Codie annyira szerette Pengét, mint példaképet, hogy nem tudta tűrőztetni magát; megszerezte a Penge l. -lll. - at, és megnézte 2-D-vel.

-Sok vámpíros filmet láttam már. - mondta Codie - Nem szeretem az undok vérszopókat!!

-Miért? - kérdezte 2-D - Na persze, én se rajongok értük, de nem is utálom őket.

-A vámpírok és a sárkányok ősidők óta harcban állnak. A vámpíroknak mi olyanok vagyunk mint a vérfarkasok: őket se szeretik, mert mások, és a legtöbben félnek a mástól. Mi meg azért nem szeretjük őket, mert ők se bíznak bennünk.

-Tényleg léteznek vámpírok? Az emberiség nagy része nem hisz bennük. Szerintem nem is léteznek.

-D, D, D... Egyesek még régen azt állították, hogy a föld lapos, míg mások az UFO-kban nem hittek. A 20. századig csak Ázsiában tudták, hogy léteznek pandák. Amíg fel nem fedezték, az embernek eszébe se jutott, hogy léteznek mondjuk medvék, és amikor megtalálták az első dínócsontokat,  még azt se tudták, hogy hova rakják. Amíg ki nem lőtték az űrbe az első embert  nem hitték, hogy vannak más bolygók, te pedig méhány hónapja mereven állítottad, hogy sárkányok nem léteznek. Mit vonsz le ebből?

-Hogy vámpírok léteznek?

-Azt bizony! Még az egyik nagyapám viaskodott egyel.

-Hát nem tudom. Én maradok inkább annál, hogy amíg meg nem jelenik előttem egy, addig nem mondok semmit: se azt hogy létezik, se azt hogy nem.

-Öt perce az utóbbit állítottad.

Nézték tovább a filmet. Másnap Codie olyat tett, amit még soha: elment a könyvtárba. A könyvtárvezetőt ismeri, és egy eldugott sikátorban van; a könyvtár illegális. Codie autók alatt lopódzott, és kukák mögött jutott el a sikátorig.

-Hello, Mark!

-Szia Cod! Hogy van a kis sárkány?

-Egész jól. Van könyved a vámpírokról?

-Egy rakás, nézd meg a fantasy részen, a V-nél. Utána menj a földrajz-hoz, és keresd meg Romániát!

-Miért?

-Ott él Drakula, nem is tudtad?

-Ja tényleg, mekkora hülye vagyok! Öööö... Hogy néz ki a V?

Mark a levegőben leírt egy V-t.

-Ó!

-Két könyv van Romániáról, a piros kötetest vegyed, abban sokat ír róla!

-Oké, Mark!

Codie eltűnt egy könyvespolc mögött. Vagy 15 könyvel ment vissza Mark-hoz. Mark elgondolkodóan végignézett a könyv oszlopon.

-Te tudsz olvasni??

-Hát, öööö... Nem... De majd elolvastatom valakivel, nem gond!

Mark beírta a füzetébe a kivett könyveket, és elköszönt Codie-tól. Amikor Codie kiment volna az ajtón visszafordult.

-Tudnál segíteni?

-Miben?

-Hát nem azért, de hülyén nézne ki egy élő sárkány az utcán, amint egy kis piros szekeret húz maga után, ami dugig van könyvekkel, nem?

-Na, jól van.

Mark kitette a könyvtár ajtajára, hogy "Rögtön jövök", beszálltak a kocsijába, és elvitte Codie-t hazáig.

-Hú, köszi Mark!

-Nincs mit. Egy hét, és hozod a könyveket. Csá!

Codie felment a könyvekkel 2-D szobájába, aki levágta a balhét, hogy miért megy ki nappal az utcára.

-Nyugi, senki nem látott meg! Meg éjjel amúgy sincs nyitva a könyvtár...

-Na muti, miket vettél ki.

2-D végig nézte a könyveket.

-Ezek mind vámpírosak!

-Nem is! Az egyik Romániáról szól...

-Azt mondtad utálod őket.

-Utálom is, de attól még ki vehetek róluk könyveket! Russel is utálja Hitlert, de attól még olvas róla.

-Nem tudsz olvasni.

-Miért köti ezt mindenki az orromra, basszameg!!!

2-D kiment a szobájából, és Codie elkezdte nézegetni az egyik könyvet. Talált egy érdekes képet. Egy vámpír és egy sárkány gyilkolták egymást. Ezt a képet megjegyezte. Tovább lapozott. Még egy kép a vámpír és a sárkány marakodásáról. Aztán egy olyan, ahol vérfarkassal küzdött. Úgy döntött, hogy megmutatja a képeket 2-D-nek.

-Látod, mondtam, hogy örök ellenségek vagyunk!! Itt mit ír?

-Mondom: A sárkányok és a vámpírok között sosem lesz egyetértés. Nem tudni miért, de a hiedelem így tartja. Egysek szerint kincsen vesztek össze. Mások azt mondják, régen egy vámpír megbántott egy sárkányt, és ezért harcolnak. De a leghihetőbb gondolat ez volt: mivel a sárkányok nagy része köztudottan békés, és emberszerető, nem voltak képesek elviselni, hogy a vámpírok bántják az embert. Azért szegültek ellenük, a vámpírok pedig azt nem értették, hogy egy olyan állat, ami olyan sok dologban hasolíthatna rájuk, miért vannak úgy oda az emberekért.

-Ez tényleg hihető.

-Nem értelek titeket... Na mindegy...

Este kimentek a temetőbe.

-Elfogyott a fa, valaki hozzon már! - mondta Murdoc.

-Majd én!!

-Codie, te még a saját árnyékodtól is megijedsz.

-Öööö, igaz, de most minden másképp lesz!!

Codie elindult a temető végébe, az erdő felé. Elkezdett fadarabokat felpakolni a hátára, amikor valami szürcsölés félét hallott. Megrezzent. Gondolkodott, hogy most mi legyen: mentse az irháját, vagy mutassa meg, hogy igenis bátor!

-Fracokat, visszamegyek!!

És már futott volna, amikor a holdvilágnál meglátott egy tócsát. Fura szaga volt a víznek.

-Hm... - Codie odatett a pocsolya mellé egy két kis fát, és meggyújtotta - Jézusom!! Véres a víz!!

Rájött, hogy az nem is víz, csak egy nagy vértócsa. Arra is rájött, hogy honnan folyik. A szürcsölés irányába nézett, és egy döglött farkast látott. Meg egy kis alakot ami fölé görnyed. Felnézett. A szeme világított. Codie egy rohadt nagyot visított, és vissza fele kedett futni.

-Srácok!!!!

-Codie, miért ordítottál? - kérdezte 2-D.

-Ott volt egy olyan izé!!

-Egy kísértet?

-Nem, egy olyan izé!!!

-Ebből semmit nem értek.

-De hát!...

-Miért véres a lábad??

-Belelléptem egy vértócsába!!!

-Mibe??

-Egy farkas vére ez itt a lábamon, láttam egy vámpírt!!!

-A vámpírok csak embervért isznak, asszem. - szólt bele Del.

-Akkor ez valami korcs vámpír volt, menjünk haza!!!!

-Nem megyünk!

-De Murdoc!!!!

-Minimum egy óra, felőlem hazamehetsz most is!

-Nem!!...

-Akkor kuss, hozok fát.

Murdoc nemsokára visszatért, de egy szót nem ejtett arról, hogy látott volna vámpírt, de még vértócsa sem került a látókörébe.

-Akkor vak vagy! És süket...

Elkezdtek beszélgetni, és rémsztorikat mondani, de Codie oda se figyelt rájuk. Túlságosan megijedt minentől, még attól is, ha 2-D megsimizte a feje búbját. Egyszer amikor felnézett egy szárnyas lényt látott egy fa tetején. Elég kicsi volt, és a szeme világított. Codie-t nézte. Codie meg annyira betojt, hogy meg se bírt mukkanni, csak megtörölte a szemét, és mire kinyitotta, már sehol semmi. Nem értette. Visszahajtotta a fejét a homokra. Egyszercsak beállított a temető őr.

-Hé, sziasztok!! Itt vagytok, és nekem nem is szóltok??

-Hello, Jerry!  Figyi, körül kéne nézzél, Codie valami vámpír-ról számolt be! - mondta Murdoc.

Jerry arca elkomolydott. Codie-ra nézett.

-Te is láttad?

Codie megijedt.

-I...Igen... Mér, más is?

-Kb. egy hete az elhalálozottak rokonai sötétedés után mindig beszámolnak egy kisebb szárnyas lényről. Rendszeresen jönnek panasszal hogy vérnyomok, meg döglött állatok vannak a sírok körül.

-Ugye csak hülyéskedsz?

-Nem, ez komoly! Azt hiszem megyek és megnézem. Hol is láttad, az erdő szélén?

-Aha.

Jerry elment körülnézni, ők meg tovább beszélgettek. Murdoc egyszer az órájára nézett.

-Már vagy fél órája elment.

-Meg ette a vámpír!!

-Hülye vagy Cod, menjünk, nézzünk körül mi is!

Codie nyelt egyet, de azért ment.

-Na, hol láttad azt a vérszívó szerencsétlenséget? - kérdezte Del.

-Pont ott! Az erdőn belül!

Oda mentek. A kerítés szélényél megtalálták Jerry-t - két kis lyukkal a nyakán.

-Mondtam én!!!

-Ez még nem bizonyít semmit!

-De igen!! Menjünk haza!!!

-Szerintem is!! - mondta 2-D.

-Na jó, menjünk haza!

2-D és Codie elérték a céljukat. Hazamentek, és lefeküdtek aludni. De Codie nem tudott aludni. Kaparászást hallott a padlásról, meg lépéshangokat.

-D...

-Mian?...

-Alszol?

-Már nem!

-Te is hallod ezt?

Mindketten fülelni kezdtek, majd egymásra néztek. Gyorsan felosontak a padlásra.

-Bi...Biztos csak termeszek! - mondta 2-D.

Az egyik dobozról leesett egy régi váza, és összetört. Majd a doboz is felborult.

-Jó nagy darab termeszek! - mondta Codie.

-Vagy csak patkányok, ennyi!

Atetőn egy nagy lyukon ekkor galambok repültek ki.

-Vámpírok!

-Codie, vámpírok Romániában élnek, nem itt!

-Nem hallottad Jerry-t?

-Biztos csak véletlen...

Kis idő múlva 2-D megfordult, és ezt mondta:

-Hozok elemlámpát!

-De siess, basszameg!

Codie megpróbált egy helyben maradni, ami nem volt nehéz. Félelemmel hallgatta a nyekergést, lépteket. Azt a helyet, ahol a hangok abbamaradtak, Codie egy ideig mereven nézte, majd szépen lassan elindult arrafele. Egyre közelebb ért. A szíve majd kiugrott a helyéről. Benézett a láda mögé, semmi. A szekrény mögött megállt, és körül nézett. Semmi. Ezt hitte. Hirtelen valaki hátulról elkapta, a földre borította, és befogta a száját. Ha nem tette volna, Codie üvöltése Kínáig hallatszott volna. Nem merte kinyitni a szemét. Remélte, hogy csak 2-D szórakozik vele, de megismerte volna a szagát. Egy barátságos kisfiús hang szólt hozzá:

-Nyugi, nem akarlak bántani! - mondta, és elengedte Codie száját.

Ő kinyitotta a szemét.

-Ez biztos?...

-Igen!

-Akkor miért tepertér le úgy, mintha meg akartál volna ölni?

-Nem akartam nagy felhajtást, gondoltam ha nem fogom be a pofád, fel visítod a házat.

-Az biztos! - körülnézett, fülelt - 2-D már mióta nem jön! Rég vissza kellett volna érjen azzal a kurva lámpával!

-Ő az a szemtelen villanyoszlop?

-Mit tettél vele????

-Semmit! Csak bezártam a szobájába, ennyi!

-Minek?

-Csak félek az emberektől...

-Ahhoz persze volt merszed, hogy egy olyanokkal teli kéróba jöjjél, mi?

-Hehehe... Drack vagyok!

-Codie!

-Örülök a szerencsének! Tudsz titkot tartani?

-Asszem nem...

-Hát jó, de ha mondok valamit, megígéred, hogy egy szót se szólsz?

-Nem ígérem, de 80%!

-Oké! Nos... az az igazság, hogy én egy...

-Búza vagy????

-Dehogy! - itt lehalkította a hangját - Vámpír vagyok!

Codie-ban megfagyott a vér. Értetlenül nézte Drack-ot. Csak akkor vette észre a hátából kinövö két kisebb szárnyat. Legszívesebben ordított volna, de mást tett: futott, mint a mérgezett egér! Drack utána repült, és a padlás lerájón ráesett. Pont a hátára. Codie ezt nem nagyon élvezte, úgy ugrált, mint egy betöretlen musztáng. De Drack rákapaszkodott, és ledöntötte a lábáról, megint befogta a száját.

-Kérlek ne tett ezt!

-Fogadok hogy azért jöttél, mert belőlem is vápírt akart csinálni, igaz????

-Nem!!! Én csak barátokat keresek... Engem senki nem szeret...

-Vaaaaaaaajon miért?

-Az emberek sikítva menekülnek előlem. Azt kiabálják: Szörnyeteg, szörnyeteg, meneüljetek! Én nem vagyok szörny!

-Én ezt másképp gondolom...

-Nézd, vannak jó vámpírok, és rosszak. A rosszak szüntelenül gyilkolják az ártatlanokat, a jók inkább a béke hínökei. Megint már vámpírok havonta ölnek egy-két embert, hogy egyenek, de ez nem ide tartozik.

-Nahát, vajon te hova tartozol??

-Én a jók közé!

-Láttam ma a temetőben egy hozzád hasonlíto vámpírt!

-Én voltam az...

Elengedte Codie-t, és ő felállt. Egy ideig csak nézte Drack-ot.

-Mit tettél Jerry-vel???

-Sajnálom, de nem tudtam tűrtőztetni magam! Éjfél és hajnali egy között mindig rámjön a vámpír ösztön, és csak akkor tudok ellenállni, ha alszom.

-De ugye én nem leszek a prédád? Hallottam valahol, hogy a vámpírok, és a sárkányok örök ellenségek. Mint a kutya és a macska.

-Tudodm, ezt már apa is mondta: "Fiam, sose barátkozz ilyenekkel! A vérük viszont erőt, és örök életet biztosít! Erre ügyelj!" Én sosem értettem, mert mindig kijöttem a hozzád hasonló sárkányokkal. Amikor apu megtudta megtagadta, hogy a fia vagyok. Azt mondta, szégyent hozok a vámpírokra. Ide űzött, mert nem akarta, hogy a szeme elé kerüljek.

-Én se jövök ki a faterral. Egy egoista tökfej, aki csak magára gondol, el is felejtette, hogy van családja. Ez nagy pech, mert anyánk alkoholista. Minden kocsmában törzs vásárló. Sokszor olyan baromságokat hord össze, hogy már mindenki kiakadt. A bátyám apára ütött, a nővérem egy idegbajos kurva, a húgom egy kisokos, és tisztaságmániás, az öcsém meg... Hát... Maradjunk annyiban, az inteligencia szintje a béka segge alatt van. Én voltam az egyetlen normális a családban, ezért szöktem el. Na ehez mit szólsz, te kis Drakula utánzat??

-He!! Drakula az apám!

-MI??????

-Gondoltam, hogy így fogsz reagálni...

-Jó érzés lehet egy ilyen híres ember fiának lenni.

-Az. Csak kár, hogy senki se ismer.

-Hogy hogy?

-Apának egy egész háreme van, és több millió utódja. Én csak egy vagyok a hangyabolyból. A testvéreim 90%-át nem is ismerem. Anyáimból is csak 8-at jegyeztem meg.

-Hűha... Nekem elég az a négy degenerált, meg az a szakadt ribanc, anya néven. Alkohol mérgezést lehet kapni a lehelletétő. Apám és anyám sose értették, miért utálják őket a sarjaik!

Erre mindketten nevetni kezdtek.

-Drack, ugye nem kívánsz inni a véremből?

-Dehogy! És ugye velem nem fog megtörténni, hogy egy nap arra kelek, hogy egy sárkány szét cincált?

-Nem!

Megint nevettek.

-Te Drack, azt hiszem ezt egy gyöööööööööööönyörű barátság kezdete!

-Szerintem meg furcsa, de te tudod!

Nevetve sétálta el 2-D szobája előtt. Bentről lehetett hallani, hogy ütögeti az ajtót.

-Nem kéne kiszabadítani? - kérdezte Drack.

-Á, majd reggel, addig úgyis megunja!

Visszamentek a padlásra, és lefeküdtek aludni, mint ha már ősidők óta ismernék egymást.

VÉGE

by Jeti