Kedves Testvérek!

2004. december 5-én nemzetünk azon szerencsésebb tagjai, akik az országhatáron belül élnek, súlyos erkölcsi felelősségükről kell, hogy bizonyságot adjanak. Arról kell a népszavazáson dönteniük, hogy vállalják-e a sorsközösséget azokkal, akik nem önszántukból rekedtek az országhatáron kívül, s lettek egy másik ország polgárai, ámbár nemzeti öntudatuk, történelmük és kultúrájuk alapján jogosan érzik úgy, hogy a magyar nemzethez tartoznak.

Történelmi tapasztalataink alapján tudjuk, hogy nehéz helyzetben mindig csak az isteni gondviselésben, a Magyarok Nagyasszonyának támogatásában és önmagunk erejében bízhattunk. Nemzeti megmaradásunknak is ez volt az alapja. Most lehetőségünk nyílik arra, hogy kifejezzük összetartozásunkat azokkal, akiket a történelem erőszakosan szakított el tőlünk. Lelkiismereti kötelességünk, hogy szavazatunkkal támogassuk azt a szándékot, amely az egymáshoz tartozást hivatalosan is kifejezésre akarja juttatni a kettős állampolgárság megadásával. Ennek támogatása akkor is erkölcsi kötelességünk, ha ez anyagi áldozatokkal jár.
Hasonlóképpen tartsuk szem előtt, hogy az emberek egyenlő méltóságának olyan gondoskodás felel meg, amely az emberek életét és egészségét nem puszta piaci értéknek tekinti, hanem a szolidáris szeretet és méltányosság alapján megfelelő szintű egészségügyi ellátásban részesíti a társadalom minden tagját.
A magyar nemzetért érzett erkölcsi felelősségünk és elkötelezettségünk tudatában arra kérjük a magyar katolikus hívőket és minden magyar honfitársunkat, hogy a népszavazáson való részvételével és IGEN szavazatával legyen részese ennek a történelmi összefogásnak, és támogassa ezt az új nemzetegyesítést.
Budapest, 2004. november 16.

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Dr. Veres András püspök,
az MKPK titkára

Forrás: (MKPK)

Az MVSZ közzétette az MSZP által terjesztett röplap cáfolatát

Szerkesztőségünkbe eljuttatott információk szerint az uszító röplapot sajnos kedden már országos szinten terítették, az eddig ismert helyszínek Szombathely, Debrecen, Budapest III. kerület. A szervezettség és az érvanyagok miatt a nyomok nyilvánvalóan a kormánypártokhoz vezetnek – közölte az MVSZ képviselője, aki elküldte az Erdély Mának a szórólap szövegének cáfolatát is. A röplap miatt a Magyarok Világszövetsége határozott fellépést tervez.

„NE FIZESSÜNK RÁ A KETTŐSÁLLAMPOLGÁRSÁGRA!”
A Nemzet ügye nem pénzkérdés!

„Ne fizessünk havi 20 000 forintot családunk pénzéből!”
Minden határon túli magyar család havi 52.000, évi 630.000 forint bevételt hozna.

„Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat!”
A nyugdíjat nem fizetni kell, hanem azt kapjuk, adóemelést nem jelent, mert sokkal több pénzt hozna mint vinne.

„Ne fizessünk állásunkkal az olcsó határon túli munkavállalók miatt!”
Az itteni alacsony bérek nem csábítóak, senkinek a munkahelye nincs veszélyben. Már most is számos térségben van munkaerő-hiány, néhány éven belül nem lesz elég eltartó az országban, ezért a képzett munkáskézre szükség van.

„Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!”
A lakáshelyzet és a megélhetés a kormány miatt nehéz, senkinek sincs veszélyben a lakása!

„A kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher!”
A magyar állampolgárság elszakított magyar honfitársainknak a túlélés és a szülőföldön maradás záloga, az országnak pedig erőforrásokat adna és gyarapodást hozhat.

„December 5-én Szavazzunk NEMMEL!”
December 5-én Szavazzunk IGENNEL!

Forrás: (erdely.ma)

Az Iltalehti, finn napilap értesülései szerint Németország külügyminisztere, Joschka Fischer is örülne, ha a magyar népszavazás december 5-ikén a kettős állampolgárság megadása mellett döntene, mert ő maga is meg akarja szerezni a magyar állampolgárságot. Ez ügyben a múlt héten Berlinben magyar kollégájával Somogyi Ferenccel is beszélgetett.

A német külügyminiszter Somogyitól megkérdezte, hogy kérvényezhet-e majd ő is magyar állampolgárságot, amire a magyar külügyminiszter elmondta, hogy ez a népszavazás eredményétől függ. "Becslések szerint" -írja a napilap - "5.000.000 magyar lakik a jelenlegi határokon kívül, a legtöbben Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában". A lap megemlíti, hogy a népszavazást az oppocízióban lévő "közép-jobboldal szervezte", de hogy a szocialisták azt állítják, hogy a kettős állampolgárság megadása tömeges Magyarországra költözést eredményezne.

Forrás: (Iltalehti, Finnország)

Mádl Ferenc:"A nemzet 15 millió magyar”

Mádl Ferenc beszéde a Magyar Állandó Értekezleten
Mádl Ferenc köztársasági elnök beszédet mondott a Magyar Állandó Értekezlet VIII. ülésén november 12-én. Kiemelte: Az Alkotmány szerint a „Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását”, és – olvasható a továbbiakban az alkotmányban – „a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét.” Illik hát felelősen szólnia a nemzet egységének ügyeiben. (Teljes beszéd)

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretettel köszöntöm valamennyiüket. Azokat is, akiknek a képviseletében meg-jelentek.

Az Alkotmány szerint a „Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását”, és – olvasható a továbbiakban az alkotmányban – „a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét.” Illik hát felelősen szólnia a nemzet egységének ügyeiben. A nemzet 15 millió magyar.

A Magyar Köztársaság felelőssége kiterjed a Magyarország területén, a vele szomszédos országokban és szerte a világon élő magyarokra, de a hazánkban élő nem magyar kisebbségekre is. A felelősség természetes része az együttműködés azokkal az országokkal, ahol magyarok élnek.

Ezt a felelősséget szívesen kell viselnie mind Magyarországnak, mind maguknak a kisebbségeknek, mind azoknak az országoknak, ahol a kisebbségek élnek.

Mi most a MÁÉRT statútumában rögzített szabályok szerint ide hivatalos magyar szervezetek és intézmények felelősségét, gondjait és örömeit tárgyalni jöttünk össze.

Ma különösen fontos, hogy szembenézzünk azokkal a problémákkal, amelyek a sok országban élő magyarság kapcsolatrendszerével, kohéziójának erősítésével, valamint az európai integrációs folyamat legújabb fejleményeivel függnek össze.

Az elmúlt hetek-hónapok mindennapos témája volt például a délvidéki magyarok személyes biztonsága, a státustörvény végrehajtása, a kisebbségi magyarság politikai egységének, az autonómiának és most a kettős állampolgárság ügyében sorra kerülő népszavazásnak a kérdése. Bőven van tehát miről tárgyalni.

Hölgyeim és Uraim!

Magyarországnak az Európai Unió tagjává válása alapvető változásokat hozott. Bízhatunk benne, hogy e változások segítenek magyarságunk rekonstrukciójában is.

1990 óta a magyar külpolitika meghatározó eleme egyrészről az euro-atlanti integráció, másrészről a régió stabilitását szolgáló szomszédsági politika, és harmadrészt a határainkon túl élő magyarok sorsával való törődés.

Az utóbbit tekintve igen fontos elv, hogy a hazai döntések és támogatások a magyar kisebbségek érdekeivel és döntéseivel harmóniában alakuljanak, és természetesen a magyar politikának figyelembe kell vennie a szomszédos országok érdekeit, jogait, azokkal baráti együttműködésben kell cselekedni.

Egészében véve ez a politika sikeres volt. Jelentős előrelépésnek örvendhetünk a határon túli magyarság nyelvhasználatának, anyanyelven történő iskoláztatási lehetőségeinek, sajtójának, kultúrájának, emberi jogainak érvényesülése, valamint állampolgári és egyházi tulajdonainak restitúciós ügyeiben.

Korszakos jelentőségű volt a státus-törvény elfogadása. Az ennek nyomán folyósított támogatások már éreztetik kedvező hatásukat.

Vannak azonban olyan problémák, amelyekben csak hosszas és összehangolt erőfeszítések eredményeként érhetők el kedvező változások. Ilyen a kisebbségi magyarság számának csökkenése, az elvándorlás, a magyarság egészét elérő demográfiai krízis. Ezek külön-külön is önálló stratégiát igényelnének, az együttgondolkodás és a cselekvési terv kialakításának kerete talán éppen a MÁÉRT is lehetne.

A határokon túli magyarság ügyeit jól szolgálják az eurorégiók. Ezek az unión kívüli államokba is átnyúlva a magyarság számára is új lehetőségeket kínálnak; segítik a magyar közösségek szerves egységeinek építését.

A magyar külpolitika fontos eredménye, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az EU joggyakorlatának részévé erősödhet.

A magyar kisebbségek javát is szolgálja, hogy Románia és Horvátország számára a tagság egyre beláthatóbb közelségbe kerül. Magyarország és a magyar nemzet alapvető érdekeként támogatja a régió államainak integrációs törekvéseit.

Számolnunk kell azonban azzal, hogy vannak, akik számára ez majd csak hosszú távon valósul meg. Nekünk addig is választ kell találnunk az ilyen országokban élő sok százezernyi magyar problémájára.

Számukra a kapcsolattartás akkor is nehéz, ha gyorsan és díjtalanul juthatnak magyar vízumhoz. Hogy ez még működőképesebb legyen, szükség van új konzulátusok nyitására is.

A magyar-magyar kapcsolatok jó működéséhez és a szomszédos országokkal való együttműködéshez a jogi és gyakorlati feltételek javítása egyaránt fontos.

Az utóbbi célt szolgálják a jelentős infrastrukturális fejlesztések és EU-támogatások: új autópályák, a vasútvonalak, határátkelők fejlesztése és létesítése.

Rendkívül fontos, hogy a határon túli magyarság életkörülményei, gazdasági lehetőségei is javuljanak. Az Unió kedvezőbb feltételeket kínál olyan beruházási hitelek folyósításához, amelyekből magyar vállalkozók is részesülhetnek.

Bíznunk kell e folyamat sikerében, hiszen láttuk már sikeres példáit. De az előrelépést a hazulról induló gazdaság-politikai erőfeszítéseknek is segíteniük kell!

Hölgyeim és Uraim!

A régiónkban 1989-től kibontakozott demokratikus fordulat megteremtette a kisebbségi magyar közélet demokratikus fejlődésének feltételeit is. Ezen belül két, egymással olykor ütköző szempont jelent meg.

Egyfelől a magyarság alapvető érdeke az egység megőrzése ; másfelől az is, hogy érvényesüljön a magyarság belső demokráciája, az útkeresés szabadsága is. E szempontok egyeztetésének láthattuk sikeres példáit, de azt is, hogy milyen kockázattal jár, ha a különböző elképzeléseket vallók között nem bontakozik ki eredményes párbeszéd.

A nemzeti érdekek képviseletében is bizonyára szükség van árnyaltabb gondolkozásra, eltérő vélemények artikulációjára.

Látványos példája ennek pl. az autonómia kérdése, amelynek biztosítása alapvetően mást jelent kulturális és személyi téren, mint nemzeti és területi alapon. Azt hiszem, igen nagy jelentősége van annak, hogy az autonómia elképzelések mindegyik típusa össze-egyeztethető az európai normákkal, és az Unió jogrendjével.

Miként a státustörvény, úgy az autonómia lehetséges útjai is aszerint lesznek ténylegesen járhatók, ha felelős párbeszédben törekszenek erre, mind a kisebbségek közösségei, mind e közösségek és a többségi nemzetek népei és politikai intézményei. Mindez bizonyára segít abban, hogy az anyaországon kívül élő magyarok jövőképe megerősödjön.

Igen fontos, hogy szülőföldjükön maradva is hihessenek abban, hogy magyarként és lakóhelyük szerinti állam-polgárokként részesei lehetnek a fejlődő, európai életminőségnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ebbe a gondolatkörbe tartozik napjaink legvitatottabb kérdéseinek egyike: a nem Magyarországon lakó magyarok magyar állampolgárságának könnyített megszerzése, illetve, ahogyan a köznyelv nevezi: a kettős állampolgárság ügye.

Ez a maga módján már létezik: a magyar, a szlovák és a szlovén állampolgárok az EU-nak is polgárai. Ez sok jogot biztosít számukra hazájukon kívül is.

Az elmúlt években felkerestem a határon túli magyarok közösségeit. Vezetőikkel idehaza is többször találkoztam.

A velük folytatott beszélgetések és a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként úgy gondolom, hogy jó lelkiismerettel ki lehet mondani: a magyar állampolgárság egyszerűsített feltételek melletti megadását e közösségek egyöntetűen történelmi igazságtételnek tekintik és ők is jól tudják, hogy megadásának nincs jogi akadálya.

Ezt a népszavazás kitűzött napja előtt egy teljes évvel elnöki javaslatban is közzétettem. Szeretném most megismételni, hogy sem a nemzetközi jog, sem az európai jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakóhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem. Számos állam, közöttük Franciaország, Németország, Spanyolország és Románia ad lehetőséget bevándorlás nélkül is az állampolgárság megszerzésére.

A magyar közösségekben folytatott, beható tájékozódásom során az a kép alakult ki valamennyiünkben, hogy a kettős állampolgárság biztosítása után nem várható tömeges exodus. Azok a közösségek, amelyek nyolc évtizede viselik kisebbségi sorsuk napi próbatételeit, nem ennek az összetartozást kifejező és megerősítő jognak a birtokában fogják megtagadni őseik döntését, akik a mindennapi élet természetességével kitartottak szülőföldjükön, mert ott akarják élni a maguk nemzeti és állampolgári életét.

Maradni akarnak és fognak, különösen akkor, ha továbbra is megtörténnek azok az intézkedések, megerősödnek azok az intézmények, amelyekre a magyarság szülőföldjén történő boldogulásának támogatására amúgy is szükség van ; és ha az állampolgárságuk szerinti többségi nemzet pedig inkább javítaná, mintsem gyöngítené anyagi és kulturális életük, természetes igényeinek feltételeit.

Az elmúlt hónapokban, egészen a közelmúltban elhangzott állásfoglalásokig, úgy tűnt, hogy a politikai erők általában egyetértettek a népszavazási javaslattal, amit a népszavazás kiírásának lényegében egységes elfogadása is megerősített.

Az Országgyűlés és a Köztársasági Elnök által törvényesen kiírt népszavazásról van szó. Azt hiszem, az ügyet most már a nép törvényes döntésére kellene bízni.

Iránymutatást most abban kellene adni, hogy az Unióban és egyes nemzetek jogában ismert többféle tartalmú állampolgárság mely elemei szolgálnák leginkább a magyar közösségek javát.

Én arra szólítanám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával” - mondta Mádl Ferenc.

Forrás: (Objektív Hírügynökség-MNO)

Magyar vagyok. Annak születtem, képemet ezért többször is széjjelverettem. Szlovák állampolgár. Amúgy. Döntsetek hát rólam, akartok-e.

Még itt vagyok.
De a nagyfödémesi magyar iskola már jövőre lehet, hogy bezár. Tavaly ott muzsikáltunk, abban a gyakorlatilag színmagyar faluban, annak reményében, hogy segítünk megfordítani egy érthetetlen, öngyilkos folyamatot, és valójában azért, hogy a födémesi gyerekek tizenöt év múlva is tudjonak magyarul beszélni a nagyszüleikkel. Magyarbődön már nem tudnak. Pedig ott 1968-ban még szintén nagy többségben magyarnak vallották magukat a lakosok.
Azok is voltak. Reformátusok. 1971-ben megszűnt a magyar iskola. Ma az utolsó generáció, a nagyapák beszélnek és énekelnek, táncolnak, stb. már csak magyarul. Hát ezért tartozik ide ez a kérdés. Mert a hovatartozás, az identitás megannyi kifejezőeszközei közül kiemelkedően fontosak azok, amelyek megvitatására eredetileg ez a lista életre keltetett. Ha éreznénk, mi határontúli magyarok magunk mögött az anyaország biztonságát, nem csak üres szólamok, hanem a nemzetközi jogi védelem útján is kifejezve, talán bátrabban vállalnánk anyanyelvi kultúránkat nótástól-zenéstől-tácostól-mindenestől.
Szóval itt vagyok. Ide köt a munkám. Viszolygok minden erőszakszervezettől, az államot beleértve, ezért nem törtem össze magam eddig sem, az ilyen, vagy olyan igazolványért, hiszen úgy érzem, én én vagyok, papír nélkül is. Azt, hogy "határontúlinak" születtem, nem tartom se tragédiának, se kivételes érdemnek. Ez egy tőlem független állapot, és valójában nem is az a kérdés, hogy jövőre, ha folyamodnék érte, kaphatok-e kettős állampolgárságot. Sokkal inkább érdekes számomra, kellek-e nektek. A magyarbődi öregekkel, meg a nagyfödémesi gyerekekkel együtt. Vállalható vagyok-e számotokra komolyan is, vagy csak az állami ünnepségek alkalmával, duma szinten, amikor a branyiszkói ütközetről, a zsitvatoroki békéről, vagy a poszonyi országgyűlésekről, ezek szereplőiről van szó.
Ha engem, a többi ötmillióval együtt megtagadtok, többé nekem ne jöjjetek Balassival, Bél Mátyással, Madáchcsal, Mikszáthtal, de a palásti dudanótákkal, vagy a "Bertóké" verbunkkal se, meg azzal se, hogy "Kiskálosi fenyves erdő a tanyám".
December ötödikén is itt leszek. Státuszom addig is: célszerű magyar turista. Idegen országban.
Lelketek rajta.

Határtalan jóindulattal
Agócs Gergely
népzenész

Mindig hittem abban és lépten-nyomon hangoztattam, hogy éljünk mi, magyarok bárhol a világon, együvé tartozunk, a magyar nemzet része vagyunk. Összeköt bennünket nyelvünk, kultúránk, felekezeti hovatartozásunk, múltunk,közös történelmünk. Ha tagadjuk ezt a múltat, hosszú távon jövőnk sincsen. Mi, akik Magyarország határain túl élünk, nem tehetünk arról, hogy volt egyszer egy Trianon, hogy a határok átvonultak a fejünk fölött. Tőlünk nem kérdezte senki, hogy akarjuk-e mindezt - írja nyílt levelében Deáky András gyimesbükki panziótulajdonos.

Mi itt maradtunk szülőföldünkön, ahol őseink több nemzedékre visszamenőleg nyugszanak temetőinkben. Mi nem valakik ellen akarunk magyarok maradni szülőföldünkön, hanem gyermekeinkért, azokért, akik még vállalják önmagukat. Mi nem azért akarunk magyar állampolgárságot, hogy elhagyjuk szülőföldünket, hogy elfoglaljuk mások munkahelyét az anyaországban. Mi csak tartozni akarunk valahová! És hová tartozzunk, ha ne a magyar nemzethez?! Mi már nem akarunk megalázva, másodrendű állampolgárokként élni őseink földjén, akik vérüket is adták magyarságukért. Mi ezen a földön itthon akarunk lenni, azt akarjuk, hogy ne mondhassa nekünk senki, hogy hazátlanok vagyunk. Mi felemelt fejjel akarjuk magyarságunkat szülőföldünkön vállalni!
A Trianon óta eltelt 84 esztendő alatt a hatalom mindent megtett az egységes román nemzetbe való beolvasztásunkért. Ismerjük be, nem kevés sikerrel. A magyar nyelvű oktatás elsorvasztása vagy betiltása, a megyehatárok átrajzolása, a vegyes házasságok, a magyar nyelvű kultúra és az anyaországgal való kapcsolattartás hiánya, az újabbkori hagymakupolás honfoglalás, az erdélyi magyar városok etnikai összetételének tudatos megváltoztatása, nagyon sok embert tett gyökértelenné, bizonytalanná, gyengítve bennük a hovatartozás tudatát. Ilyen körülmények között is élni kellett és túlélni mindezt. Nem csoda, ha sokaknak elferdült a gerince... és a mindenkori hatalom szolgálatába álltak. Nagyon sokan éppen azért hagyták el szülőföldjüket, mert azt remélték, hogy Magyarországon megmaradhatnak magyarnak...Magyarnak nemcsak születni kell, hanem vállalni is kell azt, bárhol is élünk a világon.
Tudjuk, nagyon sokan vannak, akiket mindez nem érdekel, akik lemondtak rólunk, akiket férevezettek. Mégis azt kérjük Magyarország népétől, hogy a népszavazáson mondjon igent arra, hogy kedvezményesen megkaphassuk a magyar állampolgárságot. Nem könyöradományként kérjük ezt a gesztust, hanem azért, mert hiszünk közös felemelkedésünkben, hiszünk abban, hogy együtt erősebbek vagyunk!

Gyimesbükk, 2004.11.9.

Deáky András

A Székely Nemzeti Tanács a kettős állampolgárság támogatására buzdít

A kettős állampolgárság megszavazására buzdít a Székely Nemzeti Tanács Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme testamentumára hivatkozva.

Tőletek, a mai Magyarországon élő testvéreinktől függ, hogy mi, a Trianon után megalázottak, és azóta is elnyomatásban élők, ismét felemelhetjük fejünket, kiegyenesíthetjük gerincünket, magyarként élhetünk saját szülőföldünkön
Nem akarunk részt házatokból, nem akarjuk földjeiteket, nem akarjuk csorbítani jogaitokat, de akarjuk önhibánkon kívül elvett magyar állampolgárságunkat, magyarságunkat, melyért épp úgy megküzdöttünk, mint ti, csupán a sors volt velünk szemben kegyetlenebb. Akarjuk, ahogyan ez megadatott a románnak, horvátnak, és minden európai nemzet fiának. Hisz lelkünk Erdélyhez, a Székelyföldhöz, szülőföldünkhöz köt.
Cselekedjünk, cselekedjetek Bocskai István,
Erdély és Magyarország fejedelmének 1606-ból kelt végakarata szerint:
"Meghagyom, szeretettel intvén
mind az erdélyieket és magyarországi híveinket
az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre.
Az erdélyieket, hogy Magyarországtól,
ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak.
A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák,
tartsák őket atyafiaiknak, vérüknek."
Eszerint cselekedjünk! Eszerint cselekedjetek!
Tegyetek, hogy egyenrangú nemzettársakként, tiszta lélekkel nézhessünk december 5-e után is egymás szemébe. Tegyetek, hogy testvéri szerződésünk örökre megpecsételődjön. A történelem szele fúj, a tettek idejét éljük. Cselekedjünk!

Gyergyócsomafalva, 2004-11-03
Tisztelettel és testvéri szeretettel
Borsos Géza József
a Székely Nemzeti Tanács alelnöke

Forrás: (www.erdely.ma)

Fülöp Mihály diplomáciatörténész cáfolja az igazságügyi miniszter kijelentését, amely szerint a párizsi békeszerződésbe ütközne az elszakított területeken élő magyarok magyar állampolgársága.

Mint ismert,Petrétei József aggályait fejezte ki a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Az igazságügyminiszter szerint ugyanis Magyarország egyoldalúan nem hozhat olyan törvényt, amellyel ismételten megadná a magyar állampolgárságot a párizsi békeszerződéssel elcsatolt területen élőknek. Úgy véli, a kettős állampolgárság az Európai Unión belül is konfliktusokat okozhat, mivel a magyar állampolgárrá váló személyek egyben uniós polgárok is lesznek.
Fülöp Mihály egyetemi magántaná, diplomáciatörténész ezt cáfolja.
A párizsi békeszerződések politikai cikkelyeiben ugyanis nem szerepelnek állampolgárság megadására, vagy megvonására vonatkozó rendelkezések, így Románia a moldávoknak, Bulgária a macedónoknak, Magyarország a magyaroknak megadhatja, illetve az első két esetben már megadta a kettős állampolgárságot. A területi változásokkal nem kapcsoltak össze állampolgársági rendelkezéseket.

Forrás: (Magyar Rádió)

Szüleim még magyar állampolgárok voltak, akik nem hagyták el szülőföldjüket és nem mondtak le magyar állampolgárságukról, hanem a határt vonták el fejük felett és megfosztották őket a magyar állampolgárságtól. Nagyon sok délvidéki apja vagy nagyapja az első vagy második világháborúban vérét ontotta, életét áldozta hazájáért, Magyarországért. És ezek utódai nem érdemlik meg a magyar állampolgárságot?


A rokoni, baráti és ismerőseim körében senki sem akarja itthagyni szülőföldjét, nem akarja elfoglalni mások munkahelyét az anyaországban! Nem akarja a magyar egészségügyet és nyugdíjalapot terhelni! Ezért tisztelettel kérem, hogy december 5-én IGENNEL szavazzon!

Üdvözlettel

Ribár Béla akadémikus

Magyar hírességek az IGEN mellett

Ismered őket? És tudod mit mondanak? IGEN!

Ákos, Balázs Fecó, Bánffy Gyrögy, Bitskey Tibor, Buzánszky Jenő, Cseh
Tamás, Csúri Ákos, Demjén Ferenc, Egerszegi Krisztina, Eperjes Károly,
Esztergályos Cecília, Fábry Sándor, Ferencz Éva, Kovácsi Aladár, Grosics
Gyula, Gyarmati Dezső, Gyulay Zsolt, Hargitay András, Kárpáti György,
Kautzky Armand, Kemény Győző, Keresztes Ildikó, Mészöly Kálmán, Pataky
Attila, Pitti Katalin, Raksányi Gellért, Reviczky Gábor, Schnell Ádám,
Szabó Csilla, Szarvas József, Szikora Róbert, Varga Miklós, Vikidál Gyula

Nyújts feléje védő kart!
Az Értékmegőrzők Klubja igent mond a kettős állampolgárságra

Trianonban szétszaggatták, megcsonkították Magyarországot, s ma körülbelül
három és félmillió magyar él a szomszédos országokban, nyolcvannégy év
után is másodrangú állampolgárként, hátrányos helyzetben, sokszor fizikai
létükben fenyegetve, amint ezt a Délvidékről mostanában érkező
nyugtalanító hírek tanúsítják.
Az elszakított magyarok biztonságát, egyenjogúságát egyrészt a helyi
autonómiák, másrészt a kettős állampolgárság biztosíthatja. Ez semmilyen
terhet nem ró a magyarországi magyarokra, viszont új távlatokat nyújthat a
magyar vállalkozók, a magyar gazdaság számára. Együtt erősebbek és
sikeresebbek lehetünk, együtt jobb eséllyel nézhetünk az Európai Unió
kihívásai elé.
Az Értékmegőrzők Klubja ezért támogatja, hogy az elszakított magyarok
kérésükre kedvezményesen, szülőföldjük elhagyása nélkül megkaphassák a
biztonságot, egyenjogúságot és történelmi jóvátételt jelentő magyar
állampolgárságot. Jóakaratú szavazatunkkal történelmet írhatunk.
Felkérjük minden jóérzésű honfitársunkat, hogy a Magyarok Világszövetsége
kezdeményezésére kiírandó népszavazáson igen szavazatával támogassa a szomszéd országokban élő magyarok számára kedvezményesen megadható magyar
állampolgárságot!
Forrás: (Anyaország)

Október 12-én, a Magyarok Világszövetségének székházában megjelent egy magyar-kanadai kettős állampolgárságú hazafi, és a kettős állampolgárságért elrendelt kötelező ügydöntő országos népszavazás támogatására befizetett a szövetség pénztárába 1000 kanadai dollárt.

A nevének elhallgatását szerénységből kérő férfinak Patrubány Miklós elnök és Rácz Sándor tiszteletbeli elnök mondott köszönetet.

Horvát János Aradról egymillió lejjel járult hozzá a népszavazási kampány szórólapjaival kapcsolatos költségek fedezéséhez.

Budapest

Forrás: (MVSZ Sajtószolgálat)

"Önmagunkat ítéljük, mint népet, lassú pusztulásra"

"Minden módunk megvan, hogy egy sok más állam által is természetesen gyakorolt gesztus révén, mindenféle területi kérdés, változás, viszály, nehézség nélkül, egy mesterhúzással helyreállíthassuk szétszakított közösségünk egységét" - Bereznay András történész a népszavazás tétjéről.

A népszavazás állampolgárságra vonatkozó részéhez kapcsolódó írásom pártszempontok fölött áll, annak ellenére, hogy mint oly gyakran, ezúttal is pártszempontból torzító hamis érvek sorozata került be a köztudatba. Mindez átlépendő. Nemcsak kívülről nézve, esetemben Londonból, ismerhető könnyen föl, hogy a kisszerű napi érdekeken messze túlemelkedő ritka történelmi alkalommal - egyben kihívással - állunk szemben.

Az eredménytől nemcsak a szomszédos államokban élő magyarok egyes ügyeinek alakulása függhet, nem is csak a jelenlegi magyar állam polgárainak anyagi helyzetére nézve lehetnek talán korlátozott kihatásai, hanem ami a legfontosabb, az egész magyar nép együttes további sorsára nézve is meghatározó lesz.

Az első világháború végét követő néhány év a magyarság szempontjából tragikus volt. A tragédia lényegét azonban nem Magyarország területi állománya és vele erőforrásai nagy részének elvesztése jelentette, hanem az országban hagyományosan fönnálló magyar közösség szétesése.

Ez történelmünk továbbra is ható alaptraumája. Könnyű kitapintani a törésvonalakat melyek a különböző államokba rendelt magyarok között alakultak ki. De az egység megbomlásának része az a félreértések és félremagyarázások halmazából keletkezett, majd külső hatásra elmélyült meghasonlás is, mely a közösségen belül vallás és eredet vonatkozásban szükségtelenül és mindenki számára károsan jött létre.

Önmagától adódik, hogy minden érintett számára kívánatos a szétszakított közösség egységének helyreállítása. Történtek is rá kísérletek. Külső okok miatt bizonyult hiú álmodozásnak a revízióba fektetett remény. Föloldhatatlan ellentmondástól volt terhes a magyar állam kísérlete az egység külső segítséggel történő részleges helyreállítására, amennyiben a széttagoltság területi síkú viszonylagos megszüntetésének árai közé a belső szakadásnak egy másik törésvonal menti abszolút elmélyítése tartozott.

Más külső ok miatt bizonyult még az így elért eredmény is csak átmenetinek. Külső okok miatt hiúsultak meg azok a rövidéletű remények is melyek konföderációk keretében remélték helyreállítani a magyarság egységét és ugyancsak külső ok tette eleve lehetetlenné egyesek, különben is naiv elképzeléseinek a megvalósulását: azokét akik elhitték hogy az ún. szocializmuson belül a magyarság megosztottsága valahogyan megszűnhet. Külső ok hiúsította meg a magyarság spontán népi úton megnyilatkozó egységdemonstrációjának esetleges továbbfejlődését is, azt, amely az 1956-os budapesti forradalmat követte Kárpátmedence-szerte. E próbálkozások kudarca is tanúsítja, hogy a közösség egységének helyreállítása külső erőtől nem remélhető.

Ez többek jelenlegi reményével szemben ugyanúgy áll az Európai Unióra, függetlenül attól, hogy az ebben a sok vonatkozásban túlértékelt, nálunk még nem eléggé kiismert képződményben elfoglalt tagság, legalábbis átmenetileg, még tárgyam vonatkozásában is kézzelfogható előnyökkel járhat. Ugyanakkor, a magyar közösség egységének semmiféle fajta helyreállítása nem várható tőle, legföljebb annyi, hogy a szétszakítottság egyes, bár valóban lényeges elemei meggyöngülnek.

A fő kérdés, hogy akár nem elképzelhetetlen összeomlása után, akár fönnmaradása esetén, milyen kilátásai lesznek bármilyen magyar egységnek? A kérdés fontos, mert a probléma megmaradását elhallgatni kívánókkal szemben, akik egy nemzeti feszültségektől mentes harmonikus európai világ hamis ábrándját vetítik elénk, a részletek ismertetése nélkül is világos, hogy az ilyen jellegű problémák sehol pusztán az EU tagság eredményeképpen maguktól el nem tűntek.

A válasz: bárhogyan is történjék, már most nekünk magunknak kell megfogalmazni és képviselni céljainkat. Senki sehol semmilyen vonatkozásban nem fog egyetlen nép elébe menni, amelyik saját érdekeit nem képviseli, ha igényeit világosan ki nem fejezi. Ez sem garanciája a sikernek, de előfeltétele. Az összmagyarság lelkileg sérült közösségének máig alapproblémája maradt a szétszakítottság, bármikor is jött az létre. Az ilyesmi nem évül el. Ennek megfelelően e közösség egészének alapvető érdeke ennek megszüntetése.

Erre kínál alkalmat a népszavazás. Csak üdvözölni lehet. Angliában élő kettős (brit-magyar) állampolgárként magam nem szavazhatok, és nem vehetem igénybe, ha otthon járok, a magyar társadalombiztosítás támogatását sem. Rosszhiszeműek tehát az ilyen irányú félelemkeltések. Emellett hitványak.
Hitvány ember, aki másokat hitványságra buzdít, arra, hogy legkisszerűbb személyes érdekét helyezze minden más szempont elé. Hogy mint egy hajótörés után a tutajon helyt kapott, lökje le a tutajba kapaszkodó fuldokló kezét, csak, hogy önmaga kényelmesebben nyúlhasson el. Valójában az igen szavazat, még ilyen áldozattal sem jár: közérdek, mindenkié. A következők miatt:

1. A Magyarország területén kívül élőknek a magyar állampolgárság egyrészt lelkileg fontos, amennyiben mutatná, hogy az az állam, amelyre fölnéznek, és amelyet általában anyaországnak tekintenek, megadja számukra létezésüknek, mint a közösség részeinek felelősségvállalással egybekötött elismerését.

Gyakorlatban ez több erőt adhat a megmaradásért folytatott mindennapos küzdelmükben, mint ki tudja mennyi anyagi támogatás. Egyidejűleg a magyar útlevélre való jogosultság által ez megadná számukra azt a mozgásszabadságot is, melyet a magyar állam polgárai ma világszerte élveznek. Ha a magyar állampolgárság megszerzésével kettős állampolgárrá válnak, meglévő állampolgárságukat, lakóhelyükön fönnálló kötelezettségeiket ez nem befolyásolja.

A közülük Magyarországon dogozók visszás helyzete is egy csapásra rendeződne. Nem lehetne őket munkájuk gyakran illegális volta által kizsákmányolni, rendes adófizetőkké válnának és megszűnne a hatóságok részéről történő szégyenteljes zaklatásuk, napirenden lévő megalázásuk. A mozgásszabadságukat magyar útlevél garantálta biztonságban, valószínű az is, hogy kevesebben választanák az állandó magyarországi megtelepedést, mint eddig.

2. A mai Magyarországon élők számára, ha megszavazzák az állampolgárság minden magyarra kiterjesztésének lehetővé tételét, az egyszerű jó tett azt a lelki katarzist, a saját erő megtapasztalását fogja meghozni, ha kevesek vannak is még tudatában, melyet az ország népessége már több mint háromnegyed évszázada hiába keresett. 1956 átmenetileg fölcsillantotta a Trianon kiváltotta görcs kioldódásának lehetőségét, de csak amíg az újabb vereség nyomán a régi trauma hatványozott erővel hamarosan vissza nem tért. A lehetőség, mely a szovjet uralom összeomlásakor újból megjelent, elsikkadt, mert az ország népe végül nem saját erejét tapasztalta meg: az ún. rendszerváltás a feje fölött, elrendezetten történt.

Ehhez kapcsolódik az igen szavazatot kétségbeesetten ellenzők, különben megmagyarázhatatlanul görcsös igyekezete, hogy a nép pozitív döntésének elejét vegyék. Félnek, hogy a nép az igen szavazat nyomán fölismeri összetartozását, egyben erejét, alapvetően közös érdekeit, jelenlegi atomizáltsága megszűnik, és az így a határon belül is újjászületett közösség kétségbe vonja majd annak a mesterséges elrendezésnek az érvényességét, melyet akkor is hamis jelszavakra és félelemkeltésre támaszkodva az elrendezők saját érdekükben vittek keresztül. Az igennel szavazásnak emellett nem várt gazdasági előnyei
lehetnek. A gazdaságnak van egy gyakran elfelejtett, de fontos pszichológiai oldala. A lakosság rossz közérzete a gazdaság fejlődésének mindenhol kerékkötője. A mai Magyarországon az általános közérzet nem utolsósorban az érintett tényezők folytán nem jó. Az önmagát megtalált, egészséges önbecsülésre ébredt nép jó közérzete önmagában is a gazdaság föllendülését segítheti csak.

Ha most, rendkívüli történelmi helyzetben, amikor cselekvőképességünket korlátozó külső elnyomás már nem nehezedik ránk, de még mielőtt a kárpátmedencei magyarlakta területek uniós tagsága ködbe burkolhatná problémáink rendezetlenségének tényét, amikor minden módunk megvan, hogy egy sok más állam által is természetesen gyakorolt gesztus révén, melyet senki nem kifogásolhat, mindenféle területi kérdés, változás, viszály, nehézség nélkül, egy mesterhúzással helyreállíthassuk szétszakított közösségünk egységét, ezt fantomoktól reszketve önkezünkkel elutasítjuk, önmagunkat ítéljük, mint népet, lassú pusztulásra. A meghasonlott lelkű közösségek nem életképesek. Ez lehet az utolsó - nagyszerű - alkalom rendbe hozni közös dolgainkat. Éljünk vele!

Bereznay András

Forrás: (transindex.ro)

Mádl Ferenc támogatja az autonómiát és a kettős állampolgárságot
  2004.08.24. 15:32

Az autonómiáról és a határon túli magyaroknak nyújtható kettős vagy könnyített állampolgárságról beszélt Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában.

Mádl Ferenc elmondta, Magyarország és szomszédai csatlakozása az Európai Unióhoz s a csatlakozás miatt a határok megszűnése azokkal az országokkal, amelyekkel Magyarország már egy szövetségben van, ,,a mi nagy régi, történeti gondunkat, a trianoni traumát biztosan oldja”. A később taggá váló országok csatlakozása miatt a határoknak a megszűnése óhatatlanul ,,a mozgás teljes szabadságát fogja növelni. Ez nyilvánvalóan az ottani magyarságot, a magyar egység, a nemzeti egység egyfajta megerősödését fogja szolgálni” — vélekedett a magyar államfő. Az autonómiáról szólva kifejtette: ez ismert európai jelenség számos országban, ,,jót tesz a kisebbségek biztonságának, és jót kell hogy tegyen az adott többségi nemzetnek, amelyen belül az autonómiának a megerősödéséről van szó, ahol együttműködésben az egész ország, az egész nagyközösség érdekét egyformán szolgálja”. Szólt arról, hogy az autonómia része az európai közgondolkodásnak, jelen van az Európa Tanács vagy az Európai Unió gondolat- és jogi világában is, bár ,,viszonylag nehezen érvényesül egyelőre egyik-másik szomszédos országban”. ,,Úgy látom, hogy ez a gondolat erősödni fog ezekben az országokban, jelesül Romániában, Erdélyben és Szerbia-Montenegróban és Vajdaságban” — mondta.

A kettős vagy könnyített állampolgárságról szólva beszámolt arról, hogy szakértők véleményét kérte ,,a kérdés indokolt felvetésének racionális átértékelése és rendezése érdekében”, és ennek nyomán azt az álláspontot alakította ki — amit a kormánnyal is tudatott —, hogy nincs sem belső, sem nemzetközi, sem európai jogi akadálya annak, hogy ,,Magyarország letelepedés és áttelepedés nélkül megadja könnyített formában a magyar állampolgárságot azoknak az említett magyar közösségben és területeken élő polgároknak, személyeknek, akiknek felmenője magyar, akik a magyar alkotmányos ismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek”. Elmondta, hogy Romániában is tárgyalt erről, és ,,ők is elvileg helyeslik a könnyített állampolgárságot”. A magyar elnök szerint komoly dilemma, hogy a kettős állampolgárság ,,tényleg arra vezet-e, hogy megerősödjön a magyar nemzeti tudatuk, öntudatuk, biztonságérzetük”, hogy ,,megerősíti-e a szülőföldön való maradásukat azáltal, hogy magyarságuk megerősödik, vagy esetleg megindul egy nagyobb exodus”.

Mint mondta, ha jelentős méreteket öltene a kettős állampolgárok magyarországi áttelepülése, az javítaná a demográfiai helyzetet, de komoly gazdasági és anyagi terhet is jelenthet az országnak, például az egészségügyi vagy oktatási ellátások biztosítása miatt. Arra a kérdésre, hogy ő megadná-e a kettős állampolgárságot, kijelentette: ,,Azt hiszem, a különböző nézetek ütköztetése eredményeként el kellene jutni tudni odáig, hogy ezt a könnyített állampolgárságot lehetővé kellene tenni.”

Mádl Ferenc szomorúnak nevezte a vajdasági magyarok elleni atrocitásokat, és úgy foglalt állást, hogy ,,az adott ország belső demokratikus rendjének és a toleranciának az erősödése az, amely elejét veheti ezeknek az atrocitásoknak”.

Hozzátette: nem felesleges a magyar politikai erőknek vagy társadalmi szervezeteknek a közvetlen ráhatása a vajdasági hatóságokra és a szerb kormányra sem, hogy tegyenek meg mindent az atrocitások korlátozásáért és megszüntetéséért. Elmondta: a közeljövőben államfői látogatást tesz Szerbia-Montenegróban, viszonozza Kostunica elnök látogatását, és a magyar kisebbséggel szembeni atrocitások is napirendre kerülnek a tanácskozáson.

Háromszék

A FIDESZ álláspontja 2005.júliusban : Tovább >>