A New York-i akvárium dolgozói észrevették, hogy a delfinek képesek felismerni önmagukat a tükörben. Ezzel megdőlt az a korábban általánosan elfogadott nézet, hogy erre a teljesítményre az emberen kívül csak az emberszabású majmok képesek.

Két hím palackorrú delfin él a brooklyni akvárium tükörfalú medencéjében. Gondozóik megfigyelték, hogy az állatok reagálnak a saját képmásuk megpillantására, méghozzá úgy, hogy mellőzik azokat a társas viselkedésformákat, amelyek delfin társaikkal való találkozáskor jellemzi magatartásukat.

A kutatók, hogy kipróbálják, vajon egyértelmű-e a delfinek önreflektív viselkedése, ártalmatlan fekete festékkel jeleket festettek a 13 éves Presley, és a 17 éves Tab testére. A delfinek a tükörfalhoz úsztak, és a testükre festett jelet a tükör felé fordítva elkezdték tanulmányozni azokat. A kutatók a jeleket az emlősök testének mindig más és más részére festették a kísérlet különböző szakaszaiban, először a mellkasukra, aztán a hasukra, majd a fejük különböző területeire. A delfineket nem érdekelte a társukon látható festékjel, hanem azonnal a tükörhöz úsztak, és nézegették magukat. Megjelölten sokkal több időt töltöttek a tükör előtt, mint jelöletlenül.

Lori Marino, az atlantai Emory University kutatója úgy véli, hogy a különböző állatfajok értelmi képességének mérésére is alkalmas a tükörteszt. Az emberszabású majmok közül a csimpánzok, gorillák, és orángutánok képesek felismerni önmagukat a tükörben, más állatfajok egyedei azonban mostanáig nem mutattak erre utaló jeleket.

"Ez az első olyan kísérleti eredmény, amely az intelligencia fejlődésének konvergenciáját igazolta. Bebizonyította, hogy a nagy agytérfogatú emlősök, mint amilyen az ember is, és a tőle testfelépítésében, és életterében is különböző delfinek értelmi fejlődése egy irányba halad." - jelentette ki Marino.

A kísérlet eredményei újabb vitára sarkallják a tudományos közvéleményt, arról, hogy vajon az állatok önfelismerő képessége alkalmassá teszi-e őket az absztrakt gondolkodásra, például saját identitásuk vállalására.