Romániában tárgyal Sólyom László magyar köztársasági elnök, aki szerint az Európai Unió tagállamaiban a kulturális autonómia szükséges, a területi autonómia pedig lehetséges, ez utóbbi egyik országban sem irányul az adott ország területi épsége ellen. A tárgyalások tartalmáról a Cotroceni palotában tartott eszmecsere után számolt be a két vezető a sajtónak. Traian Basescu elnök úgy fogalmazott: bár a két ország belpolitikájában eltérő hangsúllyal kezelik a kisebbségek ügyét, eltérőek a modellek, mindkét ország tiszteletben tartja az európai normákat. A román köztársasági elnök hozzáfűzte: Románia soha nem fogja rákényszeríteni más országra a saját területén alkalmazott - szerinte az európai normáknak megfelelő - modellt a kisebbségi kérdésben. A délutáni program keretében Sólyom László megkoszorúzza Nagy Imre emléktábláját a Bukarest melletti Snagovban, onnan pedig a bukaresti egyetemhez vezet az útja. Este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházában találkozik Markó Bélával, a szövetség elnökével. A találkozók sorába illeszkedik egy megbeszélés Mircea Geoanával, az ellenzéki szociáldemokrata párt elnökével. A sűrű találkozók napját díszvacsora zárja, amelyet Basescu és felesége ad Sólyom László és felesége tiszteletére. Kései látogató? A romániai önálló állami magyar egyetemről, a kulturális, illetve a területi autonómiáról kellene végre nyíltan tárgyalnia és egyezségre jutnia a román és magyar államfőnek, ahogyan az két uniós tagországhoz illene - írja hétfői számában a Szabadság című újság. A Kolozsváron megjelenő regionális napilap kommentárt is szentel Sólyom László köztársasági elnök vasárnap kezdődött romániai látogatásának. Az írás szerzője emlékeztet, hogy a magyar államfő első alkalommal látogat az EU-tag Romániába. Megállapítja: a hivatalos vizit jóval korábban esedékes lett volna, ám a 2005 novemberére tervezett utat a romániai kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvény bukaresti elszabotálása miatt többször elhalasztották. Tavaly októberben Budapesten, a második magyar-román közös kormányülés alkalmával - folytatja a szerző -,Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök megígérte a jogszabály elfogadását, s magyar részről akkor egyeztek bele a Sólyom-látogatásba. A román elnöknek viszont nem számít - fejtegeti a kommentátor -, hogy Magyarország mi mindent tett Romániáért, a két ország közötti stratégiai partnerség pedig mindössze egy papiros. Úgy véli, Basescu természetesnek tartotta, hogy az elmúlt két évben valamennyi szomszédos államba ellátogasson, csak Magyarországra nem. Basescu elnök nem értette meg, hogy Románia a régiók Európájába lépett be, ahol a regionalizmus és a szubszidiaritás vezérelvek - írja a Szabadság. A hétfői román nyelvű sajtó szinte alig foglalkozik Sólyom látogatásával. A Gandul és a Gardianul című újságok rövid hírben térnek ki a látogatásra, de csak a Székelyföld területi autonómiájáról a hét végén rendezett népszavazás kontextusában. MTI   Sok sikert, elnök urak! 2007.02.12.,Erdély Ma fotó – Szabadság Sólyom László személyében első alkalommal látogat ezekben a napokban magyar államfő az EU-tag Romániába. A hivatalos vizit jóval korábban esedékes lett volna, ám a 2005 novemberére tervezett utat a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvény bukaresti elszabotálása miatt többször elhalasztották. Pörgessük vissza a történteket. 2005. október 20-án Bukarestben első alkalommal rendezték meg a közös magyar–román kormányülést, amelyet mindkét fél sikeresnek ítélt. Október 24-én azonban a román szenátus előbb törölte a kisebbségi törvénytervezetből a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet, majd a megcsonkított jogszabályt teljes egészében is elutasította. A kulturális autonómia egyik legádázabb ellenzőjének a Demokrata Párt, illetve annak tényleges vezetője, Traian Băsescu államfő bizonyult. Nem csoda tehát, hogy a magyar államfő nem kívánt november elején Bukarestbe látogatni, s érthető az is, hogy azóta a látogatást mindkét részről folyamatosan halogatták. Pedig „stratégiai partnerségben" álló országokról van szó, továbbá arról, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben kitartóan támogatta Románia NATO-, majd EU-tagságát. Ennek ellenére a román fél – Călin Popescu Tăriceanu és pártja, a Nemzeti Liberális Párt kivételével – mindent elkövetett a hazai nemzeti kisebbségek által követelt autonómia törvénybe foglalásának lehetetlenné tételéért. Tavaly októberben, Budapesten, a második magyar–román közös kormányülés alkalmával, Tăriceanu megígérte a jogszabály elfogadását, s magyar részről akkor egyeztek bele a Sólyom-látogatásba. Pedig Budapesten tudhatták: a koalíciós válságok közepette a román kormányfő ígérete nem garancia arra, hogy a jogszabályt sikerül átvinni a bukaresti képviselőházon, amelynek ez ügyben az utolsó szót kell kimondania. Arra gondolhattak, hogy a látogatás elősegítheti a jogszabály megszavazását. Erre, jól tudjuk, ma már kevés az esély. Traian Băsescu sokszor bebizonyította, hogy magyar ügyekben cselekedeteit nem az empátia vezérli. A román elnöknek az sem számít, hogy Magyarország mi mindent tett Romániáért, a stratégiai partnerség pedig mindössze egy papiros. Természetesnek tartotta, hogy az elmúlt két évben valamennyi szomszédos államba ellátogasson, csak Magyarországra nem. Az a meggyőződése, hogy Székelyudvarhelynek ugyanannyi autonómiája kell hogy legyen, mint Caracalnak. Băsescu elnök nem értette meg, hogy Románia a régiók Európájába lépett be, ahol a regionalizmus és a szubszidiaritás vezérelvek. Azzal sem törődik, hogy országában másfél milliós magyar közösség él, hogy a magyarországi cégek eddig közel egymilliárd eurót fektettek be Romániába, s hogy a tavaly a kétoldalú árucsere-forgalom három milliárd eurót tett ki. Számára az sem nyom sokat a latban, hogy az RMDSZ 1996 óta tagja vagy támogatója a román kormányoknak, s hogy a szövetség a legmegbízhatóbb hazai kormányzati partner. A stratégiai partner és EU-tag Románia és Magyarország mára furcsa módon ismét egymással szemben áll. Miközben katonai kapcsolataik felhőtlenek, és gazdasági együttműködésük jó úton halad. Miközben a románok rájöttek arra, hogy az erdélyi magyarok egyetlen eddigi követelése sem veszélyeztette jólétüket, s hogy az egyetlen lehetséges stratégia a kapcsolatok fejlesztése. Erre egyébként az elmúlt hónapokban a magyarországi társadalom is egyre inkább ráeszmélt. A tavaly nyolc százalékos gazdasági növekedést elérő Romániának ugyanis jók a mutatói: a jövedelmi adó alacsony (16 százalék), a költségvetési hiány 2,5 százalék alatti, a munkanélküliség pedig 5,5 százalék. Mindezek az országot a külföldi tőke számára vonzó célországgá teszik. Igaz ugyan, hogy Románia bruttó hazai összterméke (GDP) 35,8 százalék, miközben Magyarországé 63,6 százalék a legutóbbi EU-bővítés előtti uniós átlaghoz viszonyítva. De mégis: Romániába 2007–2013 között 32 milliárd eurónyi csatlakozás utáni alapok érkeznek az Uniótól. A fejlesztésekből pedig a magyar cégek is kivehetik majd a részüket. Ehhez mindössze annyi kellene, hogy a két ország vezetői javítsák politikai kapcsolataik minőségét, és hárítsák el a fejlődés és a fenntartások nélküli együttműködés útjából az összes megmaradt akadályt. Hogy melyek ezek az akadályok? Az elmúlt tíz évben az erdélyi magyarságnak egy sor nyelvi, kulturális, oktatási jogot sikerült kiharcolnia. Az államosított egyéni, közösségi és egyházi javak visszaadásáról az erdélyi magyarok számára is kedvező törvények születtek, bár a tényleges restitúció a legtöbb esetben még mindig nem történt meg. Ám mindeddig meg nem valósított romániai magyar célkitűzés az önálló állami magyar egyetem, továbbá a kulturális, illetve a területi autonómia. Ezekről kellene végre nyíltan tárgyalni és egyezségre jutni, ahogyan az két uniós tagországhoz illene. Az erdélyi magyarság és Románia jól felfogott érdeke is ezt kívánja. Ehhez kívánunk sok sikert, elnök urak! Tibori Szabó Zoltán Szabadság

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés