Te akartad a tigrist szinkronizálni vagy rád osztották a szerepet?

- Nagy szerencsém volt, mert már az első pillanatban a tigrist akartam, és ettől teljesen függetlenül végül tényleg rám osztották a szerepet. Egyszerűen imádom a tigriseket, ezer szállal kötődöm hozzájuk. Van egy szervezetem, aminek a tigrisek megmentése a célja. A fiaim Ázsiából származnak, plusz van egy tigrises tetoválásom is. Ezen kívül lenyűgöz a tigrisek méltóságteljessége és eleganciája.

És a belső erőt is említhetnénk… Szerintem te is egy tigris vagy.

- [nevet] Jaj köszi. Nagyon tetszik, hogy a kung-fuban a tigris-stílus mindig támadó, miközben én alapjában egy védekező típusú ember vagyok. Szóval ez engem nagyon megfogott. Ezen kívül nagyon tetszett, hogy a filmben a tigrisnek egy belső, morális utat is végig kell járnia. A film elején még egy ítélkező, rátarti állatot ismerünk meg, ám a végére megtanulja, hogy nem szabad pusztán a külső vagy az első benyomás alapján megítélni az embereket. A filmnek az az üzenete fogott meg leginkább, hogy minden embert a belső tulajdonságai szerint kell megítélni.

Tudod, fantasztikus érzés, hogy közelről lehettem tanúja, amint egy vadóc kislányból gyönyörű nővé értél. Azt vettem észre, hogy a filmszerepeid mindig meséltek rólad is.

- Igen, én is így gondolom, ugyanis nem játszom olyan filmben, aminek az üzenetével nem értek egyet és nem játszom el olyan karaktert, akit nem tudok tisztelni. Ebben a történetben pedig nagyon szerettem a tanulságot, amit bemutat. Azt akartam, hogy ez az üzenet eljusson a gyerekeimhez. Azt akartam, hogy ilyen mondanivalójú filmeket nézzenek. Meg is nézték, és rettentően tetszett nekik.

Mennyire különbözik egy filmszerep eljátszása attól, amikor csak a hangod kell a szinkronizáláshoz?

- Amikor először szinkronizáltam mesefilmben, egyszerűen nem tudtam vicces hangokat kiadni, mire a rendező azt tanácsolta, hogy beszéljek a természetes hangomon. De én inkább tovább próbálkoztam, és bizony el is tartott egy darabig, míg végül belejöttem. [nevet] Tudod, színészként hozzászoksz, hogy az egész testedet használnod kell, nem csupán a hangodat. Szóval a kezdeti nehézségek ellenére később már nagyon élveztem.

Milyen volt Cannes-ban? Úgy tudom, nem ez volt az első filmbemutatód ott.

-  Igen, Cannes-ban először a Cápamese premierjén voltam. Jack Black-kel és Will Smith-szel a tenger felől siettünk a bemutatóra egy hatalmas, felfújható gumicápán, amikor Jack hirtelen gondolt egyet, és beugrott a vízbe, mire mi is majdnem belezuhantunk a tengerbe. Szóval szerencsére nem csak fantasztikus filmeket láttam akkor, hanem amint megpillantottam Jack-et, nyomban tudtam, hogy remekül fogjuk magunkat érezni és nagyon sokat fogok nevetni.

Az a hír járja, hogy Dél-Franciaországba költöztök. Igaz ez?

- Igen, valóban szeretnénk több időt itt tölteni.

Miért választottátok ezt a helyet? A világon bárhová mehetnétek.

- Annyit utazunk a világban a családdal, hol Afrikában vagyok, hol Ázsiában, hol Amerikában, egyszerűen Európa van a központban, ahonnan egyforma távolságra van minden. Én amúgy is francia származású vagyok. A gyerekek is tanulnak franciául és jó lenne, ha olyan környezetben nőnének fel, ahol tudnak gyakorolni. És amúgy is, Franciaország egy gyönyörű hely, amely minden szempontból megfelel, hogy ott sok időt tölts a családoddal. Az iskolák is nagyon jók és ez az életstílus is nagyon közel áll a szívemhez.

Ez egy családi film, mely elsősorban kicsiknek készült. Elviszed a gyermekeidet a premierre?

- Gondoltam rá, de még túl korai lenne nekik ott a rengeteg fotós, meg tévéstáb között, erre még nem állnak készen.

Akár be is csempészhetnéd őket.

- Már látták a filmet, Jeffrey, a rendező csinált nekik egy speciális vetítést és imádták. Azóta állandóan azt kérdezik, hogy mikor lesz már végre meg otthon DVD-n. [nevet] Amúgy nem mondtam meg nekik, hogy lesz ez a premier, mert akkor addig nyaggattak volna, amíg el nem jöhetnek.