Egy szlovák képviselő szerint "a magyarok vérszemet kaphatnak" 2007.02.05.Forrás: a  www.commora.hu  a  Felvidék Ma és radio.hu nyomán. Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke visszautasította az egyik kormánypárti képviselő kijelentését, miszerint Koszovó önállósulása láttán a szlovákiai magyarok vérszemet kaphatnak. Bugár Béla közönséges ostobaságnak nevezte az ügyet, és azt mondta: pártja törekvései nem ellenkeznek Szlovákia érdekeivel, az MKP programjában nem szerepelnek a területi autonómia létrehozását célzó törekvések. forrás: felvidek.ma www.commora.hu megjegyzés: Bugár úr az az ostobaság, hogy Ön is riogatja a Felvidéki Magyar Népet (FMN). Maga nem a párt, ezt csak a diktatúrákban volt szokás állítani. Miért nem akarják a területi autonómiát? Ön kinek az érdekeit képviseli, a szlovák nemzeti nacionalistákét, akik a FMN teljes asszimilációjára törekszenek? Mondjon le és adja át a helyét egy autonómista új elnöknek, vagy pedig oszlassa fel a magánpártját. (commora aula) 2007. február 4. Az MKP-nek nincsenek szeparatista törekvései Bugár visszautasította a magyar autonómiatörekvések Koszovóval való összehasonlítását A Magyar Koalíció Pártjának , (MKP) nincsenek szeparatista törekvéseiaz pedig közönséges ostobaság, amit a Robert Fico vezette szlovák kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) egyik parlamenti képviselője mondott, miszerint Koszovó önállósulása láttán a szlovákiai magyarok vérszemet kaphatnak - jelentette ki pártja hét végi választmányi ülésén Bugár Béla, az MKP elnöke. Boris Zala, a Smer egyik irányadó képviselője, a parlament külügyi bizottságának elnöke az MKP Országos Tanácsának ülésével egyidejűleg a szlovák közszolgálati rádióban az ENSZ különmegbízottja, Martti Ahtisaari Koszovó-terve kapcsán úgy vélekedett, hogy a balkáni fejlemények nemkívánatos precedenst teremthetnek: felerősíthetik az MKP autonómia-törekvéseit, mi több, az egész kontinensen nemzetiségi feszültséget gerjeszthetnek. Ez végképp nem kedvez Szlovákia érdekeinek - fogalmazott Zala, aki jelezte: Szlovákia és kormánya a közeljövőben "komoly dilemma elé kerül és kénytelen lesz szembesülni a problémával." Bugár igen határozott szavakkal mondta el újságíróknak, hogy pártja törekvései nem ellenkeznek Szlovákia érdekeivel, hiszen az MKP programjában nem szerepelnek a területi autonómia létrehozását célzó törekvések, a magyar párt mindössze az Európában korántsem példa nélkül való oktatási és kulturális autonómia megteremtését szorgalmazza. Az MKP nem tehet róla, hogy egyes szlovák politikusokban tartósan lappang a gyanakvás, jóllehet egyetlen, a szlovák aggodalmakat alátámasztó bizonyítékot sem tudnak felmutatni. Az MKP sosem veszélyeztette az ország területi egységét - mondta Bugár Béla. Szlovákia Koszovóval kapcsolatos álláspontját érintően vasárnap Mikulás Dzurinda volt kormányfő, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke az egyik kereskedelmi televízióban érthetetlennek nevezte, hogy - noha Szlovákia a Biztonsági Tanács elnöki szerepében Koszovó jövőjét illetően érdemi, "minősített álláspontot" lesz kénytelen kialakítani - Robert Fico kormányfő erről semmilyen konzultációt nem folytatott az ellenzéki pártokkal. (MTI) http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2445

SLOTA: AZ ENSZ-JAVASLAT EGY RAKÁS TRÁGYA SLOTA: AZ ENSZ-JAVASLAT EGY RAKÁS GANÉ 2007. 02. 08. A szlovákiai politikusok immár egy hete naponta foglalkoznak Koszovó jövőbeni jogi státuszával. Csütörtökön újra megszólalt a témában Ján Slota, az SNS elnöke is. Slota azt szeretné, ha a szlovák parlament deklarálná Szerbia határainak érinthetetlenségét. „Elképzelhetetlen, hogy egy kisebbségnek joga legyen saját államra. Nem létezhet két Albánia, nem létezik koszovói nemzet“ – nyilatkozta az SNS elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Slota kijelentette: pártja sosem fog egyetérteni azzal, hogy a koszovói albánok önálló államot hazhassanak létre. Hangsúlyozta: ezzel elismernék, hogy jogosan jöhet létre egy állam a moszlim vallás alapján. „A szerbek mindig is Európa keresztény pajzsa voltak az iszlámmal szemben. Európa ahelyett, hogy támogatná ezt a pajzsot, gyengíti“ – tette hozzá Anna Belousovová SNS-alelnök. Slota szerint a Koszovóval kapcsolatos ENSZ-javaslat nem más, mint "egy rakás gané". Kijelentette: Koszovó rendezési terve a müncheni "diktátumhoz" hasonlatos, „rólunk, de nélkülünk“ döntés. Szerinte Szlovákiának védelmeznie kellene a szláv testvéreit, hiszen „mi is“ kerülhetünk hasonló helyzetbe. Slota kijelentette: lehet, hogy képviselőjük tévedett, amikor szavazatával támogatta a Koszovóval kapcsolatos ENSZ-javaslatot a parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságában, de az a lényeges, hogy mint mond a párt elnöke, vagyis ő maga. Csáky Pál MKP-alelnök Koszovóval kapcsolatban kifejtette: a függetlenné váló tartományt integrálni kell Európába, mivel ez a Balkán és Európa biztonságának érdeke. Szerinte Koszovó jövőjének kérdése az MKP számára abban az értelemben lesz precedensértékű, hogy tiszteletben kell tartani a különböző kisebbségek és közösségek jogait. Amennyiben a jövőben az MKP bármikor is Koszovót emlegeti, azt azért teszi majd, hogy figyelmeztessen: a kisebbségek jogait tartsák nagyobb tiszteletben, mint jelenleg. forrás: bumm.sk www.commora.hu   Precedens értékű Koszovó elszakadása www.commora.hu 2007.02.08.  Forrás: MR/Haják-Szabó Mária Bár Szerbia és az Európai Unió, a jelek szerint, némi szünetet iktat be a koszovói kérdés megoldásába, ez a probléma élénken foglalkoztatja egyes uniós tagállamokat. Ilyen például Szlovákia, ahol a Koszovónak adandó autonómia foka szabályosan belpolitikai vitatéma lett. Kierőszakolt megoldást jelentene csupán, ami nem hozna békességet a térségbe, ha Koszovó Szerbia beleegyezése nélkül nyerné el függetlenségét - véli Mikulás Dzurinda, az Ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke. Visszautasította a szlovák diplomácia vezetőjének szavait, aki szerint Koszovó függetlenné válása visszafordíthatatlan folyamat. A legélesebben a kormányzó Nemzeti Párt elnöke, Jan Slota bírálta az ENSZ-megbízott tervét: az egy trágyarakás - mondta, s a Csehszlovákiát feldaraboló 1938-as müncheni döntéshez hasonlította, az albánokat pedig bűnözőknek nevezte. A kisebbségeknek nincs joguk saját államra, Koszovó elszakadása pedig a szlovákiai magyar kisebbség szeparatista törekvéseit erősítené - véli Jan Slota. Az nyilvánvaló, hogy Koszovó precedens a világ, Európa és Szlovákia számára egyaránt - hangsúlyozta a Magyar Koalíció Pártjának álláspontját Csáky Pál alelnök. - Ott precedens Koszovó, hogy az ott élő szerbeknek kollektív jogok alapján komoly jogokat biztosítanak. Tehát egy multietnikus társadalomban a közösséget nem csupán koordinálatlan tömegnek fogják fel, hanem közösségnek, amelynek közösségi jogai vannak és kell, hogy legyenek. Ebben a vonatkozásban lehet Koszovó példa és precedens Szlovákia számára is. Tehát az MKP a levélben hivatkozni fog erre a momentumra, amikor azt fogjuk kérni, hogy a Szlovákiában élő nem szlovák nemzetiségű állampolgárok egyéni és kollektív jogai magasabb szinten legyenek garantálva - mondta Csáky Pál alelnök. forrás:felvidek.ma

Üzenet a Koszovó függetlensége ellen kardoskodó szlovák politikusoknak ! A Koszovó függetlensége ellen kardoskodó szlovákoknak ajánlom figyelmébe az etnikai arányokat: Koszovóban 90% albán és 10% szerb él. Mindez kísértetisesen hasonlít a szlovák-magyar arányra. Kérdezem: a szlovákoknak van országuk? Igen, van. Koszovóban ugyanezen számarányok alapján a 90% albánnnak is lehet saját országa. A 10% szerb autonómiát akar. Legyen ! Ám legyen a felvidéki magyaroknak is autonómiájuk ! Nem kell félremagyarázni a dolgokat. A számok és tények mindig, minden hazugságot és köntörfalazást lelepleznek. A szlováknak miért lehet saját országa és a koszovói albánnak miért nem ? A szlovák mennyivel jogosultabb a koszovói albánnal szemben egy saját államban való életre ? Semennyivel ! Senki és semmilyen hatalom nem tilthatja meg a 90%-ban albán lakosságú Koszovónak, hogy független államot hozzon létre magának! A koszovóiak nem terroristák, hanem szabadásgharcosok. Az utolsó előtti szerb gyarmat legyen szabad ország ! Tehát a felvidéki magyar autonómia vonatkozásában ajánlatos ezekkel a tényekkel is érvelni. Nem utolsósorban, de megjegyezendő, hogy a széthullott trianoni jugoszláv műállam utolsó gyarmata a magyarok által is lakott Délvidék. Délvidéket erőszakos asszimilációval, többhullámú szerb betelepítésekkel etnikai arányaiban megváltoztatták. A magyarok számarányának megváltoztatását célzó betelepítések és erőszakos asszimiláció már közvetlenül a trianoni békediktátum életbe léptetése után megkezdődött az úgynevezett "szerb ék " létrehozásával. A "szerb ék" fogalma szerb lakosok tudatos betelepítését jelentette Délvidékre a homogén magyar területek közé. www.nemzetidal.gportal.hu

Miért félnek a szlovákok, szerbek, románok a széles körű jogokat biztosító területi autonómiától? Ha ilyen autonómiák jöhetnének létre az elszakított magyar területeken, életük jobbá tétele, gazdaságuk felvirágoztatása a saját kezükben lenne és a magyar-magyar politikai határok a valóságban spontán eltünnének. Lehet hogy ettöl félnek a többségi nemzetek fiai? Talán ismét összekovácsolódik a magyarság? Miért baj ez? Talán a jogosulatlanul megszerzett javak védelmének büntuda kisért bennük? Talán egy népszavazás révén kieszközölt határmódosítás szelleme kisérti öket? Miért ez talán jogellenes lenne? Nem hiszem ! A jogszerütlen maga a Trianoni békediktátum volt. 3,5 millió magyar ember került a hivatalosan meghirdetett wilsoni-elvekkel ellentétben népszavazás nélkül idegen uralom alá, a nemzet 1/3-a, immáron 86 éve tartó kiszolgáltatottságba. Ezt kell orvosolni ! A népszavazástól akkor is féltek és sikerült szabotálni a kezdeményezést Pasic, Bratianu, Benes,Tardieu és Masaryk ármánykodása és hazudozása révén -  egyebek mellett a békebírák tudatlanságának és naivságának is köszönhetöen, melyet késöbb sokan közülük beismertek .  Ma is ettöl félnek az akkori "kedvezményezettek"utódai : mi lesz, ha a magyar autonómiák esetleg népszavazás útján Magyarországhoz akarnak csatlakozni ? Ezért tapasztalható ez a nagy ellenállás és belügyekre való hivatkozás. Viszont azt ők nem tudják, csak mi érezzük belülröl, hogy a 86 év bélyege micsoda szétforgácsolódást, nemzetpusztítást, asszimilációt, népességfogyást  eredményzett a magyarság körében, tetézve mindezt különbözö ideológiák szellemében elkövetett önpusztításunkkal, és ezek jegyében a nemzettudat és összetartozás érzésének kivégzésével. Szemben velünk a szomszédos népek ideológiától függetlenül, elhivatottan, összefogással építettek és ápoltak saját felemelkedésük érdekében. A nemzeti öntudat minden nép számára egy támaszt jelent, egy erős hajtóeröt az egyén és nemzet sorsának jobbításáért vívott küzdelemben, és egyúttal ez egy önvédelmi fegyver is a saját hazánk, nemzetünk, erkölcsünk rombolásával szemben, a gyökereink, a történelem során egy nemzetként elért kimagasló eredményeink, a tudományban és kulturában elért érdemeink védelmében.  A kereszténység és az ebből az értékrendböl táplálkozó európai kultúra a magyarság védelme nélkül ma nem létezne. Mégis az elmúlt 50 évben és a századforduló utáni liberál-bolsevik ideológia hullámának éveiben senki nem pusztította annyira tervszerüen és tudatosan Európában saját népe nemezttudatát, mint mi magyarok. A magyarságból mára már hiányzik az összefogás, hiányzik az optimizmus , az az eszköz, amely az egészséges nemzeti önvédelem védöpajzsa, mely egyúttal a megmaradásunk és túlélésünk, felemelkedésünk záloga is.  Jelenleg Magyarorzságon 7 millió emberböl hiányzik a nagy családhoz, az egy nemzethez tartozás érzése, ez 2004. december 5-én nyilvánvalóvá vált. Ennek ellenére a magyar nép ma is önzetlen, segítökész, nemesen cselekszik a szó szoros értelmében, ha messzi tájakon segítségre szorulnak idegen emberek. Az emberség, az együttérzö segítökészség tehát nem halt ki belölünk, csak sajnos saját nemzettestvéreikkel szemben nincs empátia a magyarországi emberek több mint felében. Vajon miért? A válasz : azért, mert ez egy tudatos, büntudatot sugalló hamis tanításnak, nemzetromboló politikának az eredeménye, mely ma is zajlik. Ezzel szemben pedig az idegen népek segítsége egy spontán, szívböl jövö szeretet kifejezésre juttatása mérlegelés nélkül. Mérlegelés ? Szinte biztos, hogy ezek az emberek még abba sem gondoltak bele, hogy milyen érzés lenne az, ha egy szép napos reggelen arra ébrednének, hogy attól a naptól kezdve román, szlovák, ukrán, szerb, szlovén vagy horvát állampolgárokká váltak  - vagy megfosztották őket állampolgárságuktól és hazájuktól és hazátlanná váltak saját szülőföldjükön, mint ahogyan ez 1945-ben volt Felvidéken.  Az elszakított 3,5 milliós magyarságnak tudatosítania kellett azt a tényt, hogy anélkül, hogy szülöföldjüket elhagyták volna idegen állampolgárként kell élniük a további életüket. Jelenleg  azt kapják minden oldalról, hogy már el kell felejteniük , hogy magyar haza állampolgárai is voltak valaha. A mai magyarországi magyar ok többsége nem fogja fel és nem is gondolt bele abba, hogy az a  szülöföld, ahol az elszakított részek magyarjai élnek az ő számukra már nem azonos a Haza földjével. Nem tudják mi az az érzés, ez a szülöföldem, de nem ez az ország a hazám.  Nem tudják milyen érzés az, amikor saját öshonos magyar szülöföldjén a hivatalban rászólnak valakire, hogy ne magyarul beszéljen ! Nem tudják milyen érzés az, amikor még a villamoson is rászólnak az idegen,más kultúrához tartozó, magyar öshonos földre beözönlött telepes népek fiai, hogy ez nem Magyarország itt  ne beszéljen magyarul ! Jóllehet gondolkodhatnak még magyarul, de érvényesülni idegenek közt csak részben vagy teljesen idegenné válva, az idegenek nyelvén, szokásai között és szerint tudnak majd létezni és mindez tölük függetlenül, akaratuk ellenére, igazságtalanul hazudozások és ármánykodások révén jött létre. Ez a nyomasztó valóság, amely a külhonba szakadt magyarsággal megtörtént és itt, ezen a ponton hiányzik a mai magyarországi emberböl az empátia, részben a fél évszázadon át tartó agymosás, részben pedig a kozmopolitizmus, a liberalizmus ideológiájának és a globalizációnak a keresztény értékrend egyre eröteljesebb  felszámolásának önzésre nevelö hatása miatt.     Nem kell messzire mennünk, nem kell tengerentúli járatokra ülnünk és ülniök a környezö országok lakóinak, hogy lássanak "csodát", de nem is csodát, hanem a tiszta valóságot. Ha erre nincs hajlamuk, akkor nézzék meg a dél-tiroli és svájci emberek hivatalos okmányait, azt, hogy milyen nyelven íródtak és azt, hogy hány nyelven lehet kitölteni ezeket. A legbátrabban kiálló nemzetrész az autonómia mellett a székelység és a délvidéki magyarság, majd a kárpátaljai és legvégül legbátortalanabbak és legbizonytalanabbak a felvidéki magyarok. Az is igaz,hogy a szlovák atyafiak az autonómia szó hallatán dührohamot kapnak, de a többi elszakított részen is az idöhúzásra játszanak az "államalkotó nemzet fiai ", mert azt hiszik ez valami szörnyüséges bomlasztó dolog és belügy. Ott sem kíméletesebbek velünk szemben, csak talán a követeléseink ott eröteljesebbek és magabiztosabbak. Az autonómiától való félelmükben a szlovákok a kilencvenes évek derekán hoztak egy területrendezési döntést, melynek célja a magyar többségü járások felszámolása volt. Sikerült  elérniük a céljukat, ma már csak két magyar többségü járás van Felvidéken, holott 13 járásban él a felvidéki magyarok többsége.  Ez az eredménye a kivárásnak. Egy ilyen látszatcsapdába nem szabad beleesnünk, nem az etnikailag módosított járásokban kell mérni a magyarok számarányát, hanem a Felvidék egész déli régiójában, egy sávban, függetlenül a közigazgatási határoktól. A közigazgatási határok tudjuk,hogy szándékosan nem etnikai határok, és ez nemcsak Felvidékre vonatkozik. Az úgynevezett "nemzetiségiek "( nem nemzeti kisebbségnek mondják, hanem nemzetiségnek !), ők a nem államalkotó nemzetrész fiai és másodrendü állampolgárok, hisz azt az adott ország alkotmányai rögzitik, hogy ki az államalkotó és uralkodó nemzet az országban.  A legtöbb posztkommunista ország alkotmánya a nemzeti kisebbségeket nem tartja államalkotó népnek, tehát a magyarok nem ugyanolyan állampolgárok mint azok akik az ú.n. "államalkotók". Ahol ez még így van és esetleg az alkotmány is gátolja az autonómia létrehozását, akkor azt módosítani kell, mert így ahogyan van kirekesztö más nemzetekkel szemben, és nem felel meg a  mai nemzetközi normáknak.  Szlovákiában már megváltoztatták, csak éppen a Benesi-dekrétumokban foglalt törvényekkel van a gond, ezekre még lehetne hivatkozni, de nyíltan ezt nem merik megtenni, viszont törölni sem akarják, mert így lehet a belügyekbe való beavatkozásra hivatkozni. Ezt a hivatkozást szajkózták az óvatoskodóan és az autonómia helyett pótmegoldásként bevezetett státusztörvény esetében is, ami tudjuk félmegoldás sem volt, mert sem időtálló,  sem pedig következetes nem volt. Egy autonómiát semmilyen magyarországi kormányváltás nem tud lerombolni. Nem bomlasztó dolog és nem belügy az autonómia kérdése. Éppen a nemzetek egyenrangú és kölcsönös elismerését és egymás életterének, igényeinek tiszteletben tartását hivatott szolgálni ! Röviden: egymás kölcsönös tiszteletéröl van szó. Hangsúlyozom ezt a szót : egyenrangú ! Nem másodrangú, hanem egyenrangú polgár saját szülöföldjén a magyar ember és nem alárendeltje senkinek ! Ennek megfelelöen senki nem tagadhatja meg töle a teljes önrendelkezési jog gyakorlását és nemzete állampolgárságának felvételét sem !  Nem a magyarság türéshatárát kell szondázgatnia az "államalkotó" nemzetnek, és nem öntörvényes módszerekkel korlátozni, megtürni bizonyos körülmények között az anyanyelv használatát, hanem alkalmazkodni kell az alapvetö egyéni és kollektív emberi jogok nemzetközi feltételrendszeréhez és elöírásaihoz !  Semmivel többet nem kérünk, csak azt, ami alanyi jogon a nemzetközi jog szerint jár a külhonba szakadt magyarságnak ! Nem többet, de nem is kevesebbet !  A nemzetközi jog már van annyira érett, hogy sem a területi autonómia, sem pedig a kettös állampolgárság intézményének bevezetése nem ütközhet akadályba Európában. Ez csupán akarat kérdése! nemzetidal.gportal.hu

Részlet Ádám Sándor Erdély sorsa című könyvéből: "Az irredenta szót nem mi találtuk ki,hanem az olaszok.Területi követelést jelent. Ennek hangoztatásával ők nyertek Ausztria ellen Tirol vonatkozásában és Románia is Oroszországgal szemben Besszarábia vonatkozásában. Az olaszok és románok tehát nálunk korábban voltak irredenták. A másik szó a revizionista. Ha valaki ellenőrzi (revidiálja) az elvégzett munkát vagy igényli annak ellenőrzését (revízióját) és az észlelt hiba helyesbítését, kijavítását kéri az a világon a legtermészetesebb igénnyel lép föl. Nem tehetünk arról, hogy a szomszédos országok korántsem tiszta lelkiismeretű politikusai fülében a revízió szó hallatán föltámad a bűntudatuk és annak nyomasztó terhét az álaluk megkárosítottra hárítják vissza. Akinek rossz a lelkiismerete azt az igazság feldühíti, mert nincsen rá ellenérve. A Versaillesben rákényszerített igazságtalan békefeltételek ellen Törökország tiltakozott, annak revízióját kérte és nyert. A II.világháború után Bulgária is revíziót kért Romániával szemben Dobrudzsa ügyében és Németország is Franciaországgal szemben a Ruhr-vidékre. Mindhárom ország revíziós igényét alaposnak találták és az igénylők a vitát megnyerték.Valamennyi ország nyert azáltal, hogy irredenta volt és revizionista abban a politikai légkörben. Hát csak nekünk magyaroknak kell az idők végtelenjéig mindenki véletlen vagy szándékos hibáját anélkül elszenvednünk, hogy szóvá tennénk? Nem ! A velünk szemben elkövetett igazságtalanságokat is a világ elé kell tárnunk, az elkövetők, a nagyhatalmak és világszervezetek megértését és segítségét kell kérnünk ! " Eddig a megfontolandó idézet. nemzetidal

AMELY NÉP.... - hagyja, hogy elvegyék valódi történelmét, ne csodálkozzon, hogy sanyarú jelennel rendelkezik, s hogy jövője talán nem is lesz, - ölbetett kézzel nézi tulajdon értékeinek elvételét, megérdemli, hogy földönfutó legyen, - nem lázad fel határozottan a nemzet elnyomói ellen, ne csodálkozzon, hogy nincs valódi rendszerváltás, - zokszó nélkül fizeti régi elnyomói adósságát, szegénységi bizonyítványt állít ki képességeiről, - megöli a magzatait, nem formálhat jogot az életre.

(ismeretlen hozzászóló www.gportal.hu vendégkönyv)

 

A kerülgetett téma

Akármennyire is tabu téma Felvidék függetlenslégének kérdése a tényekből kiindulva semmi különös nem lenne abban, ha Felvidék egyes képviselői függetlenséget vagy Magyarországhoz való visszacsatolását kérnék. Nézzük a tényeket: 1. Az igazságtlanul, részrehajlóan és jogszerűtlenül véghezvitt trianoni diktátum érvényét veszítette a Párizsi békeszerződés megkötésével - bár eszmeileg a magyarok tekintetében ez a ránk kényszerített trianoni diktátum elfogadásának folytatása volt, sőt Felvidék tekintetében még ennek a csonkításnak a fokozását is jelentette,melyet kitelepítések is megelőztek, kollektív jogfosztással tetézve (a Benesi-dekrétumok néven elhíresült törvények mind a mai napig részei a szlovák és cseh törvénykezésnek).  Jogilag azonban a trianoni békediktátum 1947-ben érvényét veszítette a II. világháborút lezáró békeszerződéssel. 2. A Párizsi békeszerződés során Felvidéket Csehszlovákiának ítélték oda. 3. 1989-ben Csehszlovákia felbomlásakor egy űr támadt, Szlovákia sok vonatkozásban nem tartotta magát Csehszlovákia jogutódjának, önállónak kiáltotta ki magát, pedig a Párizsi békeszerződés Csehszlovákia megszűnésekor érvényét veszítette és az 1947-ben Csehszlovákiának odaítélt területeknek jogszerint vissza kellett volna szállniuk a jogutódra, Felvidék esetében Magyarországra. Felvidék jogutódja Magyarország és nem Szlovákia. Az új szlovák állam létrejöttekor meg kellett volna kérdezni a magyar államot, arról hogy, a Párizsi békeszerződés érvényelenné válása miatt egy új helyzet kialakulásának fényében létrehozhatnak-e Felvidéken egy Magyarországtól független államot. Ezt a magyar diplomácia sem kérte ( lásd Antall József máig kiható politikájának kül- és belpolitikai kártékonyságát), ezért a szlovákok sem kérték. A magyar diplomácia mondhatta volna azt, igényt tart legalább a Horthy revíziós politikája során visszakapott területekre, etnikai határok mentén vagy mondhatott volna mást is, lehetett volna az egész Felvidék hovatartozásának ügye tárgyalásos megállapodás témája.  A szlovákokat tárgyalási kényszerhelyzetbe lehetett volna hozni, hisz 1-2 évig Csehszlovákia felbomlása után védelmi rendszerük, hadseregük sem volt igazán ( most már Magyarországnak sincs). Minden szempontból a békés,tárgyalásos megoldást kellett volna forszírozni ( én személyszerint ellenzek a mindennemű háborús megoldást, de a tények elemzése azt mutatja, hogy ebben az esetben a magyar katonai potenciál fölénye meggyőződésem, hogy a tárgyalásos úton történő rendezésnek kedvezett volna abban az adott történelmi szituációban). A minimális kompromisszum egy területi autonómia kellett volna legyen, ahol népszavazás útján dönthetett volna a lakosság a hovatartozásról ( önálló Felvidék illetve Szlovákiához vagy Magyarországhoz tartozó területi autonóm tartomány vagy visszacsatolás ). Nem így történt. 4. A helyzet a rossz magyar külpolitika eredményeként odáig fajult,hogy az űr kitöltése végett, a szlovákok abból a célból hogy a hovatartozást Magyarországgal szerződésileg tisztázzák illetve kérés nélkül megerősítsék a szlovák állam önálló státuszát, született egy Alapszerződés Magyarország és Szlovákia között, melyben Horn Gyula lemondott Felvidékről. Bizonyos feltételek a magyarok számára megfogalmazódtak ebben a szerződésben, amelyet mind a mai napig a szlovákok nem tartanak be ( lásd nyelvhasználat ), mely akár a szerződés felmondását, újra tárgyalását és új helyzet teremtését is felvethetné. 5. Ez az egyetlen kormányközi szerződés tartja távol Felvidéket Magyarországtól a Párizsi békeszerződés érvénytelenné válása óta. A kormányközi szerződés felmondható és újratárgyalható, mondjuk, ha egy nemzeti érzelmű kormány kerül hatalomra Magyarországon. Felétételek szabhatók benne, a területi autonómiára vonatkozólag is ! Ebben semmi abszurditás nincs.  Hisz az ENSZ nemzetközi egyezségokmány mondja ki, hogy " Minden népnek joga van az önrendelkezésre..." (Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya I.rész,1.cikk,1.bekezdés). 6.A szlovák politikai elit úgy vélekedik az autonómiáról, hogy azt mondja róla "szélsőség" és úgy gondolja ezzel lehet védekezni és riogatni ! Ezt a félretájékoztatást az egész médiagépezet segítségével megpróbálja belesulykolni az emberekbe. Ezt a felfogást támogatja a Bugár féle kollaboráns MKP-s vonal is. Ezt a téveszmét kell hathatósan kigyomlálni a fejekből és a félelmet eloszlatni. Az ami jár, ha nem kérjük nem fogják tálcán kínálni és az autonómia jár, csak követelni kell ! Hiába van nemzetközi okmány és  ENSZ határozat, mely kimondja:" Minden népnek joga van az önrendelkezésre..." ez nem elég ! Tudomásul kell vennie a magyarságnak és egész Európának is, hogy a magyar nemzet Európa legnagyobb kisebbségi sorsba kényszerített nemzete. A kisebbség szó alatt elsősorban a teljes önrendelkezési jog hiánya értendő. A magyar nemzet 1/3-át érinti. Teljes önrendelkezési joga nincs. Semmi különös nincs abban, ha ezt követeli. Az egyik legnagyobb probléma a gőgös magyar politikai elit következetlensége (lásd pl. a Markó-féle hintapolitikát Erdélyben hová vezetett és lásd a Bugár- féle "kompromisszum-politikát" milyen asszimilációt eredményezett, de mondhatjuk úgy is,hogy az MKP megalkuvásával az autonómia ügyt elárulta! A Gyurcsány - féle nemzetellenes politika ( a kettős állampolgárság ügye és egyéb nemzeti öntudatot és a külhonba szakadt magyarsággal való kapcsolatot romboló lépések), de a 89-óta regnáló eddigi kormányok magyar külpolitikája sem tartotta szem előtt a nemzet egyesítésének fontosságát ( lásd az Orbán-kormány idejében a kettős állampolgárság ügyének lesöprését és a délvidéki magyarság cserbenhagyását, a valódi kiállás hiányát nemzetközi porondon az érdekeik mellett a délszláv háború idején ). Mindezek ellenére a többi kormányzathoz képest leginkább még az Orbán-kormány igyekezett valamiféle kompromisszumot találni a rossz alapszerződésekre a magyar igazolványok és státusztörvény bevezetésével, mely megszületése idején is inkább pótcselekvésnek tűnt, mint tartós megoldásnak. Az nyilvánvalóan látszott és bekövetkezett, hogy első kormányváltásnál jelentősen megnyirbálták az egyébként is hiányos tételeit.Az alapszerződés legnagyobb hibája,hogy az autonómiáról nem volt szó benne ennélfogva a státusztörvény sem az autonómiát, sem pedig az állampolgárság intézményét helyettesíteni nem tudja.   www.nemzetidal.gportal.hu   Veszélyes precedenst látnak Koszovóban 2007. február 3. Szlovák politikusok veszélyes precedenst látnak Koszovóban Szlovákia még csak tanulmányozza Martti Ahtisaarinak, az ENSZ különmegbízottjának a Koszovóval kapcsolatos tervét. Ezért még nem alakította ki hivatalos álláspontját – válaszolta érdeklődésünkre Ján Skoda, a pozsonyi külügyminisztérium szóvivője. Több kormánypárti politikus viszont már aggodalmait fejezte ki amiatt, hogy a koszovói példa modellként szolgálhat a szlovákiai magyarság számára is. Boris Zala, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) egyik vezetője, a pozsonyi parlament külügyi bizottságának elnöke a Sme pozsonyi napilap mai számában így nyilatkozott: -- Személy szerint nem ellenezném ezt a megoldást, ha a végleges dokumentum olyan biztosítékokat tartalmazna, amely egyértelművé tenné, hogy az elszakadásnak ezt a módját már sosem fogják támogatni Európában, különösen pedig a balkáni térségben. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy nagyon érzékeny problémakörről van szó, mert egyes szlovákiai magyar politikusok valamiféle modellt kereshetnek Koszovó kapcsán. Emiatt ez a precedens semmiképpen sem jó Szlovákiának – vélekedett a Robert Fico vezette legerősebb kormánypárt egyik ideológusa. Anna Belousová, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke szerint figyelmeztető jel, hogy az egyik nemzetiség az európai szervek és a legtöbb nagyhatalom segédkezésével vívta ki Szerbia területe egy részének az elszakadását. – Én jól emlékszem arra, amikor Duray Miklós többször is üdvözölte a koszovói albánoknak, azt hangsúlyozva, hogy ők azok, akik egyengetik az önrendelkezésnek ezt az útját – fejtegette a kormánypárti politikus, aki a pozsonyi törvényhozás alelnöke is. Bugár Béla teljes ostobaságnak minősítette ezeket az aggodalmakat, mert a Magyar Koalíció Pártja a kulturális autonómia híve és tevékenységével sosem árt Szlovákia érdekeinek. – De mindezt hiába bizonygatjuk a kormánypárti politikusoknak, ők úgysem hisznek nekünk, mert így kívánja az érdekük – szögezte le az MKP elnöke. Berényi József, volt külügyi államtitkár szerint a szlovákiai és más magyar politikusoknak mostantól elsősorban azt kell figyelnie, hogy milyen kollektív jogok illetik majd meg a koszovói szerbeket, mert az ottani megoldások hivatkozási alapot jelenthetnek a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek számára is. Grigorij Meszezsnyikov politikai felelőtlenségnek minősítette a koszovói albánok és a szlovákiai magyarok helyzetének összehasonlítását. – A tények elkendőzésével és összemosásával révén elsősorban a Szlovák Nemzeti Párt riogatja a híveit és a polgárait, de a jelek szerint Robert Fico miniszterelnök és más kormánypárti politikus is ódzkodik az ENSZ különmegbizottjának tervétől, habár ezt még hivatalosan nem mondták ki – mutatott rá a neves szlovák politológus. (www.commora.hu nyomán) Boris Zala szerint Koszovó példája bátoríthatja a magyarokat Boris Zala szerint Koszovó példája bátoríthatja a szlovákiai magyarokat Dátum: 2007.02.03. 20:04  felvidek.ma Belpolitika, közélet Forrás: Pátria Boris Zala szerint Koszovó önállósulása bátoríthatja az egyes szlovákiai magyar szeparatista törekvéseket. A Smer parlamenti képviselője szerint a koszovói kérdés Szlovákia számára komoly dilemmát okoz. A külügyi bizottság elnöke a Szlovák Rádió Szombati párbeszédek című műsorában beszélt arról, hogy Koszovó teljes önállósága Szlovákia szempontjából nem jó modell, mert a magyar kisebbségen belül meglevő különböző politikai áramlatok közül azokat erősítheti meg, amelyeket a szeparatizmus táplál. Zala úgy véli, hogy Koszovó teljesen függetlenné válása egész Európában fokozhatja a nemzetiségi feszültséget. A beszélgetés további résztvevője, Eduard Kukan volt külügyminiszter szerint eddig nagyon okosan elkerültük Koszovó problémáját, de most kénytelenek leszünk olyan kiegyensúlyozott álláspontra helyezkedni, amely minkét oldallal szemben tisztességes, és hozzájárul a Balkán stabilitásának megőrzéséhez. --- Tiltakozás és elégedetlenség jellemzi a szerbiai tisztségviselők reakcióit, a a koszovói politikusok viszont elégedetten nyilatkoztak a tartomány jövőjét meghatározó ENSZ-javaslat kapcsán. Martti Ahtisaari finn diplomata tegnap ismertette Belgrádban és Pristinában a megoldási javaslatot. Borisz Tadics szerb köztársasági elnök szerint Szerbia soha nem fogja elfogadni Koszovó függetlenségét. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő a megoldási javaslatot illegitimnek minősítette, amely ellentétes a nemzetközi jog elveivel és az ENSZ alapokmányával. Az albán politikusok ezzel szemben elégedettek. Fatmir Szejdiu, Koszovó elnöke szerint a tervezet megteremti majd a független és szuverén koszovói államot. Az ellenzéki Demokrata Párt elnöke, Hashim Tacsi szerint pénteken Koszovó történelmének új fejezete kezdődött. A koszovói miniszterelnök, Agim Çeku is a függetlenség felé vezető út kezdeteként jellemezte a dokumentum bemutatását. forrás: felvidek.ma, www.commora.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés