Oó! baj van!
2005.07.24. 01:02
Oó! baj van!
Pedig hittem! S Te is hitted, mert én
mondtam! Pedig Te mondtad, hogy nem is úgy van! S tessék! most baj
van!
Naná, hogy hittem! Mert nagyon féltem! Az égő
fájdalomtól, az üvöltő kínoktól, a „szeretlek-magánytól”, a
„várlak-még-magánytól”! Inkább bereteszeltem, s jéghegyeket
emeltem.
Pedig csak jót akartam, amikor hibernáltam. És most néma
és üres, rám férne egy nagy füles, mert most fázik és hideg, magányos
is és rideg. De bátrabb volt a hitem, mint megtépázott
szívem.
Bíztam, elűzi gondomat, ha nem jár ott a gondolat, hol az
adó-vevő romlott, hol az érzés nem viszonzott. Hittem, mert hinni
akartam! Pedig Te többször mondtad: Nem attól függ a
Szerelem, viszonozza-e az Emberem.
Én is tudtam, csak nem
hittem! Szemembe kőport hintettem, elrejtettem, eltapostam, eltemettem,
letagadtam, rágondolni sem akartam... Feleslegesen kavartam. Az érzés
most bennem buddog, rosszabb, mint egy mérges bulldog.
Tanácsot is
osztogattam: - Felejtsed el, ha méltatlan! S lám a tanács
visszaköszönt, rám zúdítva kérdésözönt; Bánatom s szerelmem
egybekelt, és néma a Csend, nem felelt. Szívem a bánattal flörtöl, a
Hiány vulkánként tör föl.
És dacol az ész, a szív remeg, az ész már
csak mostohagyerek. Kitör a Szerelem a jégtömbből, mint a hóvirág a fagyos
földből. Mert tudom már, és Te is mondtad:
a Szerelem értéke mily
nagy, az egyik legféltettebb kincsünk, ha viszonzatlan is,
őrizzük.
Mert boldogítson avagy fájjon, gazdagabb vagy e
világon, egy érzéssel, mi több mint sok, mint kinek szíve üresen
kong.
2005.04.04.
_ae_
* Idézet: (Szerelem? ... Én nem tudom, mi
ez, de jó nagyon, fájása édes, hadd fájjon, hagyom. Ha balgaság, ha
tévedés, legyen, ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem. (-Juhász
Gyula-)
| |
|