból aréna felépítésben gondolkoztak a fejlesztők, ennek megfelelően a szokásos játékmódok és pályafelépítések köszönnek majd vissza. És ennyi, semmi több, lesz pár player modell, és mehet a hent a szokásos Deathmatch, Team Deathmatch, CTF és Tourney módokban. Mindent összegezve egy korszerűbb grafikával megtömött, csonkított Q3-as multit csaptak hozzá a egyedik részhez, némileg javított netkóddal. Összesen 10 sima és 5 zászlórabló pályacsoda áll a rendelkezésünkre, melyek egyike sem lett gigantikus vagy egyedi.
A grafikát elég nehéz előítéletek nélkül vizsgálni, annak minőségén ugyanis nem sokat tudtak fejleszteni. A modellek kidolgozása közel tökéletes lett, a legtöbb katona páncélja különböző kopási mintát mutat, de még a fejeken és a magasságokon is állítottak jócskán, így sikerült elkerülni, hogy ne érezzük magunkat klónfalván. A járgányok is kellő gonddal lettek kialakítva, a textúrázottság és az effektek illenek hozzájuk, bár jó néhány darab hasonmását ás játékokban már láthattuk anno. A szokásos, Bump Mappingel megtuningolt, plasztik szerű terepek mindenhol jelen vannak, ami a techno beütésű környezet miatt továbbra is jól néz ki. Erős fejlesztésen leginkább a külső terek kezelése, valamint az effektek minősége ment át, így a fények és a részecske effektek is gyönyörűek lettek. A szabad terepek kicsit sem szaggattak be, így végre elmondható, hogy az engine tökéletes FPS alapanyaggá érett az elmúlt 1,5 évben. Egy hatalmas baklövés azonban itt is elrontja az összképet, az ég ugyanis statikus lett. Könyörgöm, 2005-öt írunk, lassan itt a Next Gen konzolok éve és mit látunk, amikor egy kifelé néző liftben utazunk? Semmit, mintha egy helyben állnánk, lenézve persze érződik, hogy felfelé haladunk, de előre tekintve elborzaszt a látvány. Lépjünk tovább, mielőtt időpontot kell kérnem a pszichiáteremtől…
A fizika a beígért javítások ellenére is elmarad a vártaktól. A karakterek sokszor tudnak úgy megállni előttünk, hogy aztán jusson tovább, aki tud. Ezt csak fokozza, hogy a mi fegyvereinkre nem is reagálnak. Még a Half Life 2-ben is így volt, de az már több, mint egy éves játék! Miért nem lehet végre ezt normálisan kezelni? Sajnos tudom a választ: hogy ne legyen nehéz egy küldetés sem. Sajnos hiába a sok ígéret, a hatalmas csaták víziója, a legtöbb csata belső részeken zajlik, ahol viszont az ellenfeleknek egyből nekiesik minden katona, természetesen a maga bescriptelt módján és persze soha nem kerülik el a tűzvonalat..
A hangokról sem beszélhetünk mindig pozitívan, azok minőségével ugyan nincs gond, de a változatosság viszont már erősen hiányzik, főleg a beszédhangokból. Az ellenfél típusok mindegyike ugyanazon a hangon ordítja halálra magát, de a katonáink között is sokan beszélnek azonos hangszínen. A zenei aláfestés szerencsére nagyon is illik a programhoz, így a hangulatot erősen fokozza is nekünk.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy elégedett vagyok a Quake széria negyedik részével. A harmadik darabot sokan bírálták az egyszemélyes játékmód hiánya miatt, mégis képes volt kultuszt teremteni a multiplayerre szomjas játékosok körében. Most viszont pont az id előző játéka miatt nem érezhetjük teljesen egyedinek és eredetinek ezt az alkotást, hisz a grafikai motor, a játékmenetben alkalmazott megoldások és az ellenfelek AI-ja korántsem mutat tökéletes eredményt. Összességében jól el lehet játszadozni szingli módban, ha megbocsátjuk nekik az elkövetett hibákat, de a multihoz kicsit több kreativitást vártunk volna tőlük, pláne ennyi év fejlesztés után, végső értékelésünk alig 80 % lett.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
