| Részlet a dokumentumból: „Sajnálatos de megkerülhetetlen következtetés: amíg a szeptemberi és októberi tömeges emberi jogsértésekért, rendőri brutalitásért jóváhagyó, biztató, utasító magatartása miatt felelős kormányfő és más állami vezetők a helyükön vannak és utasítási, irányítási pozícióban maradnak, illetve amíg a jogellenes, az emberi jogi normákat sértő utasításokkal egyetértő és azt követő, annak szellemében eljáró rendőri vezetők felelősek az ünnepek és a hétköznapok rendfenntartásáért, a szeptemberi és októberi brutalitások, önkényes letartóztatások bármikor megismétlődhetnek. Mint minimum-elvárás, a kormányfőnek és a helytelenül eljárt állami vezetőknek, éppúgy mint a felelős és velük együttműködő rendőri parancsnokoknak be kellene látniuk, hogy súlyos hibát követtek el, rosszul látták és értékelték a helyzetet, s határozott ígéretet kell tenniük, hogy a továbbiakban az irányadó nemzetközi normáknak és a magyar alkotmányos normáknak megfelelően fognak eljárni. A szeptemberi és októberi áldozatoktól pedig nyilvánosan bocsánatot kell kérniük.” (p. 49., 50) |
A Civil Jogász Bizottság jelentése szerint Magyarországon tavaly ősszel rendőri brutalitás volt és önkényes letartóztatások történtek, az eseményekért felelős Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Erről Morvai Krisztina, a bizottság elnöke és Völgyesi Miklós, a testület társelnöke beszélt pénteki fővárosi sajtótájékoztatóján.
A rendőrség brutális fellépéséről Gyurcsány Ferencnek minden bizonnyal tudomása volt, utasíthatta is a rendőrséget, ám erőszak alkalmazására nem adhatott volna engedélyt – mondta Morvai. Kiemelte: tavaly szeptemberben és október 23-án tömeges önkényes letartóztatásra és rendőri brutalitásra került sor. "Nem lehet Magyarország miniszterelnöke olyan ember, akinek vér tapad a kezéhez" - tette hozzá ehhez kapcsolódva.
Morális pánik
A sajtótájékoztatón a Civil Jogász Bizottság tagjai különböző szempontok szerint elemezték a tavaly őszi budapesti zavargásokat. Szöőr Anna úgy fogalmazott: a rendőrség fellépése nyomán nagyon sok embernél olyan sérülések keletkeztek, amelyek azt bizonyítják, hogy "a rendőrség szakmaiatlanul járt el". Megjegyezte: szeptember 17-én, a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülésekor morális pánik tört ki Magyarországon, amit a kormány a szélsőjobboldali veszély emlegetésével próbált ellensúlyozni. Juhász Imre szerint semmi sem indokolta, hogy október 23-án ne engedjék be a Kossuth térre az ünnepelni vágyó embereket. Hozzátette: a rendőrségben nincs helyük olyan vezetőknek és az állomány olyan tagjainak, akik súlyosan megsértik az emberi jogokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Bizottság ügyvezetője arról beszélt: napirendre kell tűzni a közkegyelem kérdését, és széleskörű társadalmi vitát kell folytatni róla.
A bizottság valamennyi tagja kritizálta a Gönczöl-bizottság hasonló témában készült jelentését, és többen hangoztatták: semmi garancia nincs arra, hogy március 15-én ne ismétlődjenek meg a tavaly őszi események.
„Aktív felbujtó Gyurcsány és Demszky”
A Morvai Krisztina vezette civil jogász bizottság pénteken nyilvánosságra hozott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtással, utasításokkal, Petrétei József rendészeti miniszter passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával, illetve a később indított vizsgálatok blokkolásával járult hozzá az október 23-i tömeges tragédiához.
A jelentésnek a szeptemberi és októberi zavargások miatti felelősség kérdését firtató fejezete leszögezi: "megállapítható, hogy a szeptember 19-én, 20-án és 21-én történt tömeges rendőri brutalitás és tömeges önkényes letartóztatás 'előfutára volt' az október 23-i eseményeknek".
A dokumentum szerint a szeptember 17. és október 22. közötti időszakban megkezdődött "az emberi jogaikat gyakorló, békésen gyülekező és a kormányt kritizáló emberek - és rajtuk keresztül az egész ellenzék démonizálása". A jelentés azt állapította meg, hogy Gyurcsány Ferenc nemhogy tudott az aránytalan és brutális rendőri fellépésről, "de kifejezetten biztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre".
A 251 oldalas jelentés összeállításakor hatvan szemtanút és áldozatot hallgattak meg, 150-200 eset írásban jutott el hozzájuk. Emellett elemezték az Országos Rendőr-főkapitányság és a rendészeti minisztérium jelentéseit, kórházi adatokat és hírügynökségi beszámolókat.
MNO, MTI, hirado.hu, hirtv.hu
Kapcsolódó hírek az MNO-ról:
• Zavargások – eddig 28 rendőrt gyanúsított meg az ügyészség
• A dokumentum szövege
• Danks: Politikailag elfogult a jelentés
• Szijjártó: Elfogult, mert nem megrendelésre készült?
• Nyakó: A Morvai-bizottság nem szakmai fórum
Újabb három brutális rendőrt találtak
2007. február 23. 11:10HunHír.Hu
 Az elmúlt napokban újabb három rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség; így 28-ra emelkedett a szeptemberi és októberi budapesti események elleni fellépéssel összefüggésben meggyanúsított rendőrök száma - közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Morvai Attila elmondta, az újabb három gyanúsítottat a korábbiakhoz hasonlóan hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás gyanúja miatt hallgatták ki. Hármójuk közül csak az egyik rendőr tett vallomást, aki azt mondta: álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt. Az ügyészséghez mintegy 171 feljelentés érkezett a szeptemberi és októberi zavargásokkal összefüggésben.
A feljelentők elsősorban hivatalos eljárásban történt bántalmazás, hivatali visszaélés és személyi szabadság megsértése miatt fordultak az ügyészséghez.
Az október 23-án történtekkel kapcsolatban egy gyülekezési szabadság megsértése miatt tett feljelentés ügyében is eljárás indult. Ezzel kapcsolatban Morvai Attila azt mondta: ebben az ügyben még tart a nyomozás, gyanúsított nincs. Morvai Attila szólt arról is, hogy néhány feljelentés kapcsán még sértettek jelentkezésére vár az ügyészség.
Példaként említette, hogy van olyan rendőrség által tett feljelentés, ahol felvételek alapján megállapítható a bűncselekmény, ugyanakkor a sértettet még nem sikerült meghallgatni.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség mellett a Központi Nyomozó Főügyészség is eljárást folytat az október 23-i eseményekkel összefüggésben Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján. Az ellenzéki politikus ügyvédje, Futó Barnabás, november 2-án azt közölte az MTI-vel, hogy Révész Máriusz benyújtotta feljelentését az október 23-án vele szemben foganatosított erőszakos rendőri fellépés miatt.
Az ügyészség hivatalos eljárásban történt bántalmazás miatt elrendelte a nyomozást. Lőrincz Edina, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az MTI pénteki megkeresésére azt mondta: az ügyben még nincs gyanúsított.
hunhír
Vagy Gyurcsány, vagy ribillió, harmadik út nincs
2007. február 23. 10:30G. Kirkovits István - HunHír.Hu
 Mint ígértük, a magyarországi médiában elsőként tudósítunk a Morvai-bizottság, a független szakértők által alkotott szakmai grémium tényfeltáró tevékenységéről a szeptember 18-ától október 24-én hajnalig történő folyamatról. Morvai Krisztina, a bizottság elnöke leszögezte: az ok-okozati összefüggések alapján egyértelmű a cselekmények láncolata, amelyben a nemzetközi normák tudatos megsértésével, tömeges rendőri brutalitással és önkényes letartóztatásokkal „vádolható” a Gyurcsány-kormány és rendőrsége.
Morvai Krisztina elmondta azt a korábban már közölt megállapítását, miszerint nem a gyurcsányi instruáció tényével, hanem annak tartalmával van a probléma. Egy jogállamban a miniszterelnöknek nem nyilvánvaló jogsértésekre, hanem a brutálisan fellépő rendőrök megfékezésére kellett volna fordítani energiáját, s nem úgymond kézi irányítással gerjeszteni az erőszakot.
A bizottság elnöke kifejtette azt is, hogy egy demokráciában az átlagembernek joga van részt venni a közéletben, éppen ezért teljesen természetes, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után az állampolgárok spontán reakciója beindult, és a Kossuth térre siettek. A miniszterelnök kommunikációját elemezve vázolta, hogy a tudósításoknak is köszönhetően az emberekben az a kép alakulhatott ki a miniszterelnök aktív kommunikációs közreműködésével, hogy a brutálisan fellépő rendőrök a csendes többség érdekeit védik a garázda huligánokkal szemben, akik Morvai szerint ugyan voltak a Kossuth téren, illetve a tévé ostrománál, de semmiképpen sem lehet összemosni a békés ezrekkel, akik október 23-áig a Kossuth téren demonstráltak.
A rendelkezésre álló adatok alapján elmondta, hogy szeptember 18-án már százan sérültek meg a rendőri akcióban, és 19-én az instruálásnak köszönhetően a rendőrök már tömegesen lecsaphattak a békés demonstrálókra. Az önkényes letartóztatások megnevezését Morvai azzal indokolta, hogy az eljáró bíróság másodfokon 85 százalékban felmentette az embereket. A bizottság elnöke kitért arra is, hogy a fentiek alapján megismétlődhet a miniszterelnök „aktív közreműködésével” irányított rendőrterror, mert propagandájában azt sugallja, hogy vagy a futballhuligánok, és a garázda elemek felforgató tevékenysége, vagy az általa irányított és fémjelzett konszolidáció, hiszen harmadik út nincs. Morvai Krisztina éppen ezért elfogadhatatlannak és antidemokratikusnak tartotta azt is, hogy egyáltalán már felmerül mind hazánkban, mind Európában, lesz-e balhé március 15-én.
Morvai összegzésképpen leszögezte: a miniszterelnököt, kormányát és az irányított rendőrséget terheli a felelősség az eseményekért, a brutalitásért és a sorozatos jogsértésekért.
A Morvai-bizottság jelentése letölthető innen
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Nyilvánosságra került a Civil Jogász Bizottság őszi zavargásokról szóló jelentése
2007. február 23. 12:03
MNO
A Morvai Krisztina vezette civil jogász bizottság pénteken nyilvánosságra hozott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtással, utasításokkal, Petrétei József rendészeti miniszter passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával, illetve a később indított vizsgálatok blokkolásával járult hozzá az október 23-i tömeges tragédiához.
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum