Slayers & Inuyasha
Slayers & Inuyasha
Menü
 
Inuyasha
 
Slayers
 
Kíváncsi
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Népszámlálás
Indulás: 2005-02-24
 
Every Heart

 
Fanfiction 3
Fanfiction 3 : Régi jó ismerősök

Régi jó ismerősök

Kanako  2005.07.16. 23:48

7. 8. rész

 

Régi jó ismerősök

                                            7. Rész: Hát te vagy az?                      By: Kanako

 

    „… Augh, a fejem…!”- Erre a gondolatra ébredt Miya, Ezüstfalu úrnője. Felegyenesedett, kidörzsölte az álmot a szemeiből, és szétnézett. Egyszerre egész testében megremegett: Sesshomaru ölében feküdt, ki karjával szorosan körbefogta a lány derekát, és egy fának dőlve aludt felette.

- Mit jelentsen ez, Sesshomaru? – Mondta halkan, hogy mégse ébressze fel a szellemet. Egy ideig nézte, aztán végigsimított az arcán és felállt. Mint ilyenkor mindig, ellenőrizte, hogy minden fegyvere a helyén van-e. A tőreit megtalálta az övében, de a hátán a kardhüvely üres volt.

- Az istenekre! Hol a kardom? Hol a Ken-no-hi?!

Körülnézett a környéken, és meg is találta a keresett kardot. Rin a nyelét fogta, és próbálta felemelni, de a kard egy centit sem mozdult. Miya lehajolt Rinhez, aki látszólag örült, hogy látta.

- Mondd, Rin! Jól vagy?

Rin:- Igen, Karen. Jól vagyok… Hála neked! Köszönöm, hogy megmentettél.

Miya:- Elvégre mi, lányok tartsunk össze! Elmondanád, hogy mit csinálsz a kardommal?

Rin:- A tiéd? Nagyon nehéz! Nem bírom felemelni… Az van ráírva, hogy Ken-no-hi (tűzkard). Miért?

Miya fogta a kardot, és könnyedén belecsúsztatta a kardhüvelybe.

- Persze, hogy nehéz, mivel elátkozott. Olyan átkot kovácsoltak bele, hogy csak én tudjam felemelni. Apám egy rendkívül kemény vulkanikus kőzetből kovácsolta nekem. Uralni tudom vele a tüzet.

Rin:- Apukád kovács volt?

Miya:- Csak mellékfoglalkozásként, de igen. Az öreg Totosai tanította egy darabig… De mindegy, nem érdekes…

Rin mosolygott:

- Most már többet tudok rólad!

Miya:- Pedig ez nem túl sok…

Rin:- Jól vannak a sebeid? Az a csúnya nagy villámlás rendesen eltalált…

Miya csak most vette észre, hogy kifakadtak a sebei, és ráadást még újakat is szerzett.

- Persze, meg se éreztem…

Rin:- Miért büntettek meg az istenek?

Miya:- Mert nem szabadott volna a varázserőmet használnom. De mégis megtettem, ezért élsz te most.

Rin:- Micsoda istenek… Büntetik az embereket… Sesshomaru-sama nagyon aggódott ám érted…

Miya meglepődött:

- Sesshomaru… Aggódott?

Rin:- Igen. Mindenáron ő akarta bekötözni a sebeidet, és nem engedett ki az öléből. Azt mondta, nem fekhetsz, mert sérült a hátad…

Miya:- Aha…- Lesütötte a szemét, és kissé elpirult – Erre nem számítottam… Kedves tőle…

Rin:- Karen elpirult! Karen elpirult!

Miya:- Hagyd abba, te kis csirkefogó!

Rin nevetett még egyet, aztán elszaladt:

- Segítek Jaken-samának gyűjtögetni!

Miya csak mosolygott, majd visszasétált Sesshomaruhoz, és leült mellé. Megigazította a férfi egy hajszálát, majd a vállára tette a fejét.

- Nem értelek téged, Sesshomaru. Egyszer elhagysz, másszor megvédesz. Most, hogy felnőttem, talán ismét belémszerettél? Vagy csak játszol velem? Össze vagyok zavarodva…

Felnézett, hogy netán felébtesztette-e, de Sesshomaru ugyanúgy aludt ott, mint az előbb. Így tehát folytatta:

- Emlékszem a csata napján… Akkor még szerettél… Nem akartad, hogy háborúba menjek. Vitatkoztunk… Az lett a vége, hogy odaadtad nekem ezt a követ…-A nyakában lógó nagy, kék kőre nézett egy pillanatra- Hogy hozzon szerencsét… Úgy is lett, meg nem is… A harcban megölték apámat, anyámat, a kedvenc lovamat, Zunamit sem kímélték… És engem is majdnem… Igen, aznap Miya, a mágusnövendék hajszál híján leköszönt… Hála neked, csak majdnem…

Miután ezt elmondta, látta, hogy Sesshomaru kinyitja a szemeit, és mormog valamit maga elé:

­- Majdnem… Csak… Majdnem…

Miya gyorsan felpattant mellőle, majd ismét a szolgáló szerepébe bújt:

- Látom, felébredtél, nagyuram…- És meghajolt.

Sesshomaru felállt, felé fordult, és rideg pillantását csodálkozás váltotta fel. Miya felemelkedett:

- Valami gond van, uram?

Sesshomaru csak nézte a lányt és motyogott:

- Csak… Majdnem…

Miya gyanakodott:

„… Vajon mennyit hallhatott a mesémből?… Én, és a nagy szám…”

Ahogy így duzzogott magában, észrevette, hogy Sesshomaru végigméri, nézegeti, sőt bámulja. Aztán a csodálkozó tekintetet kezdte felváltani valami szokatlan… melegség. Az ifjú úrnő már túl ijesztőnek találta ezt az egészet. Hátrálni kezdett. Sesshomaru közelebb ment.

„… Mire készül… Talán… Talán meg akar ölni?…”

Miya már elfutott volna, de a kutyaszellem megfogta a kezét, és magához húzta. Egy darabig még nézte, aztán halk hangon megkérdezte az ijedt lányt:

- Miért hazudtál nekem?

Miya lesütötte a szemét:

- Tehát már tudod… Hidd el, nem arról van szó, hogy nem bízom benned, vagy ilyesmi…

Sesshomaru:- Akkor miért tetted? Netán… Félsz tőlem?

Miya:- Nem erről van szó, csak… Féltem, hogyha megtudod, ki vagyok, elkergetnél, vagy talán meg is ölnél…

Sesshomaru:- Ugyan miért tenném?

Sessy mélyen a szemébe nézett, majd szorosan magához ölelte:

- Hiszen szeretlek… Miya.

Miya most sírni kezdett, bár jól tudta, hogy szellemeknél ez szégyen. Szúrós tekintete Sess arcába vágott.

- Akkor miért hagytál ott a csata kellős közepén? Miért rohantál el csak úgy?

Sesshomaru keserű képet vágva szintén felemelte hangját, mondhatnám, ordította:

- Mert azt hittem, meghaltál! Mert azt hittem, sosem látlak többé! Egyszerűen túl sok volt nekem, így inkább elfutottam, mint egy gyáva alak… El, messze ezektől a tragikus eseményektől…

Miya nem hitt a fülének:

- Szóval… Erről van szó? Azt hitted…?

A kutyaszellem arcán könnycseppek csorogtak végig:

- Kérlek, bocsáss meg…

Miya átölelte:

­- Semmi baj… Nem a te hibád… Azok a halott mágusok majdnem megöltek, de a varázsköved kisegített… Pont mögéd varázsolt engem, így láttalak elrohanni…

Sesshomaru:- Én…

Miya:- Ne mondj most semmit… A lényeg, hogy megint együtt vagyunk…–És megcsókolta Sesshomarut.

A meghitt pillanatot egy robbanás szakította félbe.

Miya: „… Jaj, ne! Kezdődik a harc! A mi harcunk Drakon ellen!…”

 

 

 

Régi jó ismerősök

                                           8. Rész: Az utolsó harc                        By: Kanako

 

     A robbanás hallatára Miya rémült arcot vágott.

Sesshomaru:- Valami gond van?

Miya:- Drakon megtámadta Ezüstfalut! Az a patkány… Megvárta, míg elhagyom az embereimet, hogy könnyebben megölhessen mindenkit! De nem lesz ilyen könnyű dolga…

Sesshomaru csodálkozott:

- De… Drakon meghalt…

Miya:- Tudod, hogy a halottak mindig újraélesztik vezérüket… Csak nála ez nem sikerült, és ’félholt’ lett, ha érted, mire gondolok…

Sess:- Van egy sejtésem… Mit akarsz tenni?

Miya:- Természetesen megölöm.

Sess:- De nincs birtokodban a varázserőd! Anélkül lehetetlen legyőznöd!

Miya:- Meg kell próbálnom… A bajtársaimról van szó… A szülőfalumról! Ez a kötelességem.

Sess:- A vesztedbe rohansz… Ne légy ostoba!

Miya:- Megtalálom a módját, hogy legyőzzem! Ne tarts vissza!

Sess:- Nem hagyom, hogy mégegyszer kockáztasd az életed!

Miya:- Értsd meg, az embereimnek szüksége van rám!

Sess:- Akkor veled megyek!

Miya:- Ne, túl veszélyes! Lekötnénk egymás figyelmét…

Sessy beismerte, hogy ez tény. De kisvártatva ordítani kezdett:

- Ne rohanj a halálba! Nem tehetsz semmit! Ne légy hősi halott! Nem éri meg!

Miya ugyanígy, visszaordítva:

- Igenis megéri a családomért és a szülőfalumért meghalni! Tudd meg, megéri! Úgyhogy engedj el! Meg kell nyernem egy háborút!

Sesshomaru elhallgatott, majd elfordult és lehajtotta a fejét.

- Megértelek… Ha akarod, menj! Teljesítsd a kötelességedet…

Miya könnyes szemmel nézett rá, mert tudta, hogy talán sosem látja viszont. Már futott volna el, de Sesshomaru még utánakiáltott:

- De ne feledd! Én várni fogok rád…

Miya nem szólt, csak bólintott, és elrohant a füstfelhő felé. Sesshomaru dühösen állt ott.

- Őrültség! Tudja jól, hogy semmi esélye… Nem hagyom, hogy a múlt megismétlődjön… Nem fogom mégegyszer elveszíteni… Soha!

Gondolt egyet, és utánarohant.

Közben a falut elöntötte az élőhalott sereg. Mivel a katonák az úrnőt keresték, alig maradt védelmező. A kereső csapat a faluhoz közeli tisztáson tartózkodott, mikor Karoo üzenetet hozott:

- Jakeru-sama! A falut megtámadták! Szükség van a seregekre!

Jakeru:- Éreztem, hogy ez megtörténik… Katonák! Induljatok a faluba! Utánatok megyek…

- Azt én erősen kétlem…-Szólalt meg egy ismerős, de mégis más hang a hátuk mögül.

Jakeru:- Drakon…-Fordult hátra, közben intett a katonáknak, akik megindultak a falu irányába. Drakon külseje megváltozott. Termete hatalmas lett, új szárnyakat kapott, és többé-kevésbé egy óriás sárkányszörnnyé változott.

Kagome:- Inuyasha! Ebben a szörnyben van egy ékkőszilánk…

Inuyasha:- Mindjárt nem lesz – És húzta elő a Tessaigát.

Jakeru:- Ne! Az nem ér semmit! Nem emlékszel? Amit levágsz róla, visszanő!… Egy ékkőtől lett ilyen? – Megszólította Drakont – Honnan szereztél tudomást az ékkőről? Honnan szerezted?

Drakon nevetett:

- Megbízást kaptam egy Naraku nevű szellemtől, hogy öljem meg Inuyashát és társait. Tőle kaptam. Ennek segítségével Ezüstfalu az enyém lesz!

Inuyasha:- Szóval Naraku már megint…

Jakeru:- Nem kapod meg a falumat, amíg élek!

Drakon:- Ezen könnyen segíthetünk… Seregem! Támadj!

Drakon hívószavára ezernyi élőhalott özönlött Jakeruékra.

Jakeru:- Figyeljetek! Mindegyik hullában van egy drágakő, ami az életerejüket kölcsönzi! Ha a kő eltörik, nekik annyi!

Inuyasha:- Értettem! Mindenki keresse a drágakövet a testükben!

Inuyasha, Kagome, Miroku, Sango, Shippo és Kirara a támadókra rontottak. Egész jól bírták, de az ellenség csak több lett.

Sango:- Inuyasha! Ennek semmi értelme!

Inuyasha:- Le kell foglalnunk őket, hogy Jakeru törődhessen Drakonnal! Talán legyőzheti…

Miroku:- Akkor jöhet a nagytakarítás! INDULJ, SZÉL!

De amint ezt kimondta, megjelent egy csapat syaimyoshu. Miroku sebesen visszahívta a szelet.

Kagome:- Ez csak egyet jelenthet… Naraku itt van a közelben!

Naraku:- Jó meglátás!- Előbukkant Drakon válla felett, szóval jó magasan – Drakon! Öld meg Inuyashát!

Drakon mordult egyet:

- És ha nem? – És karmaival darabokra szaggatta a szellembábut, mivel az volt.

Drakon:- Nem érdekel Inuyasha! Nekem Ezüstfalu kell… És Jakeru, Miya és Sesshomaru HOLTTESTE!

Kagome:- Mi köze van Sesshomarunak ehhez? Inuyasha!

Inuyasha:- Drakon szerint miatta nem volt esélye Miyánál, mivel Miya a bátyám jegyese… Elvileg…

Mindenki megdöbbent:- JEGYESE? – De tovább kellett harcolni, mert ellenség volt bőven. Kaleo, Kalaido, Jun és a vadászok a segítségükre siettek. Jakeru addig Drakonnal foglalkozott.

Drakon:- Először téged öllek meg, kiütés nagyúr! Ezért nő csak kétoldalt szőrzeted a mellkasodon, vagy nem? HAHAHA…

Jakeru:- Mi van, Drakon? De nagy lett a szád! Kaptál egy nyeszlett szilánkot, és azt hiszed, megölhetsz? Na majd meglátjuk…

A farkaskutya teste kék fényben izzott. A lába alatt már jeges volt a talaj, és karjain is vastag jégréteg volt.

Shippo:- Mi történik vele?- Szétütött egy drágakövet.

Inuyasha:- Mint ahogy Miyának a tűz, Jakerunak a jég a fegyvere. A sors furcsa fintora. – Elporladt egy hulla mellette.

Jakeru nekirontott Drakonnak, és le akarta fagyasztani:

- Most lehűtelek, forrófejűkém!

Drakon szárnyai lefagytak, de kitörtek a jégből. Mielőtt Jakeru feleszmélhetett volna, Drakon Kinyitotta a száját, és egy óriási fénycsóva telibe találta Jakerut. Holtan hullott a földre, szétroncsolt testtel.

Jakeru:-… Miya… Öld meg… ezt a szörnyet… - És örök álomba merült.

Inuyasha:- Jakeru! Ne halj meg!

Éppen akkor ért oda Miya a tisztáshoz. Odarohant halott bátyjához, megsiratta, majd felállt és dühtől veszetten Drakonhoz kiáltott:

- Most meghalsz, Drakon! Megbosszulok mindenkit, akit megöltél!

Előhúzta a Ken-no-hit és megtámadta a monstrumot.

„… Megbánod még, hogy újjászülettél, te gyilkos! PUSZTULJ…!”

 

 

 
Frissítés

 

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Kezdőlap
Beállítás Kezdőlapnak! Klikk a szövegre!
 
Óra

 
Trefort Chat
 
Chat
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Breeze (Try Op)

 

A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!