-De király film. Láttam már hasonlót, de még sosem néztem egyetlen egy filmet se ilyen nyugodtan. Ez nekem gyanús! Se Codie, se Del, se D nem baszogatott eddig. Fura... Hát, amíg nézhetem nyugodtam a filmet, addig no problem! - gondolta Murdoc, miközben egy akció filmre meresztette a szemét.
Amikor vége lett, Codie és Del szinte azonnal kiugrottak a kanapé mögül, és cseszegetni kezdte Murdoc-ot.
-Hát ez remek! És hol van a harmadik félnótás??
Del és Codie egymásra néztek.
-Nem tudjuk! - mondta Del.
-Igen, már vagy két órája nem láttuk! - folytatta Codie.
-Én se. - mondta Murdoc, kivételesen nyugodt hangon.
Del és Codie megint összenéztek, és mosolyogni kezdtek.
-Milyen furcsa, hogy már Noodle sincs sehol két órája!
Murdoc-nak felcsillant a szeme, és ő is mosolyogni kezdett.
-Ezzel most arra célzol, hogy Noodle, és D...
-Azt nem mondtam, csak azt mondtam, hogy milyen furcsa, már nem láttuk kettőjüket ugyan annyi idő óta! - mondta Codie, majd röhögve kinyargalt a szobából. Del utána ment.
Közben...
2-D és Noodle a parkban sétáltak. Nem is érdekelte őket, hogy mindenki őket nézni, nagy volt a park, és csak ritkán jött velük szembe egy-két ember. Először csak elterelték a szót a kapcsolatukról, mindenféle másról dumcsiztak, de miután már minden kis turbékoló madárról, és szerelemes párról ugyanaz jutott az eszükbe, már nem tudtak másról beszélni.
-2-D?
-Igen, Noodle.
-Te mit csinálnál ha én meghalnék?
-Jézusom, erre jobb nem is gondolni!!
-De most tényleg!
-Hát... Pár napig ki se bújnék a szobámból, aztán utánad halnék.
Noodle mosolyogni kezdett. Egy kicsit el is pirult. Aztán megölelte 2-D-t, és mentek tovább.
-Hogy jött ez a kérdés? - kérdezte 2-D.
-Hát, nem is tudom, kíváncsi voltam, hogy mit tennél. - Noodle felnézett az égre - Az ott nem Codie???
Valóban, Codie ott repült a felhők között, Del pedig mögötte. Egy tucat helikopter üldözte őket.
-Az engedetlen döge!! - kiáltott fel 2-D - Nem megmondtam neki, hogy ne menjen ki az utcára?????
Az egyik helikopter lőni kezdett. Codie páncélja szerencsére azért már elég kemény ahhoz, hogy ne tudják meglőni. Amikor látták, hogy ez a kísérlet a tóba fullt, egy másik helikopter kötelet lőtt ki, aminek a végén egy hármas-horog volt. Codie kikerülte, sőt, még el is kapta a hármas-horgot, és húzta maga után a helit. PUFF! Neki csapta két másiknak! PUFF! Ahogy azok felrobbantak, még öt másik is. Már csak 5-öt kell elintézni. Codie fújt egy kis tüzet, amitől még kettő felrobbant. A többi három meg neki csapódott a falnak, üldözés közben. Codie észre vette, hogy Noodle, és 2-D ott állnak a parkban, és őt nézik. Gyorsan leszállott.
-Éééééés, egy újabb jól sikerült levegő-csatának lehettek szem- illetve nem szemtanúi, hölgyem és uram, ilyen csodát nem látnak minden nap!! - mondta kicsit idiótán Codie.
2-D keresztbe tett karokkal, mérgesen bámult Codie-ra.
-Mi van??
-Mit keresel te fényes nappal kint az utcán? - mondta 2-D, lassan, és nyugodtan.
-Hívott a természet, na és aztán!!!!
2-D még mindig ideges volt.
-1. Felhívtad magadra a fél város figyelmét! 2. Megöltél vagy 12 zsarut! 3. Nem tartottad meg az ígéreted, miszerint napnyugta előtt ki sem teszed a lábat a házból!! És még ezek után van kedved humorizálni, és úgy tenni, mintha semmi sem történt volna???????????? - 2-D egyre idegesebb lett.
-Hát jó, de!...
-Semmi de! Fogadni merek, hogy Del ront meg!!
-Éééééééén????????????????????
-Te!!!!!!
-Meg tudsz nekem bocsátani? - kérdezte alig hallhatón, leengedett füllel Codie.
-Azt hiszem nem! Nem ez az első eset, hogy ennyi galibát okozol! És állandóan úgy viselkedsz, mint egy közveszélyes őrült! Már egyre jobban elgondolkodok azon, hogy kiteszlek az utcára, menj a nagyvilágba!!!!
2-D megfordult és hazament. Noodle odafordult Codie-hoz:
-Szerintem most ultimátumot kaptál: vagy megváltozol, vagy tűnsz a háztól!
Noodle gyorsan 2-D után sietetett. Codie szomorúan ült a földön, a fülét leengedte, a szárnyait is, és egy könnycsepp futott végig az arcán. Del úgy gondolta, jobb neki most egyedül, és inkább hazament ő is. Codie közben gondolkodott:
-Miért baj, hogy kimegyek az utcára?? Attól az emberek még életükben nem láttak sárkányt, attól még nem kéne így reagálniuk!
Amikor hazament, úgy éjfél körül nem mert bemenni 2-D szobájába. De Noodle-hoz se nagyon... Inkább kint aludt a bejárati ajtó előtt. Reggelre 2-D nem mutatta, hogy mérges, de alig bírta elfedni a dühét. Azzal feküdt le, hogy egy rakás fejfájás csillapítót beszedett, és ugyanezzel kelt. Codie nem mert a szeme elé kerülni, inkább elslattsogott a garázsba, a kocsi alá. Hallotta, hogy Del összehív mindenkit egy üvegezésre, sajnálta, hogy ki kell hagynia. De jobb félni, mint megijedni! Kicsit később már javában játszottak. Del-nek kellett kérdeznie 2-D-től.
-Felelsz, vagy mersz?
-Felelek... - 2-D már szinte félt, hogy milyen hülyeséget fog kérdezni tőle Del.
-Meg mernéd csókolni Noodle-t?
2-D egy ideig hallgatott, majd megszólalt.
-Hát... Izé... Persze...
2-D és Noodle elpirult, és a többiek jujjogni kezdtek. 2-D inkább eltakarta az arcát... Del megint pörgetett, 2-D balszerencséjére megint tőle kérdezett.
-Felelsz, vagy mersz? - kezdte sátánian Del.
-Me.. Merek? - 2-D-nek még mindig az arcán volt a keze.
-Akkor most csókold meg Noodle-t!
2-D erre még jobban elpirult. Egy szót se mert szólni. Majd odahajolt Noodle-hoz, és... Noodle nagyon meglepődött, de inkább átölelte 2-D-t. A többiek már megint elkezdtek jujjogni, hátradőltek, és Del, hogy fokozza a cikizést, még tapsolt is. 2-D és Noodle fel se vette. Most csak ők léteztek, meg egy rózsaszín bárányfelhő, amin éppen ültek. A csók után hosszasan és boldogan nézték egymást. Russ nem akarta, hogy Del megint tönkre tegye ezt a meghitt pillanatot, zsákfogságba tette, és Murdoc-ot is kivonszolta a szobából. Most csak 2-D és Noodle volt a szobában. Nem tudtak betelni ezzel az érzéssel, nem engedték el egymást, és egy visszafoghatatlan erő kényszerítette őket még egy csókra...
Codie még mindig a dzsip alatt volt. Hallotta, hogy Murdoc-ék beszélgetnek valamiről, szóval bement, és megleste, hogy ott van-e 2-D. Amikor látta, hogy nincs veszély, odament a többiekhez.
-Sziasztok.
-Sziiiiijja, Cod! - kezdte Del - Képzeld mi történt!
-Noodle, és D mindent elmondtak??
Itt Russel-re és Murdoc-ra néztek.
-Hát, úgy konkrétan nem, de vakok azért nem vagyunk! - mondta Murdoc.
-Hehe, na végre.
-Bezony. Így már érthető minden! - mondta Russel.
-Örülök. Azt nem tudjátok véletlenül, hogy D még mindig zabos-e rám?
-Egyszer amikor felelt ezt kellett volna megkérdezni. - mondta Del.
-Szerintem most éppen el is felejtette, hogy létezel! - mondta Murdoc.
-Szerintem is. - Codie már belenyugodott.
Tette egy kerülőt a házban, és amikor éppen lement volna a földszintre, 2-D-be és Noodle-ba botlott. Codie ahogy meglátta 2-D-t már fülét farkát behúzta, és eliszkolt volna, amikor 2-D utána szólt.
-Hé, Cod!
Codie lehasalt a földre, és már minden rosszra felkészült, de hiába. 2-D ahelyett, hogy ordibált volna vele, csak odament hozzá, és megcirógatta a füle mögött. Codie-nak elmúlt a szorongása.
-Bocsi haver, hogy olyan rondán viselkedtem. Kicsit felment a cukrom. - mondta 2-D nyugodtan.
Codie még mindig egy szót se szólt. Csak hosszú idő múlva fordult meg, és ezt mondta:
-Én meg azt sajnálom, hogy nem hallgattam rád!
2-D felállt, és Codie-ra mosolygott. Az meg elkezdett futni felé.
-Jajj ne, ne, ne, Codie, ne!!!!! - Cod felugrott rá, ledöntötte, és elkezdte nyalogatni az arcát - Fújj, ne, lécci, Codie, jólvan, Codie, Cod, megértettem!!! Jó tudom, oké, rendben, hadjá' má'!!!!!
Noodle ott állt mellettük, és nevetett. Amikor 2-D-nek végre sikerült levakarni magáról Codie-t, felült, és elordította magát:
-Kérek szépen egy védőoltást!!!! Ez remek... Ragadok a sárkány nyáltól! FLÁJJ!!!
Mostmár Codie is nevetett. Majd együtt mentek tovább.
-Szal, a többiek mindent megtudtak... - kezdte Codie.
-Mi?? - 2-D visszagondolt az előzményekre - A kurva életbe!!! De hülye vagyok!!!!!!!!!
A hülyét hangsúlyozta.
-Hát igen, tudjuk... - mondta Codie.
-De most komolyan!! Ááááá, Noodle, miért nem állítottál le???
-Hát... Olyan jól esett az a csók...
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!! Most egy hónapon keresztül baszogatni fognak!!!!
-Honnan veszed??
-Del-től már szinte elvárom, Russ se tud ellenállni a szivatás csábításának, Murdoc meg ösztönből!!!!
-Ó, ugyan már, légy reális, a szerelem egy természetes dolog, miért cikiznének??? - mondta Noodle - Codie, magyarázd már el neki!!
-Mit mondhatnék még, te bölcsek bölcse?? A szerelemben nincs semmi kivetni való, sőt, még ők az ökrök ha cseszegetnek!!
-Pontosan! - erősítette meg Noodle.
2-D mintha egy kicsit megnyugodott volna. De még mindig zaklatott volt egy kicsit. Többet megpróbálta nem felhozni a dolgot. Amint így sétálnak 2-D szobája felé, Codie meglát egy csótányt, hamm! Bekapta... Noodle majdnem összehányta magát, 2-D-t kirázta a hideg, Codie röhögni kezdett.
-Fúúúúúúúúúúúj, de hülye vagy, Cod!! - mondta Noodle.
-Igen, te elmebetegségben szenvedsz!!
-Dehogy szenvedek elmebetegségben! - kezdte Codie - Minden percét élvezem...
Erre röhögni kezdtek.
-Hát, látom már kiheverted a megpróbáltatásokat! - mondta 2-D.
-Hehe, bizony!!!!! - mondta Codie - Egyébként csirke íze volt!
Erre még jobban nevetni kezdtek.
-Jajj, megettem Macsótányt!
Most még jobban. Amikor sikerült végre eljutni 2-D szobájáig, Noodle asszonta, hogy 2-D-vel szeretne aludni, csak ma éjjel. Nem tudott elszakadni tőle. Codie a földön aludt volna, de 2-D és Noodle mindenképpen meg akarták akadályozni.
-Ugyan már! Nem akarok zavarni!
-Zavarni?? Dehogy! Nem látod mennyi hely van itt még?? - mondta Noodle.
-Igen, pattanj fel haver!
-De neeeem...
-De akkor is igen!
-Hát jó... - Codie felugrott az ágyra - De aztán szólni, ha mégis zavarok!
No, végre aludtak. Másnap reggel 2-D igyekezett elkerülni Murdoc-ot és Russ-t. Del-el ez nem ment...
-Nézd, Szeretem Noodle-t, és akkor?? Szájj már le rólam!!!!!
-Hehe, minek, ez most mesébe illő baromság!!!!! Hehehehehe!!!! - Del még mindig nem akart leállni.
Codie gyorsan megkereste azt a táskát, és zsákfogságba tette Del-t. Majd bedobta a gardróbba. Del gondolkozott...
-Hát, ez van... Amióta Russel-vipera kitalálta ezt a buzi zsákfogságot mindig megszívom... Kíváncsi vagyok, hogy kiszabadít-e valaki, vagy megunták a pofámat, és itt hagynak míg világ a világ?... Elvira még segítene, de hogy hívjam ide?? Ezt itt a kérdés...
Del meglátott maga mellett egy mobilt. Most azon tűnődött, hogy Elvirának van-e mobilja, és ha van, mi a száma??
-Egy pillanat! Hisz megadott nekem valami telcsi-számot, már csak meg kéne keressem...
Elkezdett nézelődni, talált is egy kis fecnit, amin rajta volt Elvira száma. Felhívta.
-Halló? - szólt bele Elvira.
-Elv!!!!!!! Gyere gyorsan, szabadíts ki, ezek a köcsögök megint beraktak a zsákfogsába!!!!
-Mibe??
-Majd később elmondom, tudod, ugye, hogy hol lakok??
-Hát....
-Értem...
-Nem az a nagy félelmetes gyár a dombtetőn, ami éjjelenként világít?
-De az!!!!!
-Okés, megyek, de innen hogy menjek ki??
-Honnan?
-Hát a kriptából!
-Jézus, még az is van??
-Igen!!
-Hát, mittomén... Múltkor hogy jöttél ki?
-Leütöttem Kaszást, és elvettem a kulcsot...
-Na, üsd le megint!
-Nem megy, beszerzett egy vér-dögöt...
-Akkor itasd le, vagy valami...
-Ezt jó ötlet!
-No, akkor várjak!
-Oké, mindjárt jövök, attól függ, hogy milyen gyorsan lesz ittas...
Letette.
-Hát ez megvan oldva... Már csak ki kell várni, hogy az a geci Kaszás mikor lesz részeg.
Hát, egy-két órát várni kellett, amíg Elvira megszerezte a kulcsot, és elkeszmergett a házig a világosságban... Szegény, nem volt ezzel megszokva. De végülis sikerült bejutnia. Felhívta Del-t.
-Szió, már a házban vagyok, fű, de rohadt nagy!! Sosem foglak megtalálni!!!!
-Dehogynem, gyere fel az elemetre, és keress egy olyan ajtót, amin ez áll: "2-D szobája", menj be, ha egy kurva nagy szemét dombot látsz, akkor jó helyen jársz, nyisd ki a gardróbot, és ott keress egy piros táskát, amin fekete a zipzár! Nyisd ki, mert abban vagyok...
-Ó istenem, sietek!!
Megint letette.
-Hát, viszonylag gyorsan meg fogja találni ezt a szobát, remélem sosem volt szőke... - mondta Del, és megint elkezdett várni. Ezt a egyetlen dolog, ami rohadtul nem megy neki... Egyszer csak kinyílt a táska, és Del kiszabadult.
-Ó, köszi, Elvira, köszi, köszi, köszi!!!!!!
-Ugyan már, nincs mit!
Elvira megölelte Del-t, és azután megcsókolta. Szerintem Del kifejezetten élvezte, mert nem nagyon ellenkezett.
-Na, most ha megbocsátasz, ki kell nyírnom valakit...
-Mehetek veled??
-Persze! Hozd a baltád is!!
Del megkereste 2-D-t.
-Szia, 2-D, mik az utccsó szavaid???
2-D hátrafordult, és egy kicsit megijedt, hogy mit keres itt Elvira.
-Ez meg mit keres itt????
-Nem ez, hanem ő, és én hívtam, hogy szabadítson ki, és most együtt fogunk kicsinálni!!!!!
-Miért??
-Russ-on kívül senki sem dughat magán zárkába!!!
-Hé, az Codie volt!!!
És barátjára mutatott.
-Ejjen? Hé, Cod, gyere ide egy kicsit!
-Mi az, Del?
Del egy ideig úgy tett, mintha Codie ott se lenne, majd:
-Majd adok én neked zsákfogságot, te!!!!!!!
-Mi??? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, segítség!!!!!!!!!!!!
-Kiszedem a beled, és azzal felakasztalak egy fára, majd kocsi elé doblak, klónozlak, és aztán azt is kinyírom!!!!!
-Hé, nyugi már!!! - Codie megállt, és odasúgta Del-nek : Ha nem hadsz békén, akkor mindenkinek elmondom az Elvira-s ügyet!
Del nyelt egyet.
-Békén hagylak...
-Na azé...
Később már mindenki a nappaliban eljtőzött. Volt aki olvasott, mások tévéztek, de még "Murdoc kedvenc pólója" húzigálóst is játszottak... Del és Elvira meg beszélgettek.
-Itt maradhatok veletek? - kérdezte Elvira.
-Hát persze... De miért?
-Hát, csak nem akarok visszamenni Kaszáshoz...
-Hát, érthető... Nagy faszfej lehet az a Kaszás.
-Az. De most éppen ezerrel iszik, szal egyenlőre nem jött rá, hogy megszöktem.
-De amikor kijózanodik, akkor nem kéne félned, hogy megtalál?
-Á, nem hinném.... - Elvira elővett egy kis kulcsot, amin démon szárnyak voltak - Bezártam!
Erre mindketten nevetni kezdtek.
-Asszem most jó ideig senki nem fog meghalni! - mondta röhögve Del.