Az ultrahang:

A tengerben a hangnak van jelentős szerepe. A delfinek egyik rendkívüli képessége abban áll, hogy nagy frekvenciájú -200 000 Hz- hangokat is tudnak kibocsátani, és hallják is e rezgéseket. E nagyfrekvenciájú hangokat ultrahangoknak nevezzük.

A delfienk a végeláthatatlan tengerben szinte kizárólag ultrahanggal tájékozódnak.

A vízben a hang terjedési sebessége 1435 méter másodpercenként. Ha hang pl. sziklába, halrajba stb. ütközik, akkor onnan visszaverődve visszajut a delfin fülébe. Így még egy másodperc sem szükséges ahhoz, hogy az állat pontosan felismerje a tőle, néhány száz méterre levő tárgyakat. Ezek az álatok már évmilliók óta "alkalmazzák" a "bioradart".

Hangképzés:

A delfinek hangképzése merőben más, mint a madaraké vagy bármely emlősé. A delfineknek ugyani nincs hangszallagjuk, és a hangok nem is a szájból, hanem az orrnyílásból törnek a szabadba. Az orrnyílásnál található ehy körkörös szegély, az ún. "orrajak". Ahhoz, hogy ez rezegjen sűrített levegőre van szükség. Az orrüregben egy rendkívül bonyolult hangképző szerv van. Az ún. "orrzsákocskákban" különféle méretű "nyelvecskék" lógnak, amelyeket a kipréselt levegő vagy az izomkötegek mozgásba hozhatnak.

A fülek:

A delfinek fülét egyáltalán nem könnyű egytalálni, mert a fülkagyló hiányzik. A delfinek legtöbb fajánál a szem mögött található az alig látható, sokszor csak gombostűfejnyi fülnyílás, mely az azt körülvevő izomkoszorú miatt teljesen zárt is lehet. A közé- és belső fül szorosan egymás mellett fekszik -itt találjuk az ún. hallócsontocskákat, melyek nincsenek a kponya csontjaihoz hozánőve. A hallócstornákra hárul a hangrezgések felvétele és továbítása. A bal és jobboldali fül működése egymástól független. A tökéletes elkülönülésnek köszönhető, hogy az egy bizonyos irányból érkező hangok érzékeléséért mindig csak az egyik fül a "felelős". Így soha nem fordulhat elő tévedés az érzékelésben. Ily módon az irány, a képalkotás tökéletes, a helyes tájékozódás zavartalan.

A hallóközpont és az agy:

A delfinek agyában lévő hallóközpont aránytalanul nagy és dúsan barázdált. Ezeknek az állatoknak testsúlyukhoz viszonyítva nagyobb agyvelejük van mint a legtöbb szárazföldi emlősnek.

A vízalatti hangzavar, lárma izgatólag hat a delfinekre, ilyenkor ha tehetik, messzire elmenekülnek a nyugodt, csöndes helyekre.