A vér és méz földjén az első saját írású és rendezésű filmje. Mi volt az, amitől leginkább tartott a munkálatok során?

Amikor színészkedik az ember, látja az összképet, de csak egy nézőpontra koncentrál. Egyetlen jellem csupán. Szóval amikor írsz valamit, az olyan, mintha egyedüli színészként minden egyes részben egy magad kellene játszanod. Meg kell tartanod a személyiségedet, és különböző szemszögből megírni a dolgokat. Neked kell az ellenségnek lenned, majd fordítva. Egész életemben folyton csak más emberek gondolatait mondtam el. Sosem írtam semmit. Úgyhogy leülni és szavakat papírra vetni rémisztő volt, mert ez az egész annyira személyes. Sokkal, de sokkal nehezebb feladatnak találtam.

Az ENSZ jószolgálati nagyköveteként számos háború sújtotta régióba látogatott már el. Mi késztette arra, hogy megírja ezt a történetet az egykori Jugoszlávia területén dúló polgárháborúról?

Rendkívül nyugtalanító számomra a közbenjárás hiánya a világban. Az utóbbi tíz évben rengeteg olyan emberrel találkoztam, aki átélte ezeket a háborúkat. És ezek a harcok olyan sokáig tartanak, hogy még a társadalmat is megváltoztatják. Foglalkoztatott tehát a kérdés, hogy miért hagyjuk, hogy bizonyos válságok ilyen sokáig elhúzódjanak, ahelyett, hogy a megfelelő módon beavatkoznánk. Elkezdtem tanulmányozni a helyzetet, megismerni annak az országnak a történelmét, amelyről úgy éreztem, szükséges többet tudnom. Egy történetbe képzeltem magam, arra gondolva: mit tennék? Mit tennének a barátaim?

Akkor ezáltal megtalálta a saját jellemét is?

Azt hiszem, ez egyike azoknak a kérdéseknek, amelyeket egy terapeuta tehetne fel nekem, és amelyekre egyelőre még nem tudnék válaszolni (nevet).  Annyit mondhatok: a dolog, amely mindenki szerint a legszörnyűbb esemény a filmben, az én legrosszabb rémálmom is egyben. Nem árulhatok el többet. De talán ez az én jellemem.

A film a Balkánon játszódik, amely a török „bal” és „kan” szavakból származik, ezeknek a jelentése pedig „vér” és „méz”. Szokatlan címválasztás, viszont ha az ember rájön a jelentésére, igazán frappánsnak találhatja egy ilyen keserédes történethez, amely egy háborúban szövődött szerelemről szól.

Így van. Tulajdonképpen ez volt a legelső olyan javaslat, amelyet érdekesnek találtam. Aztán az ember kicsit elbizonytalanodik, és inkább más címek után kutat. De ebben az esetben nem volt egyetlen más cím sem, amely jobban illett volna a történethez.

Két különböző változatban forgatta le a filmet, angolul és bosnyák-horvát-szerb nyelven. Miért?

Személy szerint kedvelem az olyan történeteket, amelyek azon a nyelven és azon a helyen játszódnak, ahol valójában történtek. Ugyanakkor tudom, hogy sok embernek nincs módja feliratos filmeket nézni. Annyira elérhetővé szerettem volna tenni ezt az alkotást a számukra, amennyire csak lehetséges.

Az amerikai Entertainment Weekly magazin 2011. augusztus 19-én megjelent számának interjúja alapján angolról magyarra fordította: Judit
A fordítás az oldal tulajdonát képezi, ezért részben vagy egészben történő másolása szigorúan tilos!