Kantár nélkül lovagolni lehetséges, de a zabla hiánya nem jelent teljes szabadságot és kényelmet a lónak!
Ellenkezőleg, ha nincsenek szárak a kezünkben, lovunk irányításához a többi segítségünkre kell hagyatkoznunk.
Épp ezért a lónak erősen kell figyelnie, koncentrálnia, hogy megértse utasításainkat.

Átlagon felüli kontroll a ló felett

Először is: Értelmetlen megpróbálnunk kantár nélkül lovagolni, ha lovunk nem elég képzett vagy a lovastudásunk hiányos.
Ha egyensúlyproblémáink vannak, ülésünk nem elég biztos, vagy nem tudunk kezünktől függetlenül lovagolni, veszélyes lehet megválni egy ilyen fontos segítségtől. Az első lépés mindenképp a klasszikus lovaglás alapjainak elsajátítása, csak utána kezdhetünk neki, hogy lovunkat megtanítsuk arra, hogy ne csak „a feje után menjen”, vagyis a zablától függetlenül dolgozzon.

Kantárral, de a használata nélkül

Mikor lovunkat már tökéletes kontroll alatt tudjuk tartani, elkezdhetünk hosszú száron dolgozni, így nem gyakorolunk nyomást lovunk szájára, de szükség esetén felvehetjük a szárakat. Ezen kívül használhatunk pálcát vagy ún. répabotot a ló irányítására. A másik hasznos segítség a sarkantyú, hogy lovunk tisztábban érthesse lábunkkal adott segítségeinket.
Ha már hosszú száron, (esetleg kötőféken) könnyen irányítjuk lovunkat, levehetjük a kantárt. Először csak edzés végén, kis, zárt helyen próbálkozzunk. Ne bízzuk el magunkat, ha lovunk elsőre jól reagál, csak pár hét után merészkedjünk nagyobb fedeles(!) lovardába, esetleg lovak közé. A kantár nélkül terepen lovaglást csak akkor kíséreljük meg, ha lovunk már szabad téren (karámban) is jól reagál lábsegítségeinkre!   

A profizmus-ugratás kantár nélkül

Terepen kantár nélkül-sok lovas számára a megvalósult álom