Az én apám
2005.07.17. 04:15
Az én apám
Hogy apámról is szó essék végre... bizony sokszor néztem fel
az égre kutatva annak a titkos okát, miért választottam ilyen
apát.
Hogy a testvéreim megismerjem? hogy kínok közt fejlődjön a
lelkem? hogy legyek Tőled megszégyenítve, aztán bűnösként
megbélyegezve? hogy megtanuljak sírni nevetve, mert ki lettem szívedből
rekesztve?
Tán, hogy ne ismerjem meg a csodát, amit egy szerető
család kínál? hogy ne tudjam, mi az a Barátság, Vígság, Jóság, Igazság,
Biztonság?
Ám szívem mégis hálát rebeg, ezt most el is mondom
Neked:
Azt mind-mind megtanultam Tőled, mit az élet el nem vár
tőlem, és senkitől sem e világon, -legyen az bármíly földi átok,
avagy gyermektelen gyermekkor,- amért egyszer lelkünk meglakol.
Köszönöm a tanítást, Apám!
2005.03.06. _ae_
| |
|