12 érv és tévhit
  2004.11.05. 21:47

A határon túli magyarok részére kedvezményes honosítás útján az MVSZ népszavazási kezdeményezése alapján megadandó magyar állampolgárság mellett.

A népszavazás célja: a magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján, magyarországi lakhely és megélhetés igazolása nélkül történő megszerzése lehetőségének biztosítása a világ bármely táján élő nemzettársaink számára

A népakarat megvalósításának módja: a megtartandó ügydöntő népszavazáson legalább a választópolgárok 25 %-ának többségbe került igen szavazata esetén az állampolgárságról szóló törvényt az Országgyűlés megfelelően köteles módosítani

1. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megadása nemzeti és egyúttal alkotmányos kötelesség. Lényegében a trianoni békediktátum következtében elcsatolt magyar nemzetrészeken élő magyaroktól erőszakkal elvett magyar állampolgárság visszaadását, egy több mint ezeréves természetes állapot visszaállítását jelenti.

A világban az emberi közösségek mai napig a közös hagyományok, kultúra, történelem, nyelv és etnikai gyökerek mentén működnek a leghatékonyabban. A háborúk és az azokat követő sokszor önkényes, igazságtalan politikai döntések mint például az 1920-ban megkötött és a sorsunkat végzetesen érintő trianoni békeszerződés pontosan ezeket a sok évszázada kialakult nemzeti közösségeket megbontó, természetellenes helyzetet teremtettek. Minden egészséges nemzeti közösség a saját túlélése és boldogulása érdekében megoldásokat keres arra, ha az állam és nemzet határai nem esnek egybe.

Ma a Kárpát-medencében az igazságtalan békediktátum miatt a jelenlegi magyar állam határain kívül közel hárommillió magyar él ősi szülőföldjén kisebbségi sorban. A XX. század vérzivataros eseményei rendkívüli módon megtizedelték őket, de ők még kitartanak, bíznak az anyaországban és joggal számítanak testvéri segítségünkre, amelyet viszonozni is akarnak. Ne felejtsük el, hogy a magyar nemzet fordulatos történelme során jelentős részben a határon túlra szakadtak felmenőinek adójából, véréből és verejtékéből jött létre mindaz, ami itt a Kárpát-medencében magyar értékként megtalálható. De a mai, csonka-Magyarország területén található kulturális és épített javak, mindaz, amit az évszázadok fölhalmozott a magyar nemzet, közös nemzeti erőfeszítés eredménye volt.

Elementáris és megkerülhetetlen szolidáris kötelességünk tehát számukra a magyar állampolgárság visszaszerzése lehetőségének biztosítása, és ebben nem lehetünk szűkkeblűek. Hasonló szolidaritástól vezettetve járt el számos európai és szomszédos nép is, így a horvátok, spanyolok, olaszok, portugálok, németek, szlovének, szerbek, szlovákok és románok. Romániában például 1991 óta biztosítják a határon túli románok számára, hogy bevándorlás, tehát romániai lakóhely vagy tartózkodási hely nélkül is szerezhessenek román állampolgárságot, 2003. óta pedig azok a volt román állampolgárok, valamint 2. generációs leszármazottaik, akik 1989 előtt veszítették el állampolgárságukat azt visszakaphatják, emellett pedig megőrizhetik külföldi lakóhelyüket és másik állampolgárságukat.

Gondoljunk bele, hogy mit szólna ma egy szegedi, ha ő is az elcsatolt területen ragadt volna, és most a Szerbia-Montenegro állampolgáraként hallgatná a magyar állampolgársággal szembeni morbid ellenérveket? De a debrecenieket is fenyegette ez a veszély, hiszen a román állam a Tisza vonalánál akarta meghúzni a határát.

Senki nem rekeszthető ki a nemzeti közösségből csak azért, mert olyan magyar családban született, amelynek otthona a Kárpát-medencében, de jelenlegi határokon kívül található. Mit szólt volna a jelenlegi határokon kívül született Arany János, Ady Endre, Tamási Áron, Munkácsy Mihály, Jókai Mór, Márai Sándor és Kosztolányi Dezső, ha tőlük megtagadták volna a magyar állampolgárságot ?

Gondoljunk bele, hogy mennyit adtak a magyarságnak a határon kívülre szorított magyar nemzeti közösség tagjai az elmúlt évszázadokban, vagy akár az utóbbi évtizedekben a művelődés, a népi kultúra megőrzése, a társadalmi és gazdasági kapcsolatok terén !

A határon túli magyar szervezetek túlnyomó többsége támogatja és szükségesnek tartja a magyar állampolgárság kedvezményes megadását, a létében leginkább fenyegetett délvidéki magyarság szervezetei pedig egyhangúan kiállnak mellette.

A hatályos magyar Alkotmány 6. § (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján részükre történő megadása ennek az alkotmányos kötelezettségnek a magas szintű végrehajtását jelentené.

2. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megadása nem ellentétes a Magyarországra is kötelező nemzetközi egyezményekkel

A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megadása nem ellentétes a Magyarországra is kötelező nemzetközi egyezményekkel, így például az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel, amely szerint minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai. A diszkrimináció tilalma nem vonatkozik a nemzetiségi alapon megadott állampolgárságra. Etnikai alapon lehet kedvezményes elbánást alkalmazni, különösen az állampolgárság megadása során. A kedvezményes honosítás a kedvezőbb elbírálás lehetőségét biztosítja a magyar nemzetiségű kérelmezők számára, azonban a hatályos állampolgársági törvény elvileg bárki számára biztosítja a magyar állampolgárság honosítás útján történő megszerzésnek lehetőségét. Mindezt az Alkotmánybíróság is kimondta határozatában, amely a népszavazási kérdés ellen benyújtott kifogást elutasította.

Jogállamokban alkotmány, törvény szabályozza, hogy a nemzethez tartozó személy milyen feltételeknek megfelelően nyeri el a nemzete képviseletét ellátó anyaország állampolgárságát. Spanyolország a határain túlról most vár kb. 1 millió spanyol származásút, hogy megadja a spanyol állampolgárságot! Romániában minden horvát nemzetiségű romániai állampolgár - horvát állampolgár is és horvát útlevele is van; a moldvai románok tízezrével kapják meg a román állampolgárságot. A romániai 21/1991. sz. Állampolgársági Törvény már korábban elismerte a kettős- vagy többes állampolgárságot.

A szülőföldjén magyar nemzeti önazonossággal megmaradni óhajtót erős érzelmi és tudati szálak kötik a magyar nemzethez. Ezen együvé tartozás szilárdabbá tételének és jogi kötelékkel szentesítésének alapvető feltétele a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyerése.

A nemzeti hovatartozás alapján elnyerhető kettős állampolgárság tehát nem utópia, hanem a nemzethez tartozás köteléke és a szülőföldön való megmaradás egyik fontos biztosítéka.

Magyarországnak, - ha törvényhozó és végrehajtó hatalmat gyakorló közképviselete egységes nemzetben gondolkodik -, belső jogrendjét megfelelőképpen módosítva, halaszthatatlanul meg kellene jelenítenie azt a feltételrendszert és jogi szabályozást, amely alkalmas a nemzethez kötődés, az anyaországhoz kötődés szavatolására, oly módon, hogy a magyar nemzetiségűt szülőföldjén való megmaradásra késztesse. Ezen kötődés szilárdabbá tételéhez alkotmánymódosításra is szükség lenne, hiszen, ha a nemzethez tartozás alkotmányos joggá válik, s az állampolgárság elnyerésében is kifejeződik, akkor a nemzettársak teljes és tényleges egyenlősége is valóra válik, anélkül, hogy szülőföldünkről le kellene mondanunk.

Aztán döntse el a polgár - és senki más helyette -, akar-e élni a lehetőséggel, hogy nemzetéhez kötődve otthonának érezze anyaországát, anélkül, hogy feladná szülőföldhöz való ragaszkodását !

A diszkrimináció tilalma nem vonatkozik a nemzetiségi alapon megadott állampolgárságra. Etnikai alapon lehet kedvezményes elbánást alkalmazni, különösen az állampolgárság megadása során. A kedvezményes honosítás a kedvezőbb elbírálás lehetőségét biztosítja a magyar nemzetiségű kérelmezők számára, azonban a hatályos állampolgársági törvény elvileg bárki számára biztosítja a magyar állampolgárság honosítás útján történő megszerzésnek lehetőségét.

Mindezt az Alkotmánybíróság is kimondta 5/2004. (III. 2.) AB határozatában, amely a népszavazási kérdés ellen benyújtott kifogást elutasította. Rámutatott arra, hogy az államok kedvezményeket biztosíthatnak az állampolgárság megadásánál. Megalapozottnak tekintette azt a kedvezményt, amelyet honosításnál a nemzeti nyelv ismerete, a leszármazás, a születési hely alapján nyújtanak. Maga az Egyezmény ismeri a kedvezményes elbírálás lehetőségét (pl. házastársi kapcsolat, az állam területén való születés és tartózkodás, hontalan státus esetén). Példaként említette, hogy az Európai Unió tagállamai az általános szabálynál rövidebb tartózkodási időt írhatnak elő másik tagállam állampolgárainak a honosítására.

Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy európai államok gyakorlata a honosításnál az alapszabályhoz viszonyítva számos kedvezményt alkalmaznak. A kedvezmények néhány példája:

- egyes skandináv államokban kedvezményben részesül egy másik skandináv állam állampolgára [így rendelkezik a svéd 2001. július 1-jén hatályba lépett állampolgársági törvény 11. Cikkének a) pontja, a finn 2003. június 1-jén hatályba lépett állampolgársági törvény 30. Cikke],

- a francia 1993. július 22-i, 93-933. számú törvény franciaországi tartózkodás követelménye nélkül lehetővé tette a honosítást annak a külföldi állampolgárnak, aki francia nyelvi és kulturális közösséghez tartozik, ha olyan területen vagy államban él, amelyben a hivatalos nyelv francia (21-20. Cikk),

- a portugál állampolgársági szabály kedvezményes honosítást tett lehetővé az olyan kérelmező számára, aki korábban portugál állampolgár volt, vagy portugálok leszármazója, vagy olyan közösség tagja, amelynek portugál felmenői voltak, vagy a portugál államnak szolgálatokat tett vagy erre felkérik (1982. augusztus 12-i törvény 6. Cikkének második bekezdése),

- az 1995. május 2-i görög állampolgársági törvény kivételesen lehetővé tette az állampolgárság megadását az olyan külföldön élő görög etnikai leszármazású nagykorú személyeknek, akiknek nincs állampolgársága vagy nem ismert az állampolgársága és ténylegesen görög módon cselekszenek (5. Cikk),

- a 2003-ban módosított román állampolgársági törvény szerint az olyan kérelmezők, akik 1989. december 22-e előtt önhibájukon kívül vesztették el a román állampolgárságot, azzal a kedvezménnyel kaphatják vissza az állampolgárságot, hogy nem követelmény a romániai lakóhely; ugyanez a szabály vonatkozik az ilyen személyek leszármazóira is (a másodfokkal bezáróan) (Hivatalos Közlöny 2003. I. rész, 399. szám).

A népszavazás szerinti kérdés a magyar nemzetiség igazolását magyar igazolvány útján is lehetővé tenné. A magyar igazolvány megszerzésének feltételei a nyelvtudás, valamint a magyar nemzetiségűként való nyilvántartás, vagy olyan közösségekben való részvétel, amelyekben kifejezésre jut a magyar nemzetiségű érzés. Ezek az ismérvek a Magyarországhoz való szorosabb kötődést fejezik ki. Ez az ismérv megfelel a Nemzetközi Bíróság által a Nottebohm ügyben az állampolgárságra alkalmazott ismérvnek, valamint az Egyezmény alapján elfogadható ésszerű indoknak. utal a Nemzetközi Bíróság Nottebohm Ügy kapcsán hozott határozatára, mely szerint „az állampolgárság egy jogi kötelék, melynek alapja a kötődés társadalmi ténye, a lét, az érdekek és az érzelmek valódi kapcsolata, együtt a kölcsönös jogok és kötelezettségek létezésével (Nottebohm Ügy, ICJ Report, 1955, 23. old.).

3. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megadása nem ellentétes az Európai Unió szabályaival és elveivel

Az Európai Unió 25 tagállama közül több mint 15 ismeri és alkalmazza a kettős állampolgárságot. Portugália, amely tagja az Európai Uniónak és aláírta állampolgárságról szóló egyezményt, állampolgársági törvényében kifejezetten biztosítja a bizonyítottan portugál származásúak részére a kedvezményes honosítást, azaz nem kívánja meg az ilyen kérelmezőktől a helyben lakást. Hasonló szellemiségű jogszabályt fogadott el Spanyolország és Olaszország is.

Az újonnan csatlakozó államok többsége is alkalmazza a kettős állampolgárságot, köztük Észtország és Lettország, akik nemzetközileg elismert nemzeti önvédelmi törekvéseik keretében a területükön élő nagyszámú orosz számára rendkívül szigorú, kifejezetten saját nemzeti, etnikai szempontjaikon alapuló állampolgársági törvénnyel léphettek be az Unióba.

Az Európai Unió tagállamai széles körben biztosítanak kedvezményeket a honosítási eljárásokban, ezt pedig számos esetben nem kötik bevándorláshoz, tehát az adott állam területén lakáshoz vagy tartózkodáshoz. Vannak etnikai alapú kedvezmények, tehát a nemzetiségi hovatartozás, nemzetiségi származás alapján, ez kifejezetten jellemző Németország, Spanyolország és Görögország szabályozásában. Földrajzi és nyelvi alapú kedvezmények, melyek az adott állam kulturális és nyelvi entitásához tartozókat, de főként a volt gyarmati, protektorátusi területeken élőkét érintik megfigyelhetők Franciaország szabályozásában. Tisztán kulturális kötödésen alapuló szabályozás Belgiumban van.

A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megadása tehát nem ellentétes az Európai Unió szabályaival és elveivel, mindezt az Alkotmánybíróság is kimondta határozatában, amely a népszavazási kérdést jóváhagyó Országos Választási Bizottsági határozat ellen benyújtott kifogást elutasította.

4. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megadása nem jelentene érzékelhető költségvetési többletterhet, sőt közvetett hatásai a magyar gazdaság erejét növelhetik.

A kedvezményes honosítás útján magyar állampolgársághoz jutottak számára az állampolgársággal járó jogok alapvetően inkább elvi, inkább lelki jelentőségűek, a hazai lakosság számára kézzelfogható hátrányt nem okoznak. A Magyar Köztársaság területén egészségügyi ellátáshoz, illetve nyugdíjhoz való jogosultságot csak és kizárólag társadalombiztosítási jogviszony alapján lehet igényelni, az állampolgárság megszerzése pedig nem jár együtt ezzel. A szociális ellátásokra (gyes, segélyek stb.) csak az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, a magyar állampolgárság megszerzése pedig nem jár állandó magyarországi lakóhely megszerzésével.

Sokan vannak jelenleg is magyar állampolgárok, akiknek nincs tb-kártyája érvényes társadalombiztosítási jogviszony hiányában, ők a cáfolatai annak, hogy az egészségügyi és szociális ellátás alanyi jogon jár.

Valamennyi volt szocialista országgal kétoldalú egyezményeink vannak a szociális ellátások tekintetében, tehát a mostani rendszernél rosszabb a magyar államnak, illetőleg magyarországi magyar állampolgároknak már nem lehet, hiszen ezen kétoldalú egyezmények már így is mindenféle egészségügyi ellátással kapcsolatos jogot biztosítanak a viszonosság alapján a román, szlovák, ukrán és egyéb állampolgároknak, tehát nemcsak a kinti magyaroknak, hanem összes ottani állampolgárnak, a mostaninál nagyobb terhelést semmiképpen nem kapna a magyar ellátórendszer.

Az európai uniós állampolgárokat, tehát közel 440 millió embert már most több szociális, letelepedési és munkavállalási jog illet meg automatikusan, mint a határon túli magyarokat, ez könnyen belátható, hogy egy tarthatatlan hátrányos megkülönböztetés nemzettársainkkal szemben.

Ha a magyar állampolgárság megadásával segítjük az elszakított területen élőket, akkor öntudatosabb, erősebb közösséget alkothatnak, így pedig még kevésbé lesznek rászorulva a magyar költségvetés támogatására, amely jelenleg is biztosít forrásokat a határon túli magyarság számára.

A magyar állampolgárság esetlegesen összes határon túli magyar által történő megszerzése és következményei sem kerülnének többe, mint egy évi pénzügyi támogatásuk, amely amúgy is eltörpül a magyar államháztartás egyéb kiadásai mellett, elég ha az éves szinten több száz milliárd forintra rúgó államadóssági kamattörlesztésre gondolunk vagy arra, hogy 2004-ben több mint 150 milliárd forinttal többet kell megfizetnünk az Európai Unió kasszájába, mint amennyit kapunk.

A magyar háziorvosi ellátás összeomlott volna az utóbbi években, ha az áttelepült számos határon túli magyar orvos nem vállalta volna ezt a nehéz és áldozatos munkát. Sok szakmunkást igénylő álláshely betöltetlen nálunk, ez pedig a gazdasági növekedést fékezi. Ha lakóhelyét megtartva időlegesen a képzett, értelemszerűen nyelvi problémákkal nem küszködő határon túli magyar munkaerő ezen üres álláshelyek egy részét betölti, az egyrészt konkrét költségvetési bevételt hoz a munkabér közterhei, illetve a munkáltató adói révén, ugyanakkor meg növeli a szétosztható jövedelmek forrását képező nemzeti összterméket.

A magyar társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer működőképessége határán van az aktív munkaképes lakosság egyre aggasztóbban csökkenő száma miatt. Néhány éven belül elkerülhetetlenné válik jelentős számú külföldi munkaerő, illetve állandó lakos beáramlása hazánkba, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezek nemzettársaink közül kerülnek ki vagy idegen kultúrkörből érkező személyek jelennek meg nagy számban, kezelhetetlen együttélési problémákat okozva.

5. A magyar állampolgárság az elcsatolt sorban élő magyarság számára történő kedvezményes megadása és az autonómia nem zárja ki egymást

A magyar állampolgárság az elcsatolt sorban élő magyarság számára történő kedvezményes megadása és az autonómia nem zárja ki egymást, két különböző eszköztárról van szó, különböző típusú megoldásokat kínálnak a Trianonban keletkezett és azóta vérző sebek begyógyítására. Vannak megoldások, amelyek a csonkahelyzetbe taszított közösségen, a mai Magyarországon múlnak. Ilyen a különböző kedvezmények biztosítása állampolgárság megadása nélkül. Ez azonban részben költséges, részben pedig erőteljesen behatárolt mozgásteret enged az Európai Uniós tagság.

A magyar állampolgárság kedvezményes megadása az anyaországgal való kapcsolattartást jelentősen megkönnyíti, könnyebbé válik az utazás és a munkavállalás az egész Európai Unió területén, elsősorban a magyar útlevél kiváltásának lehetőségét jelenti. A nemzeti önazonosság tudat vállalhatóságának egyik lényeges feltételét teremtenénk meg, anélkül, hogy a külhoni magyaroknak - akik igénylik azt - el kellene hagyniuk a szülőföldjüket.

Az autonómiát az utódállam saját kegyéből, vagy az ott élő kisebbségek követelésére, esetleg nemzetközi nyomásra - mint közösségi jog - biztosítja számukra. Ez lehet kulturális-, személyes-, vagy területi autonómia. Az autonómia megadására közvetlenül nincs ráhatásunk, a mi kezünkben a kettős állampolgárság megadásának a lehetősége van. A magyar állampolgárság könnyített megszerzése és abból fakadó előnyök nem helyettesítik az autonómia szükséges intézményét.

6. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megadása az elcsatolt területeken élő magyarok számára védelmet adna

Védőernyőt jelentene az elcsatolt sorban élő magyarok számára a magyar állampolgárság, mivel egy NATO és EU tagállamtól kérhet védelmet az a határon túli magyar, akit magyarságának vállalása miatt ér üldözetés, bántalmazás vagy hátrányos megkülönböztetés. Ezután már soha következhet be olyan tragikus esemény, mint amit a Benes-dekrétumok kollektív jogfosztása jelentett a felvidéki magyarság számára, a magyarokat hiába fosztanák meg az utódállam állampolgárságától a magyar állampolgárságuk megmaradna. Az állampolgárságról szóló Európa Tanács egyezmény pedig tiltja azt a részes tagállamok számára (minden szomszédos állam ilyennek minősül), hogy olyan jogszabályt alkossanak, amely a meglevő kettős állampolgárokat az egyik állampolgárság melletti döntésre, és a másik állampolgárságról való lemondásra kötelezné.

7. Az, hogy valaki kettős állampolgár lesz-e egyéni döntés és nem attól függ, hogy jelenlegi hazája tudomásul veszi-e a második állampolgárság megadását.

A magyar állampolgárság megadásának és hozzáfűzött jogkövetkezmények meghatározásának joga a magyar állam szuverén joga, nem függ senkinek a jóváhagyásától. A másik állam csak azt szabályozhatja, hogy milyen jogkövetkezményeket fűz ahhoz, ha saját állampolgára megszerzi egy másik állam állampolgárságát. Ukrajnát ellenérvként felhozni azért helytelen, mert ugyan az ukrán állampolgársági törvény ugyan kifejezetten nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot, de nem is zárja ki. Az észak-bukovinai románok az ukrán mellett román állampolgárságot is kaptak és ez senkinek nem jelentett gondot. Egy olyan cikkelyt tartalmaz, ami azt mondja, hogy kétoldalú megállapodásokkal az ukrán állam ezen bármikor változtathat. Ilyen kétoldalú megállapodása van Ukrajnának Izraellel is. Nyilvánvalóan ez alapján le lehet és le kell velük ülni a tárgyalóasztalhoz a schengeni határ miatti vízumkényszer erre megfelelő tárgyalási alapot ad. Számos olyan állam van, amelynek jogrendje elvileg csak az egy állampolgárságot fogad csak el, mégis hallgatólagosan tudomásul veszik és elfogadják állampolgáraik kettős állampolgárságát. Szlovákia esetében sem kizárt a kettős állampolgárság, abban az esetben, ha elismeréséről Szlovákiával kétoldalú megállapodást köt Magyarországgal (ilyen megállapodás már létezik Szlovákia és Csehország, Kanada, valamint az Amerikai Egyesült Államok között)

Románia sem tiltja a kettős állampolgárságot, s a román állampolgárság visszaszerzése akkor is lehetséges, ha valaki másik állam polgára és állandó lakhelye nincs Romániában! Számtalan polgár él Romániában, akinek kettős állampolgárságuk van. Ezek jó része nemzeti hovatartozás alapján részesült kedvező eljárásban, például a moldvai állampolgárok, akik az utóbbi időben tízezrével kapták meg a román állampolgárságot - nemzeti hovatartozásuk alapján! A romániai horvátok pedig mindannyian horvát állampolgárok !

Egyébként is, ha az MVSZ kezdeményezése szerinti kedvezményes honosítás lehetősége bekerül a magyar jogrendbe az még nem jelenti azt, hogy másnaptól minden ukrán állampolgárságú kárpátaljai magyar elveszti ukrán állampolgárságát. Minden állampolgársági ügy saját kérelemre indul és kerül elbírálásra, tehát nincs szó automatikus, törvény erejénél fogva történő állampolgárság megszerzéséről. Ezt azt jelenti, hogy a jogosult a kérelme benyújtása előtt mérlegelheti, hogy kívánja-e vállalni a kettős állampolgársággal járó pozitív és negatív jogkövetkezményeket, nincs szó kötelező erőről vagy automatikus megszerzésről.

8. A kettős állampolgárságot szerző, szülőföldjükön maradó határon túli magyaroknak nem vehetnek részt a választásokon, így nem tudják befolyásolják a hazai választások eredményeit.

A jelenleg hatályos választójogi törvény szerint a magyar állampolgár csak akkor szavazhat, ha magyarországi lakhellyel rendelkezik, ezért a szülőföldjén maradó határon túli magyar állampolgárságával nem jár együtt a hazai választásokon, népszavazásokon való részvétel joga. A választás idején nálunk lakhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú uniós polgárok (pl. egy tősgyökeres szlovák vagy szlovén) egyébként szavazati joggal rendelkeznek a helyi önkormányzati és európai parlamenti választásokon, pedig ők nem fizetnek adót, nem viselnek közterhet és nem is magyar állampolgárok.

9. A magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján történő megszerzése a határon túli magyarok számára a megmaradás, és így a helyben maradás záloga, nem fogja ösztönözni őket a Magyarországra történő áttelepülésre és szülőföldjük elhagyására.

Minden mértékadó felmérés, közvélemény-kutatás egybehangzóan azt támasztja alá, hogy a magyar állampolgárság megszerzése a határokon kívül rekedt magyarokat sokkal inkább a maradásra ösztönözni, hiszen egy közjogi szintre emelt lelki köteléket, egy hatékony védelmi ernyőt jelent az elszakított, kisebbségi sorban és hátrányos helyzetben élő magyarok számára.

Az Európai Uniós csatlakozással a Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben élő magyarok egy új vasfüggöny másik oldalára kerültek, csak korlátozott tartózkodást biztosító, számos megszorító feltételhez kötött, költséges vízummal utazhatnak hozzánk, illetve tartózkodhatnak nálunk vagy tehetik ezt az Európai Unió bármely országa tekintetében. Számukra létfontosságú segítség lenne a magyar állampolgárság, amely az anyaországgal való zökkenőmentes kapcsolattartást, a szabad beutazást és egyúttal munkavállalást biztosítaná. Ezek a lelki tényezőkön túlmutató előnyök hatékonyan segítséget adnának a megmaradásukhoz, de a gazdasági és szociális lépéselőnybe juttathatják őket a többségi társadalom tagjaihoz képest, akik amúgy kedvezményezettebb helyzetben élnek.

Éppen a jelenlegi állampolgársági szabályok ösztönöznek arra, hogy aki erősen kívánja a magyar állampolgárságot akármilyen okból, az kénytelen annak megszerzése érdekében Magyarországra települni és itt munkát végezni, tehát a mostani szabályozás gerjeszti az elvándorlást. Ellenben a magyar állampolgárságot áttelepülés nélkül megszerző honfitársaink elsöprő többsége számára egy olyan lelki komfortérzetet jelentene ez a közjogi kapocs, amely a tevékeny, önmegvalósító helyben maradásra buzdítana. Sőt még azt is eredményezné, hogy az áttelepültek lelkileg és gazdaságilag megerősödve visszatérjenek szülőföldjükre és ott befektetőként, vállalkozóként és gazdálkodóként jelenjenek meg.

Erre példa a romániai horvátok vagy az isztriai olaszok esete, akik köreiben az anyanemzet állampolgárságának megszerzése után megállt az addig gyors asszimiláció, helyben maradtak és soha nem látott fejlődésnek indultak szülőföldjükön.

Aki egyébként mindenáron el akarja hagyni szülőföldjét azt semmilyen jogi szabályozás ebben nem akadályozza meg, ezt mutatja az a sajnálatos tény, hogy a helyben érvényesülés és magyarként való megmaradás nehézségei miatt magyarok tízezrei vándoroltak ki szülőföldjükről az utóbbi 15 évben. Egyébiránt senki nem írhatja elő kötelező parancsként azt, hogy senki nem hagyhatja el szülőföldjét, erre főleg azoknak nincs erkölcsi alapja, akik nem kisebbségi sorban élnek és így nem kénytelenek megtapasztalni nap mint nap a kisebbségi lét gyötrelmeit. Más kérdés, hogy a Kárpát-medencén belüli helyváltoztatás nem is minősül szülőföld elhagyásának, mivel ez az egész terület a magyar nemzet természetes lakhelye. Korábban sem okozott senkinek problémát az, ha valaki Nagyváradról Debrecenbe költözött, vagy éppen Budapestről Kassára.

10. Ha a népszavazási kezdeményezés nem nyerné el a szükséges támogatást, az semmilyen formában nem jelenti azt, hogy soha, semmilyen formában a kérdés nem lenne napirendre vehető és hogy ezzel véglegesen megpecsételődne a határon túli magyarság sorsa.

A népszavazás nem várt kedvezőtlen kimenetele esetén akár már másnap a kérdés az Országgyűlés napirendjére tűzhető vagy újra népszavazásra bocsátható, ha nem igen válasz születik, akkor semmi nem dől el végérvényesen. A népszavazással kapcsolatos társadalmi vita arra mindenképpen hasznos lesz, hogy a határon túlra szakított magyarság sorsát a korábbiakhoz képest sokkal mélyebben megismerje a hazai lakosság széles köre, ezzel képes lehet felismerni és megtapasztalni a nemzeti összetartozás érzését és erejét, kifejezésre juttatni szolidaritását az önhibáján kívül magyarként élni kívánó nemzettársaival szemben.

11. A népszavazás költségei eltörpülnek a költségvetésből felelőtlenül és jogellenesen elfolyt milliárdoknak

A referendum megtartása a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat szerint külképviseleti szavazás nélkül 2,65 milliárd forintba kerül, ha külföldön
is lehet majd voksolni, a költségek elérhetik a 3 milliárdot is. Ha egy napra lehetett volna kiírni a kórház privatizáció elleni népszavazással, akkor csak 50 millió forint többletköltséget okozott volna. Nem a Magyarok Világszövetségén múlt az, hogy néhány ismeretlen joggal való visszaélést megvalósítva kifogást nyújtott be az Országgyűlésnek a népszavazást az Alkotmánybíróság által korábban már jóváhagyott tartalmú kérdés tárgyában egyhangúlag elrendelő határozata ellen és így könnyen lehet, hogy egy napra már nem írható ki a két népszavazás.

Nem lett volna szükség a mostani népszavazásra, ha 1990 óta a pártok meghozták volna a szükséges törvénymódosítást, de erre nem került sor. Most az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően átjárhatatlanabbá vált határok és Délvidéken éleződő magyarellenesség miatt is a végszükség hívta életre a népszavazási kezdeményezést.

A demokratikus jogállam keretei között a népfelség közvetlen megnyilvánulási módja a népszavazás, amelynek az ilyen nagy súlyú össznemzeti ügyben vitathatatlan a létjogosultsága, még ha erre nem is gyakran kerül sor. Egy demokrácia igazi fokmérője az, hogy milyen mértékben enged teret a nép közvetlen hatalmának.

A népszavazás költségei így is eltörpülnek a költségvetésből felelőtlenül és jogellenesen elfolyt milliárdoknak, gondoljunk például arra, hogy a 4-es metró építési költségét úgy lépték túl már 1,3 milliárd forinttal, hogy egyetlen kapavágás sem történt a felszín alatt, és nap mint nap számos ilyen jellegű, nagy mértékű állami pénzpazarlásra derül fény.

A jelenleg határon túl élő, de nálunk dolgozó magyarok által, illetve után befizetett adók és járulékok kb. tízszeresét teszik ki éves szinten a népszavazásra szánt összegnek.

12. A magyar állampolgárság az elcsatolt sorban élő magyarság számára történő kedvezményes megadása alapvetően csak elvi jellegű állampolgári jogok gyakorlásának biztosítását tenné lehetővé.

A magyar állampolgárok státus-jogai közül az alábbiak gyakorlását tenné lehetővé a lakóhelyén maradó határon túli magyar számára a sikeres népszavazás alapján végrehajtott állampolgársági törvénymódosítás:

a) A magyar állampolgár szülő gyermekének alanyi joga a magyar állampolgárságra.

b) A rendelkezés joga a magyar állampolgárságról (lemondás).

c) Jog a nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozáshoz.

d) Jog a regisztrációhoz, így a magyar állampolgárság tényét igazoló okmányokhoz különösen a személyazonosító igazolványhoz, amely az állampolgárság tényét közhitelűen igazolja.

e) Jog Magyarország területén történő tartózkodáshoz, amely szerint a magyar állampolgár akár van akár nincs lakása, az ország területén tartózkodhat, és őt bármilyen jogsértés esetén sem lehet kiutasítani. A tartózkodás és a megélhetési viszonyok, tehát a lakás, lakhatás feltételeinek megléte a lakcímnyilvántartás szempontjából regisztrációs adat, de független az állampolgárság tényét igazoló személyazonosító okmányok kiállításának jogától.

f) Jog az államterület elhagyásához és a hazatéréshez, útlevél megszerzésének joga

Az Európai Unió tekintetében azonos feltételekkel tartózkodhat a tagállamok területén, illetve

lépheti át, ki és befelé annak határait. Azonos úti-okmányokkal kell ellátni a magyar állampolgárokat, tehát nem lehet különböztetni a tekintetben, hogy lakóhelye, tartózkodási helye Magyarország területén, vagy máshol van-e. Az utazási jog csak súlyos bűncselekmény miatt korlátozható, egységes jogi feltételekkel .

g) Jog a védelemhez, törvényes külföldi tartózkodás esetén .

Ez a jog kiterjed a diplomáciai védelem, a felhívás, a magyarázatkérés és a tiltakozás esetére, ha a magyar állampolgárt törvényes tartózkodása ideje alatt a nemzetközi jogi szabályok megsértése okán sérelem éri. Konzuli védelem a fogadó/ tartózkodás hely szerinti állam polgárai, hatóságai jogellenes magatartásával szemben.

Nem illetné meg viszont a jog a közügyek gyakorlásához (választójog) és a jog a szociális státus fenntartásához (társadalombiztosítási és szociális ellátás), mert ezek feltétele az állandó lakóhely Magyarország területén, illetve szociális ellátás esetén a rászorultság.

Egyébként is az állampolgársághoz fűződő jogok köre a lakhellyel rendelkező és nem rendelkező állampolgárok között indokolt különbségtétel keretei között jogszabályi eszközökkel megfelelően változtatható.

A fentiek alapján tehát joggal követelhetjük:

Újra együtt, magyar állampolgárságot minden magyarnak !

Budapest, 2004. szeptember 29.

 Dr. Gaudi-Nagy Tamás sk.

MVSZ elnökségi tag, Európa jogi szakjogász

                                Hatástanulmány

A  kettős állampolgárság és a magyar egészségügy 

 I.                   A magyarság Európa beteg nemzete  

 A XI. „In vivo” Orvoskongresszus 2004 júniusában szoros összefüggést talált a nemzetfogyás és a  magyarság egészségállapotának drámai helyzete között.

Évente 35-40 ezerrel fogy a népességünk, eltűnik a térképről egy Szekszárd méretű város. Az év első harmadában a népességcsökkenés 14%-kal haladta meg az 1 évvel ezelőttit.

A lakosság 15%-a időskorú, pár éven belül ez az arány eléri a 20%-ot.

Az elöregedett népesség azon túl, hogy csökkenti az ország gazdasági termelőképességét, fejlődési potenciálját, egyben egyre nagyobb terhet ró az egészségügyre és a nyugellátásra.

Az összhalálozás a statisztikai összehasonlításban Magyarországon kirívóan magas: Oroszország mögött a férfiak a 2. helyen /1844/100 000/, nők a 4. helyen állnak. Az összes szív- és érrendszeri betegségben elhunytak száma 2,06-szerese az Egyesült Államokbelinek, ezen belül kirívóan magas az agyi érrendszeri betegségben elhunytak aránya, mely 4, 6-szorosa az USA és 4,3-szorosa az EU-adataihoz viszonyítva /férfiak esetében szív és agyi érrendszeri halálozás együtt: 718/ 100 000/. . A  férfi lakosság szív koszorúér eredetű halandósága 365/100 000 /Oroszország mögött a 2., míg nőknél Oroszország és Románia mögött a 3. legmagasabb: 142/100 000, bár a szívinfarktus gyakorisága az utolsó 15 évben hazánkban 2,5%-kal csökkent/. Az agyi érbetegségben szenvedők átlagéletkora 5-10 évvel alacsonyabb mint a fejlett ipari országokban élő hasonló korúak.

 Magyarországon magas az ún. rizíkótényezők: a magasvérnyomás, szív-érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek, magas zsírsav szintű betegek, dohányzók, túlzott alkohol fogyasztók aránya, mindezek növelik a vezető halálokként szereplő érbetegségek gyakoriságát. 

Sajnálatosan magas a rosszindulatú betegségek előfordulása. Vezet a tüdőrák. Vastag- és végbéldaganatban évente 4300-an halnak meg, s ez a szám 140%-os emelkedést jelent 1975-höz képest. A gége-nyaki rákos betegek aránya az elmúlt 50 évben háromszorosára  emelkedett. Míg a daganatos betegek száma az elmúlt 50 év során 2,8-szeresére nőtt, ez az emelkedés a szájüregi daganatok esetén hatszoros: évi 1000- 1200 beteget jelent. Minden tizedik magyar nőnél várható, hogy élete folyamán emlőrák alakul ki szervezetében. Veszélyesen emelkedik a női májdaganat előfordulási aránya is.

 A daganatos halálozás világviszonylatban az elmúlt 25 évben a 4-5. helyről az 1. helyre került.

A rosszindulatú daganatos betegségek 15%-ában alakul ki trombózis. Angiológiai adatok szerint évente 1%-kal nő az érbetegek száma, s a 35-60 éves érbetegek 70%-a későn kerül orvoshoz. Egyes statisztikák szerint kétszázezer ellátatlan érbeteg él Magyarországon. Egyre magasabb az idült obstruktív tüdőbetegek aránya: jelenleg a halálozási statisztika 4. helyét foglalja el, de 2020-ra már a harmadik helyre prognosztizálható.

 A depresszió gyakorisága 15,1%- az alkoholizmus mögött leggyakrabban elsődleges depresszió áll. Az anyaországi pszichiáterek jelentős eredménye, hogy csökkent az öngyilkosok aránya, az elmúlt 15 év alatt lekerültünk a dobogóról: ez a szám jelenleg 28/ 100 000. Szomorú tény viszont, hogy a II. típusú cukorbetegség járványszerűen terjed. 

 Ugyanakkor míg a társadalmat reprodukciós hiány sújtja, az anyaországban évi  8000  koraszülöttek száma, s a károsodott gyermekek ellátási költsége sok 10 milliárdnyi költségtényezőt jelent /1,5-3,0 millió Ft/fő/, s ebben nincs benne a károsodott gyermek tartós ellátási költsége. A kissúlyú újszülöttek számának emelkedése ezen túl azt is jelenti, hogy felnőttkorban jelentkező betegségek programozódnak már a méhen belül.

A csecsemőhalálozásban az anyaországban kedvező tendencia figyelhető meg. Míg 1990-ben 1863 csecsemőt veszítettünk el, 2002-ben 693-at.

Az élveszületés jelenleg felénél is kisebb mint 1975-ben, Halálozás miatt évente 4,8 ezrelékkel csökken a lakosság száma /fél évszázaddal korábban + 9,2 ezrelék volt a növekedés/.

Az élveszülések száma 1989-ben 119 ezer volt, s ez a szám 2002-re 95 ezerre csökkent, azaz a népesség természetes fogyása – 1,9-ről – 3,5 ezrelékre nőtt.

 Magyarországon évente 28 ezer ember hal meg dohányzás okozta betegségben, főleg szív-érrendszeri folyamatban és tüdőrákban, A világon az „előkelő” 6. helyen állunk /évi 20 milliárd szál cigaretta ára 300 milliárd forint/. Napjainkban különösen ijesztő a női tüdőrák terjedése és a fiatalkori dohányzás.

Népességfogyásunk oka elsősorban rossz betegségmutatóinkban keresendő.

A dolog természetesen sokkal összetettebb. Szerepelnek itt a mutációt kiváltó káros környezeti hatások /Magyarországon a lakosság 44%-a folyamatosan szennyezett levegőt szív; sugárzások: a budapesti Mártírok útján a 3-6 éves óvodások 57%-ának a vérében a megengedett határértéknél magasabb volt az ólomszennyeződés;/ vegyszerek, növényvédő szerek, peszticidek: gomba-, baktérium-, rovarellenes növényvédők; elektromágneses hatások stb. Az emberi szervezetben naponta egy millió sejt megy át mutáción, melyek egy része működő géneket érint.

A pszichoszomatikus hatás sem lebecsülendő: a lépten-nyomon bevezetett családokat is érintő intézkedések, az emberek biztonságérzetének csökkenése: az emberek nem látják biztosítva öregségüket, gyermekeik-unokáik jövőképét, a drága, elérhetetlen gyógyszerek, a kórházbezárások, az egészségügyet támadó privatizációs törekvések, a furfangos átszervezések, s az okok szinte vég nélkül sorolhatók …

1993-tól 11 nemzetközi  ”In vivo” Orvoskongresszus több mint 650 előadása összegezte a határon túli egészségügyi helyzetet. A határon túl gyötör a kisebbségi sors, más a szenvedés nagyságrendje, annak igazságtartalma, szociális közege, mások a betegség- és halálozási mutatók. Ott is tombol a szívinfarktus, a rák és magas az agyi érbetegségek aránya. Hatalmas küzdelemmel folyik a tbc elleni harc, az alkoholizmus betegségének és következményének felszámolása, a csecsemőhalálozás- és az árvaházak helyzetének javítása, a szervezett szűrőrendszerek kialakítása.    

II.                A Magyarok Világszövetsége a fenti súlyos adatokat nagy körültekintéssel és felelősséggel kezelte.

2000-ben  nemzetközi orvos-team által készített Hatástanulmányában már határozottan állást foglalt egy – a költségforrás szolgálatába állítandó-  Külhoni Alap mielőbbi beállításának fontosságáról, s ezt a Hatástanulmányt /szűk lehetőséget kapva/ ismertette a médiában, elküldte a kormány, az országgyűlés, a pártok és a közjogi méltóságok számára, felhívva a figyelmet a kérdésben a sürgető  össznemzeti összefogásra. Pontos számításokkal – az akkori minimálbér figyelembe vételével – 42 ezer munkavállalóval kalkulálva, évi 12, 6 milliárd  ft-t számított, amely bevételi forrásként a  magyar államkasszát gazdagítja.

2001-ben – akkori bér, adó és járulékértékek alapján- minimális becsléssel megállapította, hogy kevesebb, mint ötvenezer külhoni magyar befizetéséből a magyar államkassza több bevételhez jut, mint, az ötmillió külhoni magyar számára juttatott támogatás összköltsége.

2003 decemberében volt miniszter-, politikai államtitkár, OEP főigazgató-, MOK elnöke, Magyar Kórházszövetség, Segítő Jobb Alapítvány, „In vivo” Orvoskongresszus vezetőinek részvételével az MVSZ által szervezett kerekasztal végső konklúziója a külhoni magyarok befizetéséből létrehozandó különálló alap mielőbbi megszervezése volt. A résztvevők sürgették az előzetes szűrőrendszerek kialakítását, mellyel csökkenteni lehet a magyarországi gyógykezelések számát.   

III.              Az eltelt 4 év jelentős változása, hogy Magyarország az EU tagja lett.

A Magyarok Világszövetsége a változatlan nemzetfogyás és a súlyosbodó betegségmutatók miatt újra és újra felhívta a figyelmet a Külhoni Adóalap mielőbbi bevezetésének szükségességére.

Alapvető, hogy a külhoni magyarok által befizetett és szigorú garanciával elkülönítve kezelt meghatározandó összeg biztosítja azt a munkavállalói vagy speciális anyaországi egészségügyi ellátást, mely lakossági-, szakmai-, államközi fokozatosan finomított   egyeztetésekkel bevezetésre kerül. Az anyaországi lakosság járulék és adó közpénzeit-, azon összegek változatlan felhasználását, a gyógyítás időfaktorának, hozzáférhetőségének-, minőségi ellátásának és hatékonyságának esélyeit  a legcsekélyebb módon sem terhelheti vagy veszélyeztetheti.  

Egyik modell koncepciója szerint a  külhoni magyar népesség  igényt tart a szülőhely egészségügyi alapellátására. Amennyiben a kezelés nem megoldható vagy olyan előnyökkel jár, amely helyben nem érhető el, ezt a fent leírtak szerint kezelt  Külhoni Adóalapból lehet biztosítani, amely több tétel: így pl. egy szolidaritás alapú  egyéni járulék, egyházi pénzek valamint államilag  támogatott /pl. Segítő Jobb Alapítvány, Illyés Alapítvány, Mocsáry Alapítvány/, és karítatív bevételek szigorúan elkülönített  összege. Az önkéntes járulék egyúttal kettős állampolgárságának /magyarságának/ vállalása.

A vagyoni alap védelméért, garanciális kezeléséért  ökumenikus egyházi felelősség a háttér. Az igénybevétel jogosságát egy Előszűrő Központ bírálná el, a régióban megbízott  orvosok   felterjesztése alapján, melynek alapvető feladata a megelőzés és a helyi ellátás biztosítása.

Előszűrő Központok felállítása szükséges Dunaszerdahely, Komárom, Rimaszombat vagy Losonc, Kassa, Beregszász, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Marosvásárhely, Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szabadka, Újvidék, Nagybecskerek, és Bákó megyében Husztina vagy Klézse központokkal.

A  kétes esetek elbírálásában egy nagyobb külhoni székhelyen működő 30-40 ágyas Konzíliáriusi Központ működne, fizetett alkalmazottakkal, akik a speciális ellátás sorrendiségének meghatározásában is segítenek. Az Előszűrő Központnak természetesen elszámolási szerződése van az arra kijelölt speciális anyaországi intézményekkel, s irányított betegellátás útján kerülne a beteg a kijelölt pécsi, szegedi, nyíregyházai, debreceni, miskolci, győri és budapesti kórházakba. . 

Kialakításra vár azoknak az aktív  külhoni magyaroknak az egészségügyi ellátása, akik az  ország gazdaságát  nagymértékben gyarapítják, különösen ha figyelembe vesszük, hogy főleg a rendszerváltást követő pár évben bújtatott ellátásukra a hivatalos magyar biztosító kikerülésével  került sor. Ennek a fekete ellátásnak azonnal véget lehet vetni, mivel ez az „ellátási forma” – bár különböző szinten - csaknem minden érdekelt fél érdekeit sértette, s a változatos trükkök alkalmazása nem utolsó sorban a beteg számára jelentett rövidebb-hosszabb távon kockázati tényezőt.