vissza

TIE vadászok:

• TIE advanced
• TIE bombázó
• TIE defender
• TIE droid
• TIE/sr felderítő A
• TIE interceptor
• TIE fantom
• TIE vadász
• TIE/rc vanguard
• SFS scimitar csapásmérő bombázó

Egyéb Birodalmi vadászok

• A9 vigilance
• Bevetési Ágyúnaszád
• Incom I-7 Howlrunner
• Lancer osztályú fregatt
• Skipray sugárhajó
• Lambda-osztályú könnyű szállítóhajó
• Dreadnaught
• Svelte-osztályú birodalmi sikló

TIE ADVANCED

Darth Vader hajója

A Sienar Fleet System gyártotta. Prototípus vadászgép. Kódjelzése x1. A TIE Interceptor elődje. Mindössze egyetlen darabot vettek használatba, azt viszont nem más, mint a Birodalom egyik vezetője, Darth Vader használta többek közt a Yavini csatában.

Egy nagy hatásfokú, L-s4 típusú iker-lézerágyú található meg a pilótafülke alatt. A legtöbb TIE-vel ellentétben, van rajta pajzs, méghozzá egy Sienar gyártmányú. Emellett a Quadaniummal megerősített részek biztosítják a védelmet. A hajón nincs életfenntartó berendezés. Ennek ellenére a túlélési esély nagyon magas.

A légkörben 1200 km-es sebességgel, az űrben pedig 105 MGLT-vel képes haladni, és ezzel az egyik leggyorsabb a vadászgépek közt. Az egyetlen TIE, amelyik képes a hipertérbe lépni, de igen lassú, 4-es osztályú a sebessége.

150 kg terhet képes szállítani. Hosszúsága 9,2 méter. A felépítése alapvetően a szokásos Sienar konstrukció, amely egy gömb alakú pilótafülkéből, a két oldalán pedig függőleges szárnyakból áll. A gyakrabban alkalmazott, "C" alakú szárnyakat használták.

A vadász mindössze egyszer került használatba, a már említett Yavini csatában. A Sienar ez után még folytatta a munkát vele, de az Endor-i csata után feladta a tervezést, és az új generációs vadászokkal kezdtek foglalkozni.

TIE-BOMBER

A Sienar Fleet System gyártmánya. A légkörben 850 km-es sebességgel repül, az űrben pedig mindössze 60 MGLT-vel, ezzel borzasztó lomha. Hiperhajtóműve nincs. Személyzetnek mindössze 1 pilóta kell. Felépítése „dupla konstrukció”, azaz két „rekesz” található meg a két "C" alakú szárny között. Az egyik a pilótafülke, a másik a teherhordó, ahol akár 15 tonna (!) felszerelést is lehet szállítani. Két ionhajtóműve van, egy-egy mindkét rekeszen. 7.8 méter hosszúságú.

A fegyverzetről egy-két szó. Jól fel van szerelve fegyverekkel, 2 lézerágyú, 2 hőkövető kilövő, 2 protontorpedó kilövő, valamint egy bombarekesz található meg rajta. Ezt általában proton-, vagy ionbombával szokták megtölteni. Mindhárom ágyú Sienar gyártmányú. A 2 db lézerágyú, amely a két gömbön helyezkedik el, L-s1 típusú, ezt alkalmazták a TIE vadászon is. A 2 hőkövető kilövőben 4-4 rakéta fér el, ezek M-s3 típusúak. A protontorpedókból 2-2 fér be a kilövőkbe, amelyek szériaszáma T-s5.

A TIE-Bomber alapvetően nem vadászgép, bár a legtöbben oda sorolják, inkább csapásmérő gépnek kell tekinteni. A TIE-k közt egyedülálló módon katapult is található rajta, életfenntartó berendezés viszont nem. Védőpajzsa nincs, a védelemről a Titanium és Quadanium páncél gondoskodik.

Az Endor-i csata után Thrawn admirális a legtöbbet leselejtezte. Helyükre, a szintén a Sienar által gyártott Scimitar bombázó került. Ezek jóval fürgébbek, köszönhetően a könnyebb kostrukciónak. 1 kabinban 2 pilóta irányítja. Ezek utoljára Thrawn admirális végső vereségénél, a Coruscanton kerültek használatba.

• 4 lézer ágyu
• 2 Ion ágyu
• 2 Warhead indító álvány
  

Sajnos a Császár halálával ez a típus túl költségesnek bizonyúlt és bár elit kötelékeknél alkalmazták mégsem tudott széles körben elterjedni még azután sem, hogy Thrawn admirális újraegyesítette a birodalmi erőket, így a hagyományos TIE/In és TIE Interceptor volt a meghatározó vadász a flottánál.

TIE/Droid:

Ezek a teljesen automatizált vadászok, először a Calamari ostrománál kerültek bevetésre, 6 évvel az Endor-i csata után. TIE-kötelék vadásznak is nevezik. A Cybot Galactica Ace-6 típusú robotja irányítja, amely mindössze 10 kg. A vezérhajón elhelyezett komputer irányítja. Nagy hátránya azonban, hogy ezek a robotok  túl sok információ hatására összeomolhatnak. Külsőre is félig-meddig újak. A gömb alakú pilótafülke még hasonló, de a szárnyak téglalap alakúak, középen bemetszve.

TIE/sr Lone Scout-A

Típus: alap járőr/ felderítő hajó
Hosszúság: 24 méter
Fegyverzet: 1 lézer ágyú (Lone Scout-B -nek 2 llézer agyúja van)
Személyzet: 1 fő
Csúcs sebesség: 70 MGLT
Katona befogadó képesség: 3 fő
Szállítási kapacitás: 150 tonna
Utas befogadó képesség: 3 fő

Klikkelj a képre!

TIE scout: Felderítő vadásznak készült, amelyel alapvetően a felderítetlen régiókat céloztak meg, hogy kiterjesszék a Birodalom határát. A Birodalmi Földmérő Alakulat szívesen alkalmazta a galaxis katalógizálásában. Hiperhajtóművel is rendelkezett.

A kabin szélesebb és hosszabb volt, mint a sztenderd TIE / In vadászoknak, de a parancsnoki rész gyakorlatilag ugyan az, mint a többi TIE-nál. A szárny hajlított, de csak egy helyen, nem úgy, mint példaúl a bombázókon. A kialakítása lehetővé teszi, hogy idegen bolygókon is le tudjon szállni, hasonloóan a TIE csapatszállitókhoz és a TIE X1 vadászhoz.

Keveset gyártottak, és sikertelen is volt. A TIE vanguard elődjének mondható.

TIE Interceptor

Típus: csillagvadász
Hosszúság: 9.6 Meters
Fegyverzet: 4 SFS L-s9.3 lézer ágyú
Szenélyzet: 1 fő
Csúcs sebesség: 110 MGLT
Teher kapacitás: 75 kilogram

A legfejlettebb csillagvadász volt az egész birodalmi arzenálban. Gyorsabb, jobban manőverezhetőbb és jobban felfegyverzett volt, mint az eredeti TIE, vagy mint Vader kisérleti prototípusa. Egy technikai áttörést jelentő ion hajtóművel volt felszerelve, amely olyan pörgéseket és fordulókat engedett meg, amit más hajók nem tudtak, valamint négy lézerágyúval.Harcban az Interceptor jobban teljesített minden hajónál, még talán magánál az A -szárnyúnál is, de ennek nagy ára volt. Fel kellett áldozni a védőpajzsot, a híperhajtómű rendszert az életfenttartó rendszert és rengeteg páncélt.

A négy lézerágyu nagy tűzerőt jelentett és bár a pilótát egy speciális célzó szoftver segítette a könnyű sebezhetőség miatt inkább a manőverezésre fordították a figyelmüket.

A Galaktikus Polgárháború másodki felétől a Birodalom elkezdte lecserélni a régi TIE vadászokat az Interceptorra, de mégis a még császár halála után is a birodalmi flotta vadászai közűl csak a 20 % volt az Interceptor. Ahogy a birodalmi pénzügyi alapok kezdtek kimerűlni, úgy lettek egyre kevesebben ezek a kiválló űrhajókból és Thrawn Admirális észrevette, hogy a Birodalom nem engedhet meg magának Interceptor veszteségeket, ezért inkább elkezdte őket védőpajzsal ellátni.

TIE/phn Phantom

Tipus: Támadó légifőlény biztosító űrvadász
Hosszúság: 14.3 méter
Fegyverzet: 2 közpes lézer ágyú,
Birodalmi álcázóval ellátva
Személyzet: 2 fő
Csúcs sebesség: 145 MGLT
Szállítási kapacitás: 1 tonna

A yavini csata után a Birodalom kénytelen volt felismerni, hogy a Felkelők komoly fenyegetést jelentenek és ezért számos új technológiát kezdtek kifejleszteni, mint a például a Dark Trooper project és a TIE Phantom. A Fantom kifejlesztése Sarn Admirális felügyelte alatt a Dreighton Nebulán történt. A Nebula, amelyen egy nagy csata volt a Régi Köztársaság idején, arról volt elhíresűlve, hogy állítólag rengeteg hajó tűnik el a környékén. Ezek a pletykák elég fedezetet adtak egy titkos projekt elrejtéséhez.

Miután Zaarin Admirális megkisérelt álcázni egy koréliai korvettet, minden erővel megkiséreltek elrejteni egy kis hajót is. Az admirális képes volt álcázni egy módosított B83-as támadó vadászt, amelynek a kódneve a Fantom TIE lett.

A prototipus tesztelése után az gyakorlatilag láthatatlannak bizonyult, Lord Vader átvette a projekt irányítását és a Sigma Squadron lett az első hulláma ennek a halálos TIE vadásznak, még azelött, hogy a Imdaar Alphát lerombolták a felkelő terroristák és a hajó tartalékkészlete megsemmisűlt volna.

Zaarin admirális hajója, a Terror szuper csillagromboló szintén megsemmisűlt. Az admirális Lord Vader által nyugdíjaztatott és a projekt soha nem lett újraindítva. Bár a Ru Murleen által vezetett felkelő csapásmérő erő elfogta egy példányát, az megsemmisűlt a bázisukon a Birodalmi Titkosszolgálat keze által.

A Cruscanton a Császár belső körében még metalálható a hajó tervrajza...

TIE VADÁSZ

A Sienar Fleet System gyártmánya, akárcsak az összes többi TIE. A Birodalom korai idejében a leggyakoribb vadászgép. Kódjelzése TIE/ln. A Birodalom fennhatósága alatt lévő bolygókon, és környékükön mindennapos látvány voltak a hármasával járőröző TIE vadászok.

Viszonylag gyors vadászgép, 100 MGLT-vel halad az űrben, a légkörben 1200 km-rel. Hiperhajtóműve nincs. Talán a valaha volt legkönnyebb űrhajó. A szárnyak hossza 6.3 méter. Személyzetnek mindössze egy pilóta kell. 65 kg terhet képes szállítani.

A vadászgép hiába sikeres, azért van jópár hibája. Ilyen például a teljes védtelenség, hiszen csak egy nagyon vékony Quadanium réteg biztosítja a "védelmet". Szintén hiba, hogy képtelenek a vadászok eltávolodni a bázistól. A vadásznak nincs életfenntartó berendezése, így erről a pilóta ruhája gondoskodik.

A TIE vadász felépítése is az egyszerűségre törekszik. Mindössze egy gömb alakú pilótafülke, és két hatszög alakú szárny. A szárnyak külső felületén vannak elhelyezve a napkollektorok. A vadászgép hajtóanyaga nagynyomású radioaktív gáz, amit a pilótafülke hátulján kell betölteni. A pilótafülke belső berendezése spártai egyszerűséget mutat. A meglehetősen kényelmetlen ülésben elhelyezkedve a pilótának a lábával kell a sebességet szabályoznia. Ezen kívül mindössze egy botkormány, és egy nagyon egyszerű műszerfal található meg benne. Az egyetlen dolog, amiben felülmúlja a Szövetségi vadászok berendezését, az a célzórendszer. A Sienar gyártotta műszer sokkal jobb és pontosabb képet ad a célpontról, mint az InCom, és más felkelő cégektől kikerült célzóberendezés.

A TIE vadászok különleges szerepet töltenek be a Birodalomnál. A legnagyobb méretű raj általában 72 vadászból áll, de ha már 3 megjelenik, az is általános riadalmat okoz. Ezek a hajók az Uralkodó erejét, és hatalmát szimbolizálják. A pilótákat hatalmas Birodalmi Akadémiákon képzik ki. A jelentkezők alig 10 százaléka jut el odáig, hogy egy TIE vadász pilótafülkéjébe ülhet. A pilóták soha nem vezetik kétszer ugyanazt a gépet. Így nem alakulhat ki érzelmi kötődés a gép és a pilóta közt. mint a Szövetségnél. A Birodalmi pilótákat arra tanítják, hogy vakon bízzanak a feletteseikben, hiszen segítség nélkül még kiszállni sem tudnak a vadászból.

A TIE vadászok egy sor különböző küldetés elvégzésére alkalmasak. A legfontosabb céljuk legyőzni a Lázadók flottáját, és megvédeni a birodalmi harcbázisokat.

Látva a vadász sikerét, a Sienar új gépeket kezdett gyártani. Elkezdtek kísérletezni a TIE Advanced-del, létrejött a TIE Bomber, majd az Interceptor, és még 8-9 hasonló űrhajó, illetve egy tank is. De egy sem tudott olyan sikereket elérni, mint a TIE vadász.

TIE/rc Vanguard:

Típus: rövid távú felderítő vadász
Hosszúság: 6.3 Meters
Fegyver: 1 Lézer ágyú
Személyzet: 1
Csúcs sebesség: 80 MGLT
Teherbírás: 65 kilogram

A TIE Vanguard a TIE/In alapján készűlt. Ezen a hajón több nagyteljesítményű antenna is látható a parancsnoki kabinon. A szárnyak felfelé kihajlanak oldalra, hogy lecsökentsék a számos scanner interfereniáját. Alapvetően kémek és felderítők használták, hogy hamar tudomást szerezzenek az ellenség csapatmozgásairól és egyéb más harcászatilag, valamint politikailag érdekes tevékenységeiről.

Nagy erősségű védőpajzs és álcázó berendezése van. Emellett egy nagy teljesítményű számítógép van az űrhajón, emiatt meglehetősen drága.

SFS Scimitar csapásmérő bombázó

A birodalmi bombázó generációk legújabb tagjának, a Scimitar-nak a sorozatgyártá-sát akkor kezdték meg, amikor Thrawn főadmirális magához ragadta a hatalmat és végre elkezdte a szétzilálódott Birodalom maradványainak egyesítését. A hajót akár-csak elődjét a híres TIE bombázót, légköri és mélyűri csapásmérésre tervezték, ám annál sokkal nagyobb teljesítménnyel felruházva. És hogy Thrawn admirális hata-lomátvételével valóban új korszak kezdődött meg a Birodalmi Flotta történetében, arra az új bombázó tervezése az egyik legjobb példa. A Sienar mérnökei saját elkép-zeléseiket a Flotta elit bombázó százada a Scimitar tagjainak segítségével alakították és öntötték formába. A császári időkben egy ilyen egyértelmű és célravezető folya-mat elképzelhetetlen lett volna.

A bombázó sárkányszerkezetén eszközölt változtatások az új tervezési gya-korlat első példái. A korábbi dupla törzskialakítással szakítva, az új gép sziluettjét már szimpla törzse és két hatalmas, döntött szolárpanelje adja. A korábbi gyakorlat-tal ellentétes további újdonság, hogy a bombázót két személyesre tervezték. A pilóta és a fegyveroperátor a hajó orrában, egy kompakt, a törzs súlyos sérülése esetén gyorsan katapultálható fülkében foglal helyet! A kabin a szolárpanelek síkjánál elő-rébb nyúlva, a személyzet számára; a régi bombázókon megszokottnál sokkal sza-badabb kilátást biztosít. A Sienar saját fejlesztésű ötödik generációs navigációs és célzó berendezéseit, a reaktort és a repulzor generátorokat, a törzs középső részébe integrálták. A korábbinál klasszisokkal jobb manőverezhetőséget a repulzorok; szolárpanelek merevítő bordáiba épített irányfúvókái biztosítják. Végül a törzs hátsó részében a bombakamra és az átlagos ion hajtóműveknél sokkal nagyobb SFS P-L5-ös motor kerültek.

A legjelentősebb eltérés a régi TIE / B sorozattal szemben az, hogy a Scimitar ugyan csak egy ion hajtóművel, de két darab, egymással összekapcsolt repulzorral épült. Légköri repülésben cirkálósebessége megegyezik a TIE / B 850 km/h tempójá-val, de a WS-88-as repulzorok segítségével zuhanó bombázásnál elérheti akár a hangsebességet is. A repulziós hajtóművek emellett klasszisokkal javítják a gép ma-nőverezhetőségét, ezáltal ellensúlyozva a törzs rossz aerodinamikai tulajdonságait. A Scimitar gyorsabb lehet, mint a legtöbb légköri támadó jármű, ám ezzel az ütőkár-tyával általában csak az elfogóvadászok ellen küzdenek a pilóták, hisz ez a briliáns teljesítmény komolyan behatárolja a bombázó hatótávolságát. Nem is beszélve az ilyen sebességnél a sárkányszerkezetet érő hatalmas hő terhelésről. Az űrben vi-szont nincs ilyen probléma, a Scimitar BI-es a valaha épült leggyorsabb csapásmérő bombázó. A Sienar Flottaszállító még Thrawn admirális halála előtt rendszerbe állí-totta a Scimitar BII-es változatot, ami az alapmodell hajtóműveinél nagyobb teljesít-ményű motorokkal lett felszerelve. Ezáltal a légköri cirkálósebessége 1150 km/h, míg zuhanóbombázáskor az elérhető max. sebesség 1250 km/h-ra növekedett.

A Scimitar elődjénél sokkal erősebb páncélzattal és Thrawn admirális politikájának köszönhetően pajzsgenerátorral épült. Így a harctéri túlélési esélyei sokkal jobbak, mint a standard TIE / B-nek valaha is voltak. A bombakamrában tizenhat, kilenc kilométer hatótávolságú SS-N-19-es önrávezető, páncéltörő rakéta tárazható. Ezek robbanófejének pusztító ereje egyenként is elégséges bármilyen épület, megerősített bunker, repulzoros harcjármű vagy akár egy birodalmi lépegető megsemmisítésére. A rakétákon kívül akár proton gránátokat vagy szabadesésű hődetonátorokat is szállíthat. A 2 db előreirányuló, fixen épített, linkelhető és egy korszerű célzó számítógéppel támogatott SFS- Ls5 -ös lézerágyúival pedig akár gyalogsági csapatok vagy más földi célok ellen is támadást indíthat.

Az új bombázó gyorsan bebizonyíthatta hatékonyságát az Új Köztársaság erői ellen. A Thrawn admirális által kidolgozott, megsemmisítő erejű Mrisst-i rajtaütést egy századnyi Scimitar vezette. A hatalmas rakétahordozó bombázók már pusztán a megjelenésükkel is félelmet keltettek egyes köztársasági egységek közt. Miután a bombakamrák ajtajai feltárultak és a rotációs vetőhengerek útjukra bocsátották az SS-N-19-es rakétákat…, elszabadult a pokol.

Más TIE űrhajók:

TIE/fc: Átalakított TIE vadászok. Jóval fejlettebb szenzorokkal, és célzóberendezéssel rendelkezik, azonban túl drága volt, és elvetették az ötletet.

TIE/gt: A TIE-Bomber elődje egy egyszerű TIE vadász bombákkal, és proton torpedóval. Amikor elkészült a Bomber, többet nem használták.

TIE/rc: TIE vadász változat. Felderítő hajó. Fejlettebb szenzorokkal, és bonyolult kommunikációs rendszerrel van felszerelve. Mindössze 1 lézerágyú van rajta. Sokkal sikeresebb lett a TIE/fc-nél.

KUAT DRIVE YARDS :: A-9 VIGILANCE elfogó vadászgép

Az A-9-es rövid hatótávolságú birodalmi vadászgépet nem sokkal Thrawn admirális bukását követően; mintegy öt évvel az uralkodó endori csatában bekövetkezett halála után mutatták be. Az A-9-et a Kuat hajógyár mérnökei tervezték, ugyan az a csapat amely, annak idején a hírhedt csillagrombolókat is megálmodta. Nyílt titok volt, hogy a gyár az A-9-es szériával a Sienar Fleet System monopóliumát és a solarizációs meghajtású T.I.E. vadászok egyeduralmát akarta derékba törni. Ám már a hatalomátvétel kezdetén is komplikációk léptek fel. Az egyik projektvezető hajógyár alkalmazottai fellázadtak a béreket visszatartó vezetőik ellen és miután azok a követeléseiket nem teljesítették, az addig legyártott néhány példányt a Köztársasági erők kezére adták. Ezek a tesztpéldányok aztán a Mon Calamari elleni birodalmi offenzívában megsemmisültek.

Az A-9 tipikus birodalmi vadászgép - pajzsok és hyperdrive nélkül épült. A tervezők inkább a szerkezet kompakt egységének, a kis súly és a minél nagyobb cirkálósebesség elérésére törekedtek. A nehezen indult és kissé elhúzódó, két éven át tartó fejlesztőmunka aztán végül meghozta a gyümölcsét. Kezdetben úgy tűnt, hogy a Kuat Drive egy, az Új Köztársaság bázisai, anyahajói és a legújabb fejlesztésű vadászai ellen is bevethető, tökéletes gépet alkotott. Az A-9 gyorsabb, mint a TIE Interceptor. Végsebessége a Köztársaság A-szárnyú vadászgépeivel vetekszik. Ám nemhogy csak vetekszik, de egyes források szerint azt könnyedén maga mögé is utasítja.

A törzs felépítése egyszerű, pusztán funkcionális kialakítású. Az áramvonalas test nélkülöz minden sallangot, tulajdonképpen csak a pilótafülkét tartalmazza. Ebbe a kompakt irányító modulba építették be a Carbanti gyártmányú harmadik generációs harcászati navigációs szenzorokat, a fegyver és az azokat vezérlő valamennyi számítógép rendszert is. A Kuat nem követte a szolarizációs meghajtású vadászgép építés hagyományait. Maradtak a már jól bevált és sokkal gazdaságosabb hagyományos fedélzeti reaktornál. A KDS A-9x típusjelzésű hajtóműveket nem a törzsbe építették be, hanem azok a negatív nyilazású, V alakban döntött szárnyak törővégein kerültek rögzítésre. A hajtóműgondolákba a motorok mellett; a turbinák tengelyére szinkronizálva az energiaellátást biztosító, kisméretű UNYX 7-es generátorok is helyet kaptak. Így ezeket sem kellett a viszonylag kis méretű törzsbe zsúfolni. A lézerágyúk folyamatos energiaellátását, szintén saját generátorral biztosították. Az A-9-es energia ellátó rendszere un. kétkörös, biztonsági felépítésű. Lehetővé teszi, hogy a pilóta szükség esetén; ha a hajtóművek generátorai leállnak, az ágyúkét használja a motorok zökkenőmentes működésének biztosítására.

Az A-9 fegyverzete két darab, előreirányított, KDS Lb8-as lézer ágyúból áll. Csak ennyi? - kérdezhetnénk. Nem kevés ez? Ám a látszat csal. A két új fejlesztésű kristálysugaras, fáziserősítésű lézergenerátor hatásfoka klasszisokkal múlja felül az eddig használt bármely fegyvergenerátor erejét. Ez a többlet olyan tűzerőt biztosít az A-9-esnek, ami még az X-szárnyú vadász négy lézerágyúján is túltesz. És ez még nem minden. A fegyverek egy un. szervo vezérlő rendszert alkalmaznak, ami lehetővé teszi az ágyúk fel és lefelé 90 fokban történő mozgatását, ezáltal földi célpontok támadására is alkalmassá téve a vadászgépet. A tervezők ígérete szerint a jövőben majd, a szárnyak felületére integrált pilonokra további fegyverzet is rögzíthető lesz, ezáltal tovább növelve a Vigilance tűzerejét.

Ám amíg a KDS mérnökei egy hatékony, a T.I.E. sorozatot fölényesen túlszárnyaló harci gép ígéretével kecsegtették a Birodalmai Flottát, addig az éles bevetéseken szerzett tapasztalatok kiábrándítóak voltak. Az A-9 alul teljesített. Bár valóban gyorsabb az Interceptornál, azonban manőverezhetőségben és kihasználható tűzerejében is elmarad attól. Ennek ellenére a Birodalom, bár csak korlátozott feladatkörben alkalmazva, de mégis rendszerbe állította a vadászgépet. (A Flotta vezérkaránál lobbizó KDS ügynökök jó munkát végeztek) A Köztársaság technikusai szintén tesztelték a zsákmányolt új vadászgépet, ám megdöbbentek a nem várt rossz eredmények láttán. Ők a gyártást és a rendszerbe állítást elvetették, viszont a tervezés egyes elemeit a jövőbeli vadászgépek létrehozásánál minden bizonnyal hasznosítani fogják.

Bevetési Ágyúnaszád

Leírás: A Bevetési Ágyúnaszádok bebizonyították, hogy milyen értékesek. Az eredeti váza a hajónak igazából a Lambda-osztályú siklónak a váza. Azonban, a rakterület helyett erőteljes motorok vannak, ezen felül masszív energia egység, amely a hajó fegyverzetét táplálja. A tipikus küldetésbeli feladata a Bevetési Ágyúnaszádnak magába foglalja a szabványos szektoron belüli őrjáratozást, általában hármas csoportokban közlekedve, hogy biztosítsák a Birodalmi rend fenntartását; ezen kívül bolyóközi támadás, ahol a vadászgép minden fegyverzetét használhatja, hogy generátorokat és védőpajzsokat semlegesítsenek, ezzel megtisztítva az utat a Birodalmi katonák előtt.

Jármű: Cygnus Alfa osztályú XG-1 Ágyúnaszád
Típus: Mélyűri vadászgép
Lépték: Vadászgép
Hossz: 10,4 m
Legénység: 1
Utaslétszám: 1
Raketrület: 0,4 köbméter; 82 kg
Készletek: 1 hét
Hipermeghajtásszorzó: x1
Tartalék hiperhajtómű: x8
Fedélzeti számítógép: Van
Manőverezőképesség: 2K+2
Űr: 9
Hajóburok: 5K
Pajzsok: 2K

Szenzorok:
Passzív: 30/0K
Fürkész: 50/1K
Kereső: 75/2K
Fókusz: 5/3K

Két lézerágyú
Lépték: Vadászgép
Tűzív: Elülső
Kezelőszemélyzet: 0 fő
Jártasság: Fedélzeti fegyver
Tűzvezérlés: 2K
Lőtávolság űrben: 1- 3/ 12/ 25
Lőtávolság légkörben: 0.1-0.3 km/1.2 km /2.5 km
Veszteség: 5K
2 Robbanófej vető
Lépték: Vadászgép
Tűzív: Elülső
Kezelőszemélyzet: 0 fő
Jártasság: Fedélzeti fegyver
Tűzvezérlés: 2K
Lőtávolság űrben:
Lőtávolság légkörben:
Veszteség: 9K
Két könnyű ionágyú
Lépték: Vadászgép
Tűzív: Elülső
Kezelőszemélyzet: 0 fő
Jártasság: Fedélzeti fegyver
Tűzvezérlés: 3K
Lőtávolság űrben: 1- 3/ 7/ 36
Lőtávolság légkörben: 0.1-0.3 km/0.7 km /3.6 km
Veszteség: 4K

Ár: 240,000 kredit

Incom I-7 Howlrunner

Leírás: A rövidtávú I-7 Howlrunnernek áramvonalas, rögzített szárnytervezése van, és ennek köszönhetően otthonosan mozog a mélyűrben és a bolygók légkörében egyaránt. A többi Birodalmi vadászgéppel ellentétben, az I-7-nek rendeltetésszerű pajzsgenerátora van. amely hasonló képességekkel ruházza fel a hajót, mint az X-szárnyú vadász. A hajó kicsiny tömege nagyon jó manőverezőképességet tesz lehetővé, ami azt jelenti, hogy egy I-7 valószínűleg megtizedeli a nehéz támadó hajókat - mint amilyen a B-szárnyú vadász -, szemtől-szemben harcban.

Jármű: Income I-7 "Howlrunner"
Típus: Többcélú vadászgép
Lépték: Vadászgép
Hossz: 11,4 m
Legénység: 1 fő
Utaslétszám: 0 fő
Rakterület: 0,4 köbméter; 80 kg
Készletek: 2 nap
Hipermeghajtásszorzó: Nincs
Tartalék hiperhajtómű: Nincs
Fedélzeti számítógép: Nincs
Manőverezőképesség: 3K+1
Űr: 9
Hajóburok: 4K
Pajzsok: 1K+1

Szenzorok:
<Passzív: 20/0K
Fürkész: 40/1K
Kereső: 55/2K
Fókusz: 3/3K

Két lézerágyú
Lépték: Vadászgép
Tűzív: Elülső
Kezelőszemélyzet: 0 fő
Jártasság: Fedélzeti fegyver
Tűzvezérlés: 3K
Lőtávolság űrben: 1- 3/ 12/ 25
Lőtávolság légkörben: 0.1-0.3 km/1.2 km /2.5 km
Veszteség: 5K+2

Lancer osztályú fregatt

Név: Lancer osztályú fregatt (Anti-vadász védő hajó)
Gyártó: Kuat Drive Yards
Hossz: 250 m
Sebesség: 40 MGLT, 1. generációs hipehajtómű
Legénység: 850 személy, 40 lövész
Hangár: 2 Lambda sikló, 300 tonna
Fegyverzet: 20 Koréliai AG-2G quadlézer
Védelem: Védőpajzs-generátor (579 SDB), Titánötvözetű burkolat

Leírás: A Lancer fregatt fejlesztése és gyártása az első Halálcsillag elpusztítása után kezdődött meg. Legfőbb feladata az ellenség vadászai elleni harc. A húsz koréliai AG-2G quadlézert speciálisan a gyors és magas manőverező-képességgel rendelkező célpontok követésére és elpusztítására tervezték. Minden lézer saját generátorral rendelkezik.

Sajnos a hajó hibák egész sorát tartalmazza. A fegyverzet nem alkalmas nagyobb hajók elleni harcra, a védőpajzs és a burkolat nem képes kivédeni a tűzerejüket. A hajó ára sokkal több, mint a hasonló típusú hajóké.

A Lancer osztályú fregattokat a birodalmi konvojok és bázisok őrzésére és harci különítményeknél őrsként használják. Emellett támadás közben a csillagrombolók oldalait fedezik. Thrawn főadmirális 5 évvel az endori csata után az Új Köztársaság elleni hadjáratában csapdaként használta ezeket a hajókat. A Szövetség pilótái inkább nem találkoznak a Lancerekkel, mert a legveszélyesebb hajóknak tartják őket a vadászok számára.

Skipray sugárhajó

Leírás: A Skipray sugárhajók a Birodalom által használt támadó ágyúhajók. Nagyobbak és sokkal erősebbek, mint a vadászgépek, de elég kicsik ahhoz, hogy csatahajók fedélzetén szállítsák őket. A hajó borítása olyan kemény, hogy a legtöbb vadászgép lézerágyújának elég hosszú elfoglaltságot tud biztosítani, mire sikerül átlyukasztani, amely miatt a hajó borítása áthatolhatatlan minden, kivéve a legerősebb vadászgép fegyver számára. A Skipray hasi és a törzsvégi stabilizáló bordázata segít a hajónak a légköri manőverezésben, mely segítségével a 180 fokot tud fordulni, hogy elérje a vízszintes leszállási helyzetet. A sugárhajók sokkal manőzerezőképesebbek légkörben, mint vákuumban, és a légköri maximális sebességük 1 200 kilométeres sebesség óránkén, és olyan gyorsak az űrben, mint egy X-szárnyú vadász.

Jármű: Sienar Flottaszállító Rt. GAT-12h Skipray Blastboat
Típus: Mélyűri vadász
Lépték: Csatahajó (nagy teljesítménye miatt (?)
Hossz: 25 m
Legénység: 4
Utaslétszám: 0
Raketrület: 20 tonna
Készletek: 1 hónap
Hipermeghajtásszorzó: x2
Tartalék hiperhajtómű: Nincs
Fedélzeti számítógép: Nincs
Manőverezőképesség: 1K+2 (2K+2 légkörben)
Űr: 8
Légkör: 415; 1200 km/h
Hajóburok: 2K+1
Pajzsok: 2K

Szenzorok:
Passzív: 35/1K
Fürkész: 60/1K+2
Kereső: 100/2K
Fókusz: 3/2K+2

Két lézerágyú Lépték: Vadászgép
Tűzív: Elülső
Kezelőszemélyzet: 0 fő
Jártasság: Fedélzeti fegyver
Tűzvezérlés: 2K
Lőtávolság űrben: 1- 3/ 12/ 25
Lőtávolság légkörben: 0.1-0.3 km/1.2 km /2.5 km
Veszteség: 5K
Protontorpedó vető Lépték: Vadászgép
Tűzív: Elülső
Kezelőszemélyzet: 1 fő
Jártasság: Fedélzeti fegyver
Tűzvezérlés: 2K
Lőtávolság űrben: 0- 1/ 3/ 7
Lőtávolság légkörben: 0.0-0.1 km/0.3 km /0.7 km
Veszteség: 9K
Három közepes ionágyú Lépték: Vadászgép
Tűzív: Torony
Kezelőszemélyzet: 1 fő
Jártasság: Fedélzeti fegyver
Tűzvezérlés: 4K
Lőtávolság űrben: 1- 3/ 7/ 36
Lőtávolság légkörben: 0.1-0.3 km/0.7 km /3.6 km
Veszteség: 4K
Vibrációs rakétavető Lépték: Vadászgép
Tűzív: Elülső
Kezelőszemélyzet: 0 fő
Jártasság: Fedélzeti fegyver
Tűzvezérlés: 1K
Lőtávolság űrben:
Lőtávolság légkörben:
Veszteség: 6K

Ár: 285 000 kredit

Lambda-osztályú könnyű szállítóhajó

Gyártó: Sienar Fleet Systems
Hossz: 20 m
Hajtómű: 1 db SFS xC4-es fúziós ion hajtómű
Szenzorok: Fabritech 5F harcászati és navigációs szkenner,
Fegyverzet: 6 db SFS Bs2-es sugárágyú, 4 db SFS Ls7-es lézerágyú

A Lambda-osztályú komphajók a Birodalmi Flotta igáslovai. Ezeket az érdekes felépítésű, kisméretű űrhajókat nagy számban alkalmazzák teher és személyszállításra egyaránt. Nincs olyan hely a Birodalom által ellenőrzött területeken belül, ahol e nagy fejtetőre állított Y-t formázó gépek fel ne tűntek volna. A hajó hátán feszülő hatalmas vezérsík, tulajdonképpen egy a légköri repülésben elengedhetetlen stabilizátor. Felületén több a manőverezést segítő tolóerő-vezérlő fúvóka található. De a vezérsík hatalmas felülete a komp másodlagos energiaellátását adó napelemtábláknak is helyet biztosít. Az Y két másik szárát adó, repulzorokat rejtő oldalszárnyak leszálláskor a vezérsík mellé "csukhatóak". Landoláskor a hajó az e szárnyak tövében elhelyezett két aknában megbúvó támlábakon nyugszik. A látszat ellenére ez a kettős, kicsit furcsa megtámasztás, a szerkezet súlypontjának elhelyezkedése miatt mégis kellő stabilitást ad a parkoló komphajónak. A teherszállítmányok ki- és berakodása valamint az utasok beszállása a pilótakabin alsó részéből leereszkedő rámpán át lehetséges.

A Lambda-osztályú komphajókat eredetileg a Sienar Fleet Systems gyártotta, de miután a Cygnus Spaceworks megvásárolta a gyártási licenszet a Flottának már két beszállítója is akadt. Az SFS-el szemben azonban ez a cég kifejezetten katonai felhasználásra szánja erős páncélzattal és nehézfegyverzettel szerelt modelljeit. Érdekes lenne megtudni, hogy vajon mi állt a licensz eladás hátterébe. Főleg miután a Cygnus bejelentette, hogy ezentúl nem csak a megerősített katonai változatot, hanem az SFS gépeihez hasonló gyengébb fegyverzettel szerelt modelleket is gyártani fogja.

A Lambda komphajók tulajdonképpen nem is igazi teherhajók. Leginkább csak könnyű szállítóhajóként anyakönyvezhetők. A rakterük is ennek megfelelő. Húsz polgári személy, tizenöt teljes fegyverzetű katona vagy 80 tonna rakomány befogadására képes. A hajó irányítása nem túl bonyolult feladat, tulajdonképpen egyetlen pilóta is megbirkózhat vele. Ebben nagy segítségére van a kitűnő kilátást biztosító nagyméretű "szélvédő" és a fedélzeti valamint a meghajtórendszerek működését vezérlő SFS KS7-es központi számítógép. A felderítést és célkövetést végző Fabritech 5F jelzésű harcászati-navigációs szenzorok pedig még talán egy hadihajó fedélzetén is megállnák a helyüket. A legtöbb esetben azonban személyzet két főből: pilóta és másodpilóta áll. De vannak különleges, protokoll jellegű küldetések, amikor fontos minden külsőség. Ilyen alkalmakkor a hajó irányításán négy személy osztozik. A 20 m hosszú szerkezet mozgatását a Sienar saját fejlesztésű, hyperűr modulátorral felszerelt nagyméretű hajtóműve biztosítja, valljuk be elég jól.

A Lambda komphajók védelmi rendszere és fedélzeti fegyverzete jóval túlnő azon a feladatkörön, amit e hajók általában betöltenek. Gondoljunk csak, a sárkány egészét borító erős páncélzatra és a katonai felhasználásra szánt Novaldex pajzsgenerátorokra. A hat darab SFS Bs2-es sugárágyú, amiből párosával egyet-egyet a felhajtható hordszárnyak tövébe, egyet pedig hátrafelé tüzelő helyzetbe a vezérsík bekötési pontja alá integráltak, már önmagában is akkora nyers tűzerőt biztosít e könnyű teherhajó számára, amivel csak kevés hasonló osztályú jármű büszkélkedhet. A két pár, előretüzelő, szinkronvezérelt SFS Ls7-es lézerágyú már csak hab a tortán.

A Sienar komphajóit rendkívül széles körben alkalmazzák. A Flottán belül a katonák, birodalmi hivatalnokok és más polgári, katonai vezetők szállítására is ezt a hajót használják. A Császár és Darth Vader speciális álcázó berendezéssel és egy HoloNet rendszerű, nagy energiájú, térlokációs vevővel felszerelt parancsnoki hajóját, több különleges szenzorral és megerősített páncélzattal építették. A HoloNet rendszer lehetővé teszi, hogy szinte a Galaxis bármely pontjáról kapcsolatot tudjanak létesíteni a mind a Coruscanttal, a Flottával vagy akár a Birodalom bármely távoli helyörségével. De nem csak a Birodalom használja ezeket a remek kis gépeket. A lázadók kis kommandóját, a néhai Endor holdjára szállító Tydirium kóddal lajstromba vett Lambda-osztályú komphajó történelmet írt. Segítségével a Szövetség lezárhatta a csillagok történetének egyik legsötétebb korszakát.

Dreadnaught

Pontos azonosító: Rendili Csillagmeghajtók nehéz cirkáló Dreadnaught.

A dreadnaughtok nagy, ősi nehéz cirkálók, melyeket eredetileg a Régi Köztársaság állított hadrendbe. Ezek a hatszáz méter hosszú hajó a Régi Köztársaság Haditengerészetének legnagyobb hajói közé tartoztak egészen a Victory osztályú csillagrombolók megjelenéséig.Bár a cirkálók a modern hadihajók szabványaihoz képest lassúak és alulfegyverzettek, számos dreadnaughtot újítottak fel mind a Birodalom, mind az Új Köztársaság szolgálatára.

A szabvány birodalmi dreadnaught nem sokban különbözött az eredeti hajóktól amit a Régi Köztársaság használt. A hajó tíz turbólézer ágyúval, húsz quadlézer ágyúval és tíz turbólézer üteggel volt felszerelve. Még a felújítások után is csak alig érte el fény alatti sebessége a Victory osztályú csillagrombolóét. Hyperhajtóműve a lassúnak számító II-es osztályú volt, és mertéhez képest gyenge pajzzsal és páncélzattal rendelkezett. A felújított dreadnaughtok üzemeltetéséhez 16000 főnyi legénységre volt szüksége. A Birodalom megoldotta a felszálló fedélzetek beépítését dreadnaughtjanak többségében, így a hajó egy tizenkét TIE vadászból álló repülőosztagnak adhatott otthont. A birodalmi dreadnaughtokat alapesetben külső területek járőrözésére, valamint ellátókonvojok kísérésére használták.

A Lázadó Szövetség teljesen más alapokra helyezte a dreadnaughtok felújítását, s az így keletkezett hajók lettek a lázadó támadófregattok. Szövetségi mérnökök eltávolították a felépítmény nagyrészét, hogy növeljék az üzemanyaghasznosságot és a fény alatti sebességet. Hátsó vezérsíkok és manőverező sugármeghajtók növelték a hajó fordulékonyságát, végül nagyarányú automatizálással sikerült a hajó működtetési személyzetét valamivel 5000 fő alá csökkenteni. A lázadó támadófregattok nem szállítottak vadászgépeket, de fegyverzetük tizenöt turbólézer ágyút, húsz quadlézer ágyút és tizenöt turbólézer üteget tartalmazott. Sajnos, ezek a változtatások rengeteg időt és pénzt igényeltek, így a köztársaság igen kevés támadófregattal rendelkezett.

Thrawn főadmirális küldetése a Katana flotta, egy sereg régi Rendili Csillagmeghatók gyártmányú dreadnaught megszerzésére irányult, galaxisszerte történészek újult érdeklődést mutattak az �elátkozott� harci flotta iránt, melyet �Sötét Erő�-nek neveztek, a hajók sötétszürke festése miatt. Minden Katana-beli dreadnaguthot sorbakapcsolt rendszerekkel láttak el. Ezáltal sikerült lecsökkenteni a hajók minimális személyzetét 2000 főre, de ennek az volt az ára, hogy minden hajónak kapcsolatban kellett lennie egy központi számítógéppel. Egy dreadnaught megkaparinthatta az egész flotta irányítását� és pontosan ez volt, ami megtörtént.

Egy tömegvírus hirtelen elszabadult a Katana flottában és minden áldozatát megőrjítette: a hajók személyzete összeláncolták hajóik irányítását és fénysebességre kapcsoltak, ezáltal fél évszázadra eltűntek a galaxisból. Csak miután az Új Köztársaság felvette a kapcsolatot Talon Karrdéval, csak akkor leltek rá újra a Sötét Erőre, de addigra már Thrawn főadmirális is megszerezte a flotta hollétének koordinátáit. A Birodalom megszerezte a kétszáz hajó nagyrészét és Thrawn klónkatonáival töltötte fel a dreadnaughtokat, ezzel döntő előnyre téve szert azt Új Köztársaság ellen vívott hadjáratában.

Svelte-osztályú birodalmi sikló

Jármű: Silviut Vállalat Birodalmi Sikló
Típus: Svelte-osztályú sikló
Lépték: Vadászgép
Hossz: 17 m
Legénység: 2 fő (együttműködhetnek); tüzérek: 4 fő; váz: 1/+5
Utaslétszám: 15 fő
Rakterület: 50 t
Készletek: 2 hónap
Hipermeghajtásszorzó: x1
Tartalék hiperhajtómű: x5
Fedélzeti számítógép: Van
Manőverezőképesség: 2K
Űr: 6
Hajóburok: 4K+2
Pajzsok: 2K

Szenzorok:
Passzív: 30/0K
Fürkész: 45/1K
Kereső: 80/2K
Fókusz: 4/2K+2

2 Dupla sugárágyú
Lépték: Vadászgép
Tűzív: 1 Elülső, 1 Hátulsó
Kezelőszemélyzet: 1 fő
Jártasság: Fedélzeti fegyver
Tűzvezérlés: 2K
Lőtávolság űrben: 1- 3/ 12/ 28
Lőtávolság légkörben: 0.1-0.3 km/1.2 km /2.8 km
Veszteség: 5K