Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Honlap menü
 
Fórumok
 
Partner oldalak
 
Hasznos linkek
 
Trianon árnyékában
 
Tudatos asszimiláció

 
Mit adtunk a világnak?

 
Irodalom és Trianon

 
Összetartozunk
 
Szent Korona eszme és tan
 
Linkek
 
Aktuális és kiemelt fontosságú hírek
 
Egy nemzetben gondolkodás honlapja - Ajánljon minket !

  

 
Autonómiát a felvidéki magyarságnak is !

  

 
Testvéroldal

      

 

 
Rablóbéke (kattintson a képekre)

           

 

 
 
 
 
 
Látogatók

free counters

 
Történelem
 
Horthy Miklós
 
The Threaty Of Trianon In English
 
A magyar nyelv ősnyelv
 
Magyarellenesség
 
Kettös állampolgárság I.
 
szentkoronaorszaga
 
 Erdély virágzó kultúrája és önállósága mentette meg az egész magyarságot akkor, amikor az ország három részre volt szakítva. Most rajtunk a sor. Most nem lennénk itt, ha akkor Báthori István erdélyi fejedelem másfélszáz évig nem ad menedéket a magyar szónak, kultúrának, tudománynak. Mi magyarok nagyon sokat adtunk a világnak, sokat tettünk nemcsak Európáért hanem a világ kultúrájának és az egyetemes értékek a tudománynak a felvirágoztatásáért is (12 magyar Nobel díj nem akármi és legalább ennyien vannak még magyarok , ha nem többen akik ugyanúgy rászolgáltak erre a díjra ).
 
Ha van lehetőségetek, hallgassátok meg a Borka Zsolt és a Signum együttes Szállj dalom című dalát itt : 
http://www.plebania.net/kephangtar/?op=viewkat&zkid=1&PHPSESSID=67489215c4a8112e7da1d8f8951c3889
 
2004-ben ünnepeltük a Bocskai István által vezetett egyetlen gyõzelemmel végzõdött szabadságharcunk emlékét. Azt hiszem méltatlan lenne elfeledkeznünk a fejedelem több mint 400 évvel ezelõtt íródott végrendeletének sorairól, melyben az erdélyi magyarságról is említést tesz. Mindenkinek figyelmébe ajánlom Szekeres Gyula legújabb: "Adj Vr Isten mostis ilj feiedelmet..." címû könyvének összegzõ szavait, mely a kettõs állampolgárságról való szavazás idején is útmutatásul szolgálhatott volna: "...a korok meglehetõsen mély nyomokat hagytak nemzeti önérzetünk és identitásunk szabad ápolásában, de a nép körében, annak hagyományaiban, ha rejtve is, de mind a mai napig megtalálhatók a nemzeti lét tudatának csírái, csak fel kell éleszteni õket. Ápolni, gondozni kell õket, mert ahogy a gyökereitõl megfosztott növény sem növekedhet, úgy a hagyományaitól megfosztott nemzet sem lehet nemzet többé !
Minden korban vállalni kell magyarságunkat, önállóságunkat és összetartozásunkat, mert erre tanít Bocskai végrendelete is:
Ezeknek utána, mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel meghagyom s írom, szeretettel intvén, mind az erdélyi és magyarországi híveinket, az egy más között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tõlök el ne taszítsák, tartsák õ atyjokfiainak és õ véreknek, tagoknak.
Ha a fejedelemségek, amint szokott lenni, vagy Erdélyben vagy Magyarországban változnak, õmagok között a respublikák, az egyezséget a konföderáció szerént tartsák meg és az idõ amit hoz, egymás javát örvendjék és egymás nyavalyáját fájlalják és mindenben oltalommal, segítséggel légyenek egymásnak..."
 
Jogi háttér és példák (tovább
Európai Kisebbségvédelmi Egyezmény (Strassbourg,1995)
http://www.geocities.com/ihunsor/dokumentumok/kettosallampolgarsag.htm
 
Egy év alatt megduplázódott a román útleveles moldovaiak száma - az állampolgárság román modellje
 
 
 
EU-példák

Kedvezményes honosítás Európában


Az országok jelentős részénél tapasztalható valamilyen könnyítés az államhoz jobban kötődő személyek honosításánál. Természetesen a vizsgált országok történelme és társadalmi helyzete határozza meg, hogy milyen körnek és milyen nagyságrendű könnyítéseket biztosít. Ennek megfelelően széles a skála a várakozási idő lerövidítése és az állampolgárság etnikai alapon történő adományozása között. Példák

 
 
 
EU-példák

Ír példa, pontosabban.


Az ír állampolgársági törvény kiterjeszti az ír állampolgárságot az ír szigeten születettekre, azok külföldön született gyermekeire, unokáikra, dédunokáira és leszármazottaikra. Ennek következtében az Írországon kívül élő ír állampolgárok száma csaknem három millió. Az Amerikai Egyesült Államok 40 millió ír származású lakosa közül fél millió ír állampolgár.
 
EU-példák

Ír példa.


"Az 1956-os Ír nemzetiségi és állampolgársági törvény értelmében bizonyos
esetekben Írországon kívül született személy is igényelhet
állampolgárságot leszármazottsági alapon.
Honosítás nélkül a következő esetben jogosult valaki az igénylésre:
- Írországi születésű ír állampolgár gyereke vagy unokája
- Ír állampolgár gyereke, ha állampolgárságát a gyerek születése előtt
 
EU-példák

A portugál szabályozás


Portugália állampolgársági törvénye bizonyíték arra, hogy az európai intézmények elismerik az etnikai alapon megadott állampolgárság tényét is. A törvény szerint az állampolgárság megszerzéséhez hat vagy tíz évig kell portugáliai vagy portugál adminisztáció alatt lévő területen, hatályos tartózkodási engedéllyel élni, attól függően, hogy az illető egy portugálul beszélő országból jön-e, vagy nem. Ettől a feltételtől mentesek azonban azon személyek, akik (1) valaha portugál állampolgárok voltak; (2) elismerten portugál származásúak; (3) olyan közösségek tagjai, akik portugál elődökkel rendelkeznek; és (4) akik Portugáliának szolgálatot tettek, vagy tőlük szolgálatot kértek. (Portugál állampolgársági törvény 6.§) Továbbá, portugál állampolgárságukat azok veszítik el, akik egy másik állampolgárság megszerzése után kijelentik, hogy nem kívánnak portugál állampolgárok lenni. (8.§)


http://www.kettosallampolgarsag.hu/index.php?name=hirek&mode=cikk&dind=2004.11.17%2012:40&database=eupeldak
 
 
 
EU-példák

A FINN ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY


Tanító Béla / Tampere / Finnország

A jelenleg hatályos finn állampolgársági törvényt a Finn Világszövetség 2000. évi küldöttgyűlésének (külhoni finnek parlamentje) kérése és határozata alapján dolgozta ki a finn törvényhozás, életbe lépett 2003. május 16./359 számon.

Kedves Barátaink!

A média és egyes politikai pártok valótlan, vagy részinformációkat terjesztenek az elõttünk áló népszavazás egyik kérdésérõl a kettõs állampolgárságról. Az alábbi tájékoztató összefoglaló írás dr. Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász készítette, amibõl korrekt tájékoztatást kaphatunk az álhírekkel szemben!


1. Nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak az, hogy a magyar gazdaság
csak 25 ezer fõnek tud munkát biztosítani, mivel a nyilvántartott üres
álláshelyek száma nem egyenlõ egy gazdaság munkaerõ felszívási
képességével. Egyébként is az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb
adata szerint a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 2004 októberben
45083 volt.

2. Nem igaz az, hogy a szociális támogatások állampolgári jogon járnak,
mivel azok csak a magyarországi lakhellyel rendelkezõk közül a
rászorultaknak adhatók.
Szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások (1993. évi III. tv. 25.
§ (3) bek.): idõskorúak járadéka, rendszeres szociális segély,
lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (Szt.) 3. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya kiterjed a
Magyarországon élõ magyar állampolgárokra, bevándorlási engedéllyel
rendelkezõ személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkezõ személyekre
és a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

3. Lakbértámogatás nem jár a szülõföldjén maradó magyarnak, hiszen az
helyben, egy magyar helyi önkormányzati tulajdonú lakásban való lakáshoz
kötõdik, rászorultsági alapon:.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó
egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdése
szerint az önkormányzati lakbértámogatás mértékét és feltételeit a bérlõk
vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodóan kell
megállapítani.

4. A családügyi ellátások magyarországi lakhelyhez kötöttek.
A családtámogatási ellátások (1998. évi LXXXIV. tv. 5. §): a családi
pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély,
gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás. A családok támogatásáról
szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 2. §-a: E törvény hatálya kiterjed
- amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik - az ellátás
igénylésének idõpontjában a Magyar Köztársaság területén élõ magyar
állampolgárra, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezõ,
továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, illetve
Európai Unióból érkezõ munkavállalókra, önálló vállalkozókra és
családtagjaikra.
5. Járulékfizetés nélkül az egészségügyi szolgáltatások döntõ többsége nem
vehetõ igénybe.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)
2. § (3) bek: A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások
igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való
részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások
kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük
teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha
törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául
szolgáló jövedelmével arányosak. Egészségbiztosítási ellátások: a)
egészségügyi szolgáltatás; b) pénzbeli ellátások: terhességi-gyermekágyi
segély, gyermekgondozási díj, táppénz.
6. Egynapos munkaviszony után nem válik senki jogosulttá a gyed-re.
A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény (Ebtv.) 42/A. § (1) bekezdése szerint gyermekgondozási díjra
jogosult az a gyermeket saját háztartásában nevelõ biztosított szülõ, ha a
gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülõ anya esetén a szülést
- megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt, vagy a
terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási
jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama
alatt megszûnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való
jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és
a szülést megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt,
7. Nem igaz az, hogy a népszavazás sikere esetén a magyar igazolvánnyal
rendelkezõk azonnal kapnának magyar állampolgárságot, mert ehhez a törvény
elfogadása és hatályba lépése szükséges, továbbá egyéni kérelem alapján
lefolytatott eljárás elõzi meg.
Minden állampolgársági ügy saját kérelemre indul és egyenként kerül
elbírálásra, tehát nincs szó automatikus, törvény erejénél fogva történõ
állampolgárság megszerzésérõl. Nem igaz, hogy a hozzátartozói igazolvány
jogosítana a magyar állampolgárság megszerzésére, a népszavazási kérdés
errõl nem szól.

Emlékeztetésül a népszavazási kérdés ?Akarja-e, hogy az Országgyûlés
törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére -
magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem
Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a
2001. évi LXII. tv. 19.§ szerinti "Magyar Igazolvánnyal" vagy a
megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

8. Nem igaz, hogy a határon túl élõ magyarok magyar állampolgárságuk
megszerzését követõen az európai átlagbérek töredékét kitevõ fizetésért és
szociális ellátásokért tömegesen elhagynák szülõföldjüket és
egzisztenciájukat.
Éppen a jelenlegi állampolgársági szabályok ösztönöznek arra, hogy aki
erõsen kívánja a magyar állampolgárságot akármilyen okból, az kénytelen
annak megszerzése érdekében Magyarországra települni és itt munkát
végezni, tehát a mostani szabályozás gerjeszti az elvándorlást. Az
áttelepülési folyamat dinamikus része mára egyértelmûen lezárult, aki el
akart menni az el is ment. Szülõföldjén a magyarság azon öntudatosabb
része maradt, akiknek mindennél fontosabb a helyben maradás és boldogulás
megvalósítása, ehhez adna nekik lelki és jogi támaszt a magyar
állampolgárság, lényegében visszaszerzése, hiszen felmenõiktõl
megkérdezésük nélkül vették el 1920?ban. Számukra ez azt jelentené, hogy
elismerik õket a magyar nemzet részének. Szlovákia EU csatlakozása után
sem települtek át a felvidéki magyarok, pedig ?kvázi? állampolgári jogok
EU polgárként megilletik õket. Maradtak helyükön és döntõ szerepük van
munkavállalóként abban, hogy a határmenti magyar nagyvállalatok egyáltalán
még mûködhetnek (Suzuki-Esztergom, Nokia-Komárom, Rába, Audi -Gyõr).

9. Nem igaz, hogy visszaélnének a határon túli magyarok az
állampolgárságukkal

A lakcímbejelentés feltétele a Magyarországon történõ életvitelszerû
tartózkodás, tehát nem igaz az, hogy a lakcímbejelentés ezen elõfeltétel
nélkül megtehetõ. Ennek ellenõrzése a jegyzõ feladata. A végrehajtási
szabályok szerint ugyanis a bejelentett lakcím valódiságát az adatok
alapján a jegyzõ ellenõrzi.

Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentõlapot a
szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a
lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a
bejelentkezést el kell utasítani. Ha a jegyzõ a bejelentkezés elfogadása
után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, a lakcímet a
nyilvántartásban ?fiktív? jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár
valós lakcímét be nem jelenti. Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába
bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyzõ szintén
fiktívvé nyilvánítja a lakcímet.
Az egyébként megalapozatlan aggodalmak eloszlatását, továbbá az amúgy is
csekély áttelepülési szándékok tompítását jól szolgálná és egyúttal
lakcímbejelentésekkel kapcsolatos bármilyen visszaélést kizárhatná, ha a
külföldön élõ magyar állampolgárok ? mai is létezõ, jelenleg önkéntes -
nyilvántartásába való felvételt kötelezõvé tennénk, és a kedvezménytörvény
kedvezményeit a nyilvántartásban szereplõ magyar igazolvány tulajdonosok
számára az állampolgárság megszerzése ellenére biztosítaná. Ha viszont a
külföldön élõ, magyar igazolvánnyal rendelkezõ, magyar állampolgár
magyarországi lakcím bejelentést tenne, akkor a külföldön élõ magyar
állampolgárok nyilvántartásából törölnék és ezzel elveszítené a
kedvezményeket, emiatt pedig nem fog ?fiktív? lakcímbejelentést tenni
senki.
Másrészrõl semmi akadálya nincs annak, hogy a lakcím bejelentésre
vonatkozó jogszabályokat úgy módosítsa az országgyûlés, hogy az
életvitelszerû magyarországi tartózkodás feltételének igazolását még
szigorúbb kritériumokhoz kötik. De az is megoldás lehet, hogy ha a határon
túli magyar állampolgár itteni lakcímet szeretne bejelenteni, ahhoz neki
igazolnia kell azt, hogy a saját államában a lakcímét megszüntette.

10. Nem igaz az, hogy 25 ezer munkavállaló után csupán évi 10 milliárd
forint adó és járulék bevétel keletkezne, mert ez azt feltételezi, hogy
minden munkavállaló bére után egy évben csupán 400 ezer forint közterhet
fizetnének be. Ez azt jelentené a jelenlegi bérterhek ismeretében, hogy
átlagosan évi nettó 200 ezer forint jövedelmet szerezne egy nálunk
letelepedett magyar, ami nyilvánvaló képtelenség és valótlanság.

11. Nem igaz az, hogy 100 ezer áttelepülõ fogyasztása csupán évi 4
milliárd forint adóbevételt hozna, mert az azt feltételezi, hogy egy
emberre évi 40 ezer forint forgalmi adó és jövedéki adó befizetés jut, ami
egy hónapra lebontva ? figyelemmel a forgalmi adó és jövedéki adó kulcsok
átlagára ? azt jelentené, hogy csupán 14 ezer forint értékû árut és
szolgáltatást vásárolna, ami egy átlagos lakás rezsi költségeinél is
kevesebb. A valóság ezzel szemben az, hogy a bevétel legalább évi 150
milliárd forint lenne.

12. Nem igaz, hogy ? az egyébként irreális - 800 ezer ember esetében a
bevételi oldal csak 25 milliárd forint lenne, mert még az elemi
matematikai számítási elveket is megsérti a közlemény (100 ezerre 4
milliárdot állít, 800 ezerre vetítve ez 32 milliárdot kellene jelentsen).



Az utóbbi 15 év adatai szerint az áttelepülés inkább az aktív, munkaképes,
iskolázottabb rétegeket érintette, akik viszont nem szociálisan
rászorultak, ellenben a közteherviselésben tisztességes módon résztvevõ
adófizetõkké váltak, ráadásul az ország megtakarította képzésük, oktatásuk
egy fõre jutó több millió forintos költségét is (ez egy orvos esetén kb.
20 millió forint). Eddig a határon túlról kb. 4500 magyar orvos jött át,
ezzel már 10 milliárdot spóroltak az államnak. Ha tehát lesz esetlegesen
áttelepülõ akkor az például az egészségbiztosítási ellátórendszer javára
átlagosan fejenként havonta kb. 8 ezer forint többletbevételt hozna, mivel
a munkaképes személyek kisebb mértékben veszik igénybe a szociális és
egészségügyi ellátást

13. A lakásügy kapcsán elhallgatják azt a körülményt, hogy a lakásvásárlás
illetékbevételt hoz az államnak, illetve az építõipari beruházások
bõvülése a bruttó hazai jövedelmet jelentõsen megnöveli, kézzelfogható
jelentõs adóbevételekkel jár.

14. A nyugdíjegyezmények kérdéskörében elhallgatják azt, hogy Romániával,
Ukrajnával fennálló egyezmények szerint csak akkor jár nyugdíj az
áttelepülõnek, ha az nem veszi fel a magyar állampolgárságot. Ha magyar
állampolgárságot felveszi, akkor õt magyar állampolgárnak kell tekinteni,
így nyugdíj neki nem jár a magyar államtól az egyezmények alapján.
Köztudott tény másrészt, hogy Ukrajnával és Romániával e terület EU
konform átalakítására irányuló kétoldalú államközi tárgyalások lezárultak.
A rövid idõn belül megszületõ új egyezmények alapján a pro ráta elv váltja
fel a jelenlegi rendszert, vagyis a nyugdíjast fogadó állam a nyugdíjnak
csak azon részét kell fizesse, amely részt itteni szolgálati idõvel
szerzett a jogosult, a többi ellátást a korábbi állam állja.

15. A végkövetkeztetésben szereplõ szám is manipulatív, mivel az
adófizetõkre lebontott évi 157 ezer forint csak a 800 ezer ember
áttelepülése esetére a kormány által amúgy is helytelenül számított
esetben jönne ki, tehát a 100 ezer fõ vélelmezett áttelepülése esetére ezt
a számot már nem is adják meg (ez évi 19.600 forint lenne).
A helyes számokon és számítási módokon alapuló számítás szerint minden
egyes áttelepülõ család évi 630 ezer forint többletet hozna, ez - az
egyébként nyilvánvalóan abszurd - 800 ezer ember esetén a magyar
állampolgároknak fejenként évi 18.300 forintot jelentene.
Ha feltételezünk egy szerény mértékû áttelepülést (nyilvánvaló, hogy 800
ezer képtelenség) akkor a bevételi oldalon számos tétel jelenik meg,
nézzünk egy számítást 10 ezer családra (egy család= 2 munkavállaló
felnõtt, 2 gyermek és 2 nyugdíjas):
- lakásvásárlási illeték (hiszen valahol laknia kell egy családnak): 8,2
milliárd forint
- fogyasztáshoz kapcsolt adók (a jövedelmet itt költik el): 15
milliárd forint
- jövedelemhez kapcsolt adók
(jövedelemszerzés nélkül képtelenség itteni életvitelt fenntartani) 15,5
milliárd forint
Összesen : 39 milliárd bevétel és ezzel szemben kb. 25 milliárd kiadás,
tehát az egyenleg 14 milliárd többlet plusz évente. Ehhez jön hozzá
megtakarításként a munkaerõ oktatási és képzési költsége, amely 5-20
millió forint /fõ, szakmától függõen.
800 ezer fõre számítva 183 milliárd többlet az egyenleg, minden egyes
család évi 630 ezer többletet hoz, ez minden itteninek 18.300 forint
bevételt hoz.

A fentiekbõl látható, hogy a kormány hirdetése és a kampányfüzet
megtévesztõ és manipulatív, ezzel a választópolgárok millióit kívánták
megtéveszteni meg azt a látszatot keltve, hogy hiteles forrásból dolgozva
korrekt számításokat végeztek, miközben ez láthatóan nem igaz.

A valós számok mindezekkel szemben az alábbiak:

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE ÍGY ALAKUL,
HA MAGYARORSZÁGON EGY CSALÁDDAL TÖBBEN LESZÜNK

(1 család =2 aktív szülõ + 2 kiskorú gyermek + 2 nyugdíjas nagyszülõ)


Bevételek Ft Kiadások Ft
Fogyasztáshoz kapcsolt adók Egészségügyi közkiadások
Általános forgalmi adó 1.129.698 Pénzbeli ellátások 88.370
Jövedéki és fogyasztási adók 426.882 Természetbeni ellátások 94.287
Jövedelmekhez kapcsolt adók Nyugdíjasok egészségügyi ellátására 156.163
Személyi jövedelemadó 619.200 Családi és szociális támogatások
Munkavállalói járulék 34.032 Családi támogatások 298.680
Munkaadói járulék 102.072 Jövedelempótló-és kiegészítõ támogatások 81.122
Szakképzési hozzájárulás 51.024 Egyéb térítések 15.285
Rehabilitációs hozzájárulás 5.880 Oktatási közkiadások 471.569
Egészségbiztosítási járulék 255.156 Nyugdíjkiadások 1.210.272
Egészségügyi hozzájárulás 41.400 Fogyasztói árkiegészítések 69.388
Nyugdíjalapot illetõ bevételek 450.780

BEVÉTELEK összesen: 3.116.124 KIADÁSOK összesen: 2.485.136
A számítás a központi költségvetés 2004 évi adatai alapján készült. A
keresõk jövedelmét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett magyar
átlagbérrel, a nyugdíjat a magyar átlagnyugdíjjal vette figyelembe

EGYENLEG: évi 630.988 Ft TÖBBLET családonként

A határon túli magyarság szervezetei, tehát az érintettek egyhangúlag
támogatják, szükségesnek és kívánatosnak tartják a magyar állampolgárság
népszavazási kérdés szerinti kedvezményes megadását.

A hatályos magyar Alkotmány 6. § (3) bekezdése szerint a Magyar
Köztársaság felelõsséget érez a határain kívül élõ magyarok sorsáért, és
elõmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A magyar
állampolgárság kedvezményes honosítás útján részükre történõ megadása
ennek az alkotmányos kötelezettségnek a magas szintû végrehajtását
jelentené.

A fentiek alapján tehát minden ellenkezõ híresztelés ellenére felelõsen
szavazhatunk igennel a kettõs állampolgárságra és ezzel a nemzet
újraegyesítésére, a 15 milliós magyar nemzet felemelkedésére !

Mert a cél változatlan: a Trianonban elvett magyar állampolgárság
magyarországi lakhely és megélhetés igazolása nélküli, tehát a szülõföldön
való maradással történõ megszerzése lehetõségének biztosítása (lényegében
visszaadása) a határon túli magyarok számára, nemzeti egyenjogúsításuk !

Budapest, 2004. november 24.

Magyarok Világszövetsége
készítette: dr. Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász

Ez nem FIDESZ kérdés. És nem Jobbik, és nem MIÉP, és nem szocialista kérdés, hanem az, hogy magyarok vagyunk e, vagy valami arctalan tömeg, amit mint a vizet a malomkerékre gátakkal lehet terelgetni. Ilyen terelõgátak azok a kormányzati szinten elhangzó rémisztgetések amik bizony valljuk be igen jól mûködtek a státusztörvénnyel kapcsolatban is a szocialisták részérõl..
Vajon hányszor lehet még ezt a népet a 23 millió román rémhírével saját maga ellen hangolni.
Ha végiggondolod a rémisztgetéseket, mert biztos vagyok benne, hogy végig tudod gondolni, rájössz te magad is, hogy aljas hazugságok. A nyugdijjal az egészségügyi ellátással a GYES-el való riogatások, amiket majd a te befizetésedbõl kell fedezni, tudható, hogy annak jár csak, akifizeti a társadalombiztosítást.
Minden hazugság tetten érhetõ, ha az ember használja azt a tehetségét amit gondolkodási képességnek hívnak.
A történelmünk folyamán talán az elsõ eset, hogy nem más dönt helyettünk. Most elõször mi dönthetünk a nemzet ( a saját ) sorsunkról, nem a politikusok, akik már bebizonyították, hogy legyenek bármiféle szinűek nem a nemzet sorsa lebeg a szemük elõtt.
Most rajtad áll, hogy meg akarsz e tanulni KICSI lenni, vagy segítesz felemelni ezt a nemzetet.
Ne abban a hamis illúzióban higyj, hogy majd az EU mindent megold. Az EU nem a mi boldogulásunkért jött létre. Bekényszerítettek bennünket, most már bent vagyunk. Ha tetszik ha nem. Rajtunk áll, hogy a felszinen lévõ, vagy a felszinre kapaszkodó népek víz alá nyomnak-e bennünket, vagy 60 év után ki tudjuk-e egyenesíteni a gerincünket, és tudunk-e harcolni magunkért.
Ez az igen errõl is szól.
IGEN én azt akarom, hogy ez a nemzet végre bújjon ki az egérlyukból, és ne kicsi akarjon lenni, hanem felemelt fejjel álljon az EU. kihívások elé. És hogy erre képesek vagyunk-e, annak elsõ próbaköve most az, hogy merünk e IGEN-t mondani.

A magyar állampolgárság elnyerése
  2004.11.05. 21:44

1997-ben, amikor az Állampolgárságról szóló Európai Egyezményt az Európa Tanács aláírásra megnyította, s amelyet elsőként Románia írt alá, gyökeresen megváltozott a kettős- vagy többes állampolgárság európai nemzetközi jogban meghatározott helyzete.

Az Európai Állampolgársági Egyezményhez mellékelt hivatalos Magyarázó Jelentés az alábbi megállapításokkal igazolja az új Egyezmény létrejöttének szükségszerűségét.

Az 1930. évi Hágai Egyezmény az Állampolgársági Jogszabályok Konfliktusáról, 3. szakaszában előírja: ”minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az állampolgárai”.

Az 1963. évi Egyezmény a többes állampolgárság korlátozását szorgalmazta.

Az Európában 1963 óta végbement változások hatására az Európa Tanács felülvizsgálta a többes állampolgárság elkerülésének elvét és olyan szabályozókat javasolt, amelyek lehetővé teszik, hogy érintettek egy másik állam állampolgárságának elnyerésekor származás szerinti állampolgárságukat megtarthassák !

A Magyarázó Jelentés 14. pontja a következőket tartalmazza: "Az 1989 óta Közép- és Kelet-Európában végbement demokratikus változások eredményeként felmerülő problémák még inkább kihangsúlyozták az állampolgárságról szóló új Egyezmény szükségességét. Gyakorlatilag ezen új demokráciák mindegyike rákényszerült, hogy új állampolgársági és idegenrendészeti törvényeket alkosson. Ezen a téren egy átfogó Európa Tanácsi Egyezmény léte fontos mérce.”

Az Európai Állampolgársági Egyezmény a természetes személyek állampolgárságára vonatkozó elveket és szabályokat, valamint többes állampolgárság esetén a katonai kötelezettségre vonatkozó szabályokat fogalmazza meg, amelyekkel az aláíró államok belső jogának összhangban kell lennie.

A 2. cikkely (a) pontja szerint az „ ’állampolgárság’ valamely személy és egy állam közötti jogi köteléket jelenti, és nem utal a személy etnikai származására”. E rendelkezés rendkívüli jelentősége abban áll, hogy például a romániai magyar nemzetiségű természetes személy romániai állampolgár, de nem román! Ezért van például kiemelt jelentősége annak, hogy az Európai Alkotmánytervezetben citizens’ righst - citoyenneté fogalmat használnak és nem a nationality - nationalité minősítést! Egyébként, a Magyarázó Jelentés utal a Nemzetközi Bíróság Nottebohm Ügy kapcsán hozott határozatára, mely szerint „az állampolgárság egy jogi kötelék, melynek alapja a kötődés társadalmi ténye, a lét, az érdekek és az érzelmek valódi kapcsolata, együtt a kölcsönös jogok és kötelezettségek létezésével (Nottebohm Ügy, ICJ Report, 1955, 23. old.).

A 2. cikkely (b) pontja értelmében a „’többes állampolgárság’ ugyanazon személy által két vagy több állampolgárság egyidejű birtoklását jelenti”. Tehát egy természetes személyt egyidejűleg két- vagy több álllamhoz is köthet jogi kötelék! Figyelem: a személy és az állam közötti jogi kötelékről van szó!

A 3. cikkely 1. pontja szerint „Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai.” A 2. pont értelmében pedig „Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel.” Tehát minden állam saját joga szerint dönt, s e döntést más államok kötelesek elfogadni! Nincs szükség államok közötti egyezményre, hogy adott állam belső jogrendjében saját állampolgárairól, illetve természetes személyek állampolgárságáról rendelkezzen. A Magyarázó Jelentés e témáról a következőképpen ír: „Az emberi jogokra vonatkozás jogalkotás fejlődésével a második világháború óta egyre inkább elismerik, hogy az állam diszkrecionális jogainak gyakorlása során ezen a területen figyelembe kell venni a személyek alapvető jogait, nevezetesen azt, hogy az állampolgársághoz fűződő jog egy inherens emberi jog, amelyet a nemzetközi jog elismer és azt is, hogy az államnak az állampolgársághoz kapcsolódó ügyek szabályozására vonatkozó jogkörét behatárolja azon kötelezettsége, hogy biztosítania kell az emberi jogok teljes körű védelmét.” Például: a szülőföldhöz való jogot!

A 4. cikkely (c) pontja pedig előírja: „senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától.” A Magyarázó Jelentés szerint ez a pont az Emeri Jogok Egyetemes Deklarációjának 15. cikkelye (2) bekezdéséből került át, s általános védelmet biztosít, amely különösen jelentős a jelen Egyezmény 7. cikkelye tekintetében, amely az állampolgárság törvény erejénél fogva történő vagy az aláíró állam kezdeményezésére történő elvesztésére vonatkozik.

Az V. Fejezet rendelkezik a kettős állampolgárságról.

A 15. cikkely előírja, hogy aláíró állam belső jogában meghatározhatja, hogy „(a) azon állampolgárai, akik egy másik állam állampolgárságát megszerzik, vagy azzal rendelkeznek, megtarthassák-e állampolgárságukat vagy elveszítsék azt, illetve (b) hogy állampolgárságának megszerzése vagy megtartása függ-e egy másik állampolgárságról való lemondástól vagy annak elvesztésétől.” A Magyarázó Jelentés szerint „a 15. cikkely specifikusan jelzi, hogy az Egyezmény nem korlátozza az aláíró államok jogát abban, hogy engedélyezzék a többes állampolgárságot. … Az, hogy egy állam engedélyezheti-e a többes állampolgárságot attól függ, hogy vonatkoznak-e rá ezzel ellentétes kötelező érvényű nemzetközi kötelezettségek.”

A 16. cikkely a korábbi állampolgárság megőrzése tárgyában a következőképpen szabályoz: „Egy aláíró állam egy másik állampolgárságról való lemondást vagy annak elveszítését nem teheti állampolgársága megszerzésének vagy megtartásának a feltételének, amennyiben az ilyen lemondás vagy elvesztés nem lehetséges, vagy méltányosan nem követelhető.” Tehát e rendelkezés is mérvadó! Ugyanis, az új Európai Egyezmény éppen azért született meg, hogy a kettős- vagy többes állampolgárság nemzetközi jogi keretét megteremtse! A Magyarázó Jelentés értelmében „Ez a rendelkezés azt kívánja biztosítani, hogy senkit ne akadályozhassanak meg egy állampolgárság megszerzésében vagy megtartásában csak azért, mert nem nem lehetséges vagy nehéz egy másik állampolgárásgot elveszteni. A méltánytalan, tényszerű vagy jogi követelmények meglétét minden egyes esetben azon aláíró állam nemzeti hatóságainak kell vizsgálnia, amelyeknek az állampolgárságáért a személy folyamodik.”

A 17. cikkelynek megfelelően „(1) Egy aláíró állam egy másik állampolgársággal rendelkező állampolgárait ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik azon aláíró állam területén, mint a másik aláíró állam állampolgárát.” A Magyarázó Jelentés szerint „Az (1) bekezdés azt az alapelvet tartalmazza, hogy a többes állampolgárok annak az aláíró államnak a területén, amelyben laknak, azonos eljárást kell, hogy élvezzenek, mint a csak egyetlen állampolgársággal rendelkező személyek, például a szavazati jog, a tulajdonszerzés vagy a katonai kötelezettségek teljesítése tekintetében. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket azonban bizonyos körülmények között nemzetközi megállapodással módosítani lehet (lásd például a VII. Fejezetet a katonai kötelezettségek tekintetében).” E cikkely (2) bekezdésének (a) pontja foglalkozik a diplomáciai és konzuli védelemmel. Megállapítja: „a nemzetközi jog szabályait betartva, az aláíró állam nyújthat diplomáciai vagy konzuli segítséget vagy védelmet olyan állampolgára javára, aki egy másik állampolgársággal is rendelkezik. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az Európai Unió egy tagállama nyújthat diplomáciai vagy konzuli segítséget egy másik Európai Uniós tagállam állampolgárának, amennyiben az utóbbi állam nem képviselteti magát egy harmadik ország területén.”

És ne feledjünk egy igen fontos előírást:

A VI. Fejezet az állami jogutódlás és az állampolgárság összefüggéséről szól.

A 18. cikkely értelmében „(2) Állami jogutódlás eseteiben minden érintett aláíró állam az állampolgárság megadásáról vagy megtartásáról szóló döntéshozatal során különösen az alábbiakat köteles figyelembe venni: (a) az érintett személynek az államhoz fűződő valódi és tényleges kapcsolatát, (c) az érintett személy akaratát, (d) az érintett személy területi származását.” A (3) bekezdés pedig ilyképpen rendelkezik: „Amennyiben az állampolgárság megszerzése a külföldi állampolgárság elvesztésének függvénye, a jelen Egyezmény 16. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.” Anélkül, hogy a Kárpát-Medencei magyarság jogutódlási problémáiról és következményeiről értekeznék, csupán a 16. szakasz elsődrendűségére utalok vissza! A Magyarázó Jelentés szerint „Az 1978. évi Bécsi Egyezmény az ’államok jogutódlását’ úgy határozza meg, mint az egyik állam másik által történő helyettesítését az adott terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősség tekintetében. … Ezek az elvek vonatkoznak az aláíró államokra, függetlenül attól, hogy jogutód vagy jogelőd államok.”

Adalékként néhány tisztázó fogalom a Magyarázó Jelentés értelmezésében.

- Az állampolgársági jog területén a „jogállamiság” fogalmának relevanciáját az egyes államok alkotmányos és jogi tradícióinak fényében kell látni. Néhány alapvető kritérium: a döntéseket szilárd jogalapon kell hozni, a jogszabályt azzal a céllal kell értelmezni, hogy védelmezze az állampolgárok jogait és szabadságait, a jogszabályokat abban a szellemben kell értelmezni, amelyben azokat meghozták.

- A „valódi és tényleges kapcsolat” kifejezést először a Nemzetközi Bíróság használta a Nottebohm ügyben. Ez az érintett személynek az állammal való „lényegi kapcsolatára” utal. Ezért az állampolgársági jog kötelékének összhangban kell állnia az illető személynek az állammal való tényleges kapcsolatával.

- „Az érintett személy folyamatos tartózkodási helye” az állami jogutódlás idején, az állami jogutódlással érintett területen vagy a jogelőd állam területén levő folyamatos tartózkodási helyére vonatkozik

- A „területi származás” nem vonatkozik a személynek sem az etnikai, sem pedig a társadalmi származására, hanem arra, ahol az illető személy született, ahol szülei vagy nagyszülei születtek, vagy egy feltehetően létező belső állampolgárságra. Ezáltal ez hasonlít a ius soli és a ius sanguinis alapelvek alapján történő állampolgárság megszerzésének eldöntésére alkalmazott feltételekre. (Mai példa: Románia Állampolgársági Törvényének módosítása, mely szerint „10-1. § Azok az egykori román állampolgárok, akik 1989. december 22-e előtt nekik fel nem róható okok miatt veszítették el román állampolgárságukat, vagy ezt az állampolgárságot az ő akaratuk nélkül vonták meg tőlük, valamint ezek másodfokig való leszármazottai, kérésre visszakaphatják vagy nekik visszaadható a román állampolgárság, az idegen állampolgárság megőrzése mellett és a lakhelynek az országban történő állandósításával vagy ennek külföldön való megtartásával, amennyiben megfelelnek a törvényben előírt feltételeknek." (Hatályos 2003. június 9-től, megjelent: Románia Hivatalos Közlöny I. rész, 399. szám, 3-5. old.).

- “Állampolgárság-vesztés” (16. cikkely) nem követelhető meg ott, ahol ez nem lehetséges vagy méltányosan nem követelhető - e bekezdés különösen fontos azokban az államokban, ahol bizonyos esetekben a többes állampolgárságot rendszerint nem engedélyezik.

- A “folyamatos tartózkodási hely” kifejezést azért használják, hogy összhangban álljon a “résidece habituelle” francia fogalommal, amelyet az 1963. évi és a jelen Egyezmény, valamint más, közelmúltban készült dokumentum is alkalmaz.

Ami pedig a katonai kötelezettség teljesítését illeti, értelmetlenek a riasztgatások.

A 21. cikkely (1) bekezdése értelmében „Két vagy több aláíró állam állampolgárságával rendelkező személyeknek csak az egyik aláíró állam iránti katonai kötelezettségüket kell teljesíteniük.” Ebben az esetben már valóban szükség van államok közötti megegyezésre, hiszen a (2) bekezdés szerint „Az (1) bekezdés alkalmazásának módozatait az aláíró államok közötti külön megállapodások határozhatják meg.” A Magyarázó Jelentés értelmében a többes állampolgárságú személy katonai kötelezettségeit rendszerint abban az aláíró államban teljesíti, amelyben az illető személy folyamatosan tartózkodik. Ám az ilyen személy szabadon választhat, hogy katonai kötelezettségét egy másik olyan aláíró államban teljesíthesse, amelynek szintén állampolgára és amelyben van kötelező katonai szolgálat.

Nyilvánvaló:

A kettős- vagy többes állampolgárság intézménye a demokratikus jogállam sajátja.

Az állampolgárságra vonatkozó szabályozás az állam saját joga.

Az állam saját állampolgáraira vonatkozó belső szabályozását az Európai Állampolgársági Egyezményt aláíró államoknak el kell fogadniuk.

Nincs kötelezettség arra, hogy az állampolgárságot megadó állam azzal az állammal (vagy államokkal) kössön megállapodást, amelynek állampolgára hozzá folyamodott állampolgárságának elnyeréséért.

Alapelv, hogy a kettős vagy többes állampolgárság ne járjon a korábbi államolgárság elvesztésével! Bár aláíró állam szabadon rendelkezhet e kérdésben, az Egyezmény szelleme és betűje az állampolgárt védi és a kettős vagy többes állampolgárság intézményének belső jogban való szabályozását sürgeti!

A kérdés: nemzeti hovatartozás alapján el lehet-e nyerni kettős állampolgárságot? Igen!

Jogállamokban alkotmány, törvény szabályozza, hogy a nemzethez tartozó személy milyen feltételeknek megfelelően nyeri el a nemzete képviseletét ellátó anyaország állampolgárságát. Spanyolország a határain túlról most vár kb. 1 millió spanyol származásút, hogy megadja a spanyol állampolgárságot!

De közelebbi példával is élhetünk: Romániában minden horvát nemzetiségű romániai állampolgár - horvát állampolgár is és horvát útlevele is van; a moldvai románok tízezrével kapják meg a román állampolgárságot.

A romániai 21/1991. sz. Állampolgársági Törvény, amelyet 2000-ben módosítottak és a Hivatalos Közlöny 98. számában újraközöltek, már korábban elismerte a kettős- vagy többes állampolgárságot.

A II. Fejezet rendelkezik az állampolgárság elnyeréséről.

Az 5. szakasz értelmében a román állampolgárság elnyerhető születéssel, örökbefogadással, kérésre.

A 10. szakasz előírja, hogy román állapolgárságot lehet adni az egykori román állampolgároknak, akik kérik annak visszaszerzését, az idegen állampolgárság megtartásával és az állandó lakhely országon belüli állandósításával vagy külföldön való megtartásával.

A 10-1. szakasz értelmében azok az egykori román állampolgárok, akik 1989. december 22-e előtt nekik fel nem róható okok miatt veszítették el román állampolgárságukat, vagy ezt az állampolgárságot az ő akaratuk nélkül vonták meg tőlük, valamint ezek másodfokig való leszármazottai, kérésre visszakaphatják vagy nekik visszaadható a román állampolgárság, az idegen állampolgárság megőrzése mellett és a lakhelynek az országban történő állandósításával vagy ennek külföldön való megtartásával, amennyiben megfelelnek a törvényben előírt feltételeknek. (Hatályos 2003. június 9-től, megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny I. rész, 399. szám, 3-5. old.).

A 23. szakasz rendelkezéseinek megfelelően a román állampolgárságot elveszíthetik: az állampolgárság visszavonásával, az állampolgárságról való lemondással, egyéb a törvény által meghatározott módon.

A 24. szakasz előírja: a születés szerinti állampolgárságot nem lehet megvonni.

A szülőföldjén magyar nemzeti önazonossággal megmaradni óhajtót erős érzelmi és tudati szálak kötik a magyar nemzethez. Ezen együvé tartozás szilárdabbá tételének és jogi kötelékkel szentesítésének alapvető feltétele a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyerése.

Szüksége van-e az erdélyi magyarnak a kettős állampolgárságra, illetve román állampolgárságát megtartva, a magyar állampolgárságra ?

Ki adhat választ e kérdésre ?

Az illetékes a polgár, mert ő a jogalany. Neki van joga, hogy kérelmével egy másik államhoz forduljon s kettős vagy többes állampolgárságot megszerezzen.

A másik illetékes az állam, amelyhez a polgár kérelmével fordul, mert minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az állampolgárai!

Miként válaszol az állam a polgár kérésére ? A belső jogrendszeréhez tartozó-, valamint a nemzetközi állampolgársági jogszabályoknak megfelelően!

Általános alapelv, s egyben a nemzetközi közjog alapelve, hogy az állampolgársági ügyek minden állam belső joghatósága alá tartoznak.

Amint láttuk, a Román Állampolgársági Törvény nem tiltja a kettős állampolgárságot, s a román állampolgárság visszaszerzése akkor is lehetséges, ha valaki másik állam polgára és állandó lakhelye nincs Romániában!

Számtalan polgár él Romániában, akinek kettős állampolgárságuk van. Ezek jó része nemzeti hovatartozás alapján részesült kedvező eljárásban, például a moldvai állampolgárok, akik az utóbbi időben tízezrével kapták meg a román állampolgárságot - nemzeti hovatartozásuk alapján! A romániai horvátok pedig mindannyian horvát állampolgárok !

A nemzeti hovatartozás alapján elnyerhető kettős állampolgárság tehát nem utópia, hanem a nemzethez tartozás köteléke és a szülőföldön való megmaradás egyik fontos biztosítéka.

Magyarországnak, - ha törvényhozó és végrehajtó hatalmat gyakorló közképviselete egységes nemzetben gondolkodik -, belső jogrendjét megfelelőképpen módosítva, halaszthatatlanul meg kellene jelenítenie azt a feltételrendszert és jogi szabályozást, amely alkalmas a nemzethez kötődés, az anyaországhoz kötődés szavatolására, oly módon, hogy a magyar nemzetiségűt szülőföldjén való megmaradásra késztesse. Ezen kötődés szilárdabbá tételéhez alkotmánymódosításra is szükség lenne, hiszen, ha a nemzethez tartozás alkotmányos joggá válik, s az állampolgárság elnyerésében is kifejeződik, akkor a nemzettársak teljes és tényleges egyenlősége is valóra válik, anélkül, hogy szülőföldünkről le kellene mondanunk.

Aztán döntse el a polgár - és senki más helyette -, akar-e élni a lehetőséggel, hogy nemzetéhez kötődve otthonának érezze anyaországát, anélkül, hogy feladná szülőföldhöz való ragaszkodását !

2003-08-08
Dr. Csapó I. József

(Alkotmányossági Műhely)

 

A kettős állampolgárság jogi háttere
  2004.11.05. 21:30

A mai értelemben vett állampolgárság a modern polgári állam fejlődésének eredménye. Az állampolgárság mint jogintézmény a természetes személyeknek egy bizonyos államhoz fűződő, elsősorban jogi kapcsolatát testesíti meg, de nem mentes érzelmi mozzanatoktól sem.

1. Az állampolgárság fogalma

A mai értelemben vett állampolgárság a modern polgári állam fejlődésének eredménye. Az állampolgárság mint jogintézmény a természetes személyeknek egy bizonyos államhoz fűződő, elsősorban jogi kapcsolatát testesíti meg, de nem mentes érzelmi mozzanatoktól sem. Az állampolgársági státus ugyanakkor az alkotmány és más jogszabályok által garantált jogok és kötelezettségek teljességét jelenti az érintett számára. Az állampolgársági jogviszony tartalmát azok a jogok és kötelezettségek képezik, amelyek kizárólag az adott állam állampolgárát illetik. Minden állam területi felségjogánál fogva önmaga határozza meg, hogy az állampolgársága milyen feltételekkel szerezhető és tartható meg, illetve veszíthető el.

Az állampolgársági törvény egy adott állam állampolgárainak körét, az állampolgárság keletkezését, illetőleg megszűnését szabályozza. Bár az állampolgársági jog megalkotása az állami szuverenitás egyik legmarkánsabb kifejeződése, az államok belső jogalkotásuk mellett a nemzetközi szerződések rendelkezéseit (ajánlásait) is figyelembe veszik. Ilyen nemzetközi szerződés az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény is (továbbiakban Egyezmény).

2. Az állampolgársággal járó jogok és kötelezettségek

A magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok státus-jogai az alábbiak :

a) A magyar állampolgár szülő gyermekének alanyi joga a magyar állampolgárságra.

b) A rendelkezés joga a magyar állampolgárságról (lemondás).

c) Jog a nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozáshoz.

d) Jog a regisztrációhoz, így a magyar állampolgárság tényét igazoló okmányokhoz különösen a személyazonosító igazolványhoz, amely az állampolgárság tényét közhitelűen

igazolja.

e) Jog Magyarország területén történő tartózkodáshoz, amely szerint a magyar állampolgár akár van akár nincs lakása, az ország területén tartózkodhat, és őt bármilyen jogsértés esetén sem lehet kiutasítani. A tartózkodás és a megélhetési viszonyok, tehát a lakás, lakhatás feltételeinek megléte a lakcímnyilvántartás szempontjából regisztrációs adat, de független az állampolgárság tényét igazoló személyazonosító okmányok kiállításának jogától.

f) Jog az államterület elhagyásához és a hazatéréshez, útlevél megszerzésének joga

g) Jog a védelemhez, törvényes külföldi tartózkodás esetén .

h) Jog a közügyek gyakorlásához, aktív és passzív választójog, közhivatal viselés joga.

i.) Jog a szociális státus fenntartásához.

A magyar állampolgár közjogi kötelezettségei a honvédelmi kötelezettség és a közteherviselői kötelezettségek.

2. A magyar állampolgárság és megszerzése

Magyarországon az állam és állampolgárai közötti közjogi jogviszony elsődleges alapja az un. vérségi alapon (”ius sanguinis”) való állampolgárság szerzés: a magyar állampolgárságot a gyermek vér szerinti szülei (édesanyja vagy édesapja) magyar állampolgársága után születésével a törvény erejénél fogva szerzi meg. A területi elv („ius soli”) alapján szerez magyar állampolgárságot az, akinek szülei születéskor nem ismertek (talált gyermek), így a leszármazás elve nem alkalmazható, vagy ha hontalanok a szülei, azaz szülei egyik államnak sem állampolgárai.

Magyar állampolgár az, aki a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (továbbiakban Átv.) hatálybalépésekor már magyar állampolgár volt, aki az Átv. erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, illetve aki az Átv. alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

A magyar állampolgárság megszerzése kérelem alapján történhet honosítással, visszahonosítással vagy nyilatkozattal. A honosítást nem magyar állampolgárok kérhetik, amennyiben megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek. Az állampolgárság megszerzéséről a végső döntést a köztársasági elnök hozza meg, amely ellen jogorvoslatnak helye nincs.

2.1 Honosítás

A honosítás alapesete szerint a kérelmezőnek a honosítási kérelem előterjesztésár megelőzően legalább nyolc évig Magyarországon letelepedettként, EU tagállami polgárként tartózkodási engedéllyel vagy menekültként kell élnie, igazolnia kell, hogy büntetlen előéletű és magyar bíróság előtt nincs ellene büntetőeljárás folyamatban, továbbá igazolnia kell azt is, hogy megélhetése és lakóhelye biztosított. A honosítás feltétele még, hogy az az állam érdekeivel ne legyen ellentétes, illetve a kérelmezőnek nyelvismeretet és alapvető történelmi, alkotmányos ismereteket felölelő vizsgát k

 

1997-ben, amikor az Állampolgárságról szóló Európai Egyezményt az Európa Tanács aláírásra megnyította, s amelyet elsőként Románia írt alá, gyökeresen megváltozott a kettős- vagy többes állampolgárság európai nemzetközi jogban meghatározott helyzete.

 

 

 

 

 
A honlap látogatottsága
Indulás: 2005-04-08
 
Jelenlegi látogatók száma

  látotagó olvassa a lapot.

 
Magyar helységnévkereső
 
Az andocsi Máriához
     
 
Ismerős Arcok

             

 

     Tovább >>kapcsolódó I.        

     Tovább >>kapcsolódó II   

 
Trianon himnusz - Csík zenekar

Tartsd magad, nemzetem !

 
Égi Élő Igazság- A Szent Korona Tana

A Szent Korona misztériuma és tana

 
Segítse a Trianon Kutató Intézetet

 
Üzenet az MSZP szavazóknak

      

 
El kell ismertetnünk Trianon igazságtalanságát!

    

 
Vérző Magyarország

      

 
Csevegő - regisztráltaknak

 
Jobbik

 

 

 

 



 




       A Jobbik nemzedék című dokumentumfilm letölthető:

  Jobbik kiskáté: 

 
Hozzászólások a cikkekhez
Friss bejegyzések
2011.01.08. 10:19
2010.07.26. 18:16
2010.07.20. 16:34
2010.02.09. 11:11
2009.12.17. 20:40
2009.08.31. 16:34
2009.08.02. 13:52
2009.07.29. 09:31
2009.06.20. 09:42
2009.06.20. 08:53
2009.06.18. 15:04
2009.06.09. 17:06
Friss hozzászólások
 
Kérjük szavazzon !
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Eva Maria Barki:"az autonómiánál többet kell követelni !"”

Igen
Nem
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Az agresszív magyarellenes tót politika ellen mit tehetünk?
A magyarság asszimilációját célzó tót törvényhozást csak úgy állíthatjuk meg,

ha népszavazással revíziót követelünk (nemzetközi ügyet csinálunk)
ha az autonómiát támogatjuk (mely belügynek minősül, kisebb az esély a megvalósításra)
ha petíciózgatunk az EU-nak,hogy helyettünk oldja meg a kérdést
Nemzetközi bíróság vizsgálja felül a Párizsi békeszerződést és döntsön a revízióról/autonómiáról
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Lezárt szavazások
 
Az Erdély Ma honlap legfrissebb hírei
 
Amit az autonómiáról tudni érdemes

Példák Európában és világszerte:

Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja:

 Nyugat Európa: 

 
Amit az állampolgárságról tudni érdemes

 Érvek a kettős állampolgárság mellett tovább >>

  Frissítések a témában:

 

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre