Hírek : A HUNSOR-t kitüntette a Bethlen Alapítvány |
A HUNSOR-t kitüntette a Bethlen Alapítvány
2006.11.18. 19:16
2006. november 14. Vajdaság Ma-
Külhoni magyar sajtósokat tüntetett ki a Bethlen Alapítvány
Külhoni magyar sajtóban dolgozó újságírókat, szerkesztőket és más sajtómunkásokat tüntettek ki a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának díjaival Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában.
Kormos László a Délvidékről ment ki a legutóbbi délszláv háború kezdetén a messzi Svédországba, s úgy látszik, nem tud szabadulni a szülőföldtől, vagy nem is akar.
- Topolyáról kerültem Svédországba 1991 szeptember 17-én – mondta Kormos László. A honlap-szerkesztés, az egész ötlet 1997-ben alakult bennem.
- HunSORnak hívják, ami egy rövidítés.
- Így igaz, a HunSOR könnyen megjegyezhető, a magyar svéd online források honlapja, igazából a Hungarian Swedish Online Resources, tehát ennek a rövidítését takarja. A honlap három nyelven van, magyarul, svédül és angolul, de hetven százalékban magyarul történik az egész, az ottani magyarságnak az otthoni, Kárpát-medencei hírekről, de svéd nagyközönséget is tájékoztatni a magyarországi, Kárpát-medencei eseményekről, tehát svéd oldalak is vannak, és inkább tájékoztató, és közlemény jellegű részei vannak angolul is.
- Honnan érkezik legtávolabbról hír? Kapnak ausztráliai magyaroktól is?
- Pontosan, Csapó Endre, az Ausztráliai Magyar Életnek a szerkesztője, rendszeresen küldi a cikkeket, de vannak tudósítók Dániában is, Finnországban, Erdélyben, de Budapesten is.
- A svédországi magyaroknak a zöme 1956-ban ment el. Utána volt egy újabb nagy hullám, azok, akik a délvidéki háborúk elől, illetve még előtte pár évvel a Ceausescu-rendszer elől menekültek el. Ez a két réteg jó viszonyban van egymással? Az 56-osok és az újak?
- Aktívan részt veszek a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének a munkájában is, az SMOSZ-ban, az 56-os magyarok, azok, akik alakították a szervezeti életet Svédországban, Skandináviában és más országokban is, ezt most méltattuk is október 15-én a stockholmi ünnepségen, és nem látok olyan jeleket, hogy nem volna együttműködés az 56-os magyarok közt, vagy az erdélyi magyarok között, vagy a délvidékiek között. Próbálunk együttműködni, keressük azokat a pontokat, hogy hogyan tudjuk továbbépíteni és életben tartani ezeket a kis magyar közösségeket. Az országos szövetségnek van 36 tagszervezete, összefogja a különböző részekről érkezett magyarokat a Kárpát-medencéből. A mi kis egyesületünkből is vannak magyarországi magyarok is, vannak erdélyi magyarok is.
- Bethlen Gábor-díjban részesült a Háromszék című napilap szerkesztősége, Farkas Árpád költő, főszerkesztő vette át a díjat. Milyen érzés, hogy Bethlen Gábor-díjat vehettek át?
- Talán ezt le is írtam, de szerkesztőként két pogányként éljük, hordjuk napjainkat, és ez a fajta függetlenségi háború, amelyeket lapcsinálással, lapszerkesztéssel viselni kell, nem mondanám, hogy szórakoztató, de munkát ad – mondta Farkas Árpád. Nagyon örvendek, hogy én vettem át egy-két ilyen díjat személyesen, ezt most egy olyan közösség kapta, amely nagyon szívósan és nagyon keményen küzd azért, hogy visszanyerje ebben a rettentő globalizálódó tengerben is becsületét az írott szó. Az a fajta közösségi kapcsolatkeresés válik jellemzőjévé, ami mindenkor tulajdonsága volt talán a múlt század elejétől, az előző század végétől az írott magyar szónak.
- Mi a titka annak, hogy a Háromszék napi 15-18 ezer példányban tud megjelenni Erdélyben?
- És ráadásul az ország, Románia egyik legkisebb megyéjében és a magyar régiók közül is a legkisebbikben. Véletlenszerűen alakult ez a szándékosság, amelyik összeboronálta az embereket az újságkészítőkkel, vagyis mindenki szereti megnézni arcát abban a tóban, amelyik hozzá legközelebb áll. Tollforgató embernek véleményalkotónak is kell lennie, nemcsak a szakma merev berkein belül maradva pontosan tájékoztatni, hanem véleményét megmártva a közössége véleményében, teljes képet keresve arról, hogy hogyan él, hogyan nyűglődik egy székelyföldi közösség, most ebben a világban, távolságot tartva természetesen mindenféle kormányoktól.
- Márton Áron emlékérmet kapott a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség is, amely több szervezetet foglal magában. Dudás Károly a szervezetnek 14 esztendeje az elnöke.
- Az egyik legmegnyugtatóbb kitüntetés az utóbbi időben a számunkra. Tudniillik a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség idén volt hatvan esztendős. Mi a folyamatosság hívei vagyunk és az elődeink terhes örökségét felvállaltuk – mondta Dudás Károly. Annak idején a legdrágább kincsüket, az életüket adták az elődeink a magyar kultúra megőrzéséért, hiszen Tito partizánjai sokukat kivégezték és mégis továbbcsinálták, nem lankadtak, és 14 évvel ezelőtt ezt az örökséget terítettük a vállunkra, vállaltuk át, és én azt hiszem, hogy a tehetségünk, kitartásunk szerint folytattuk ezt a munkát, amelyet elkezdtek elődeink. 38 tagszervezettel alakult a művelődési szövetség 14 esztendővel ezelőtt, most már több mint száz tagszervezetünk van. Kiemelkedően a legtömegesebb, és én azt hiszem, hogy a legtöbbet tevő civil szervezete a délvidéki magyarságnak. Ennek ellenére sem a hivatalos Szerbia vagy Vajdaság, sem a hivatalos Magyarország most a hatvanadik évfordulón nem figyel fel arra, amit tesz a kultúra terén a délvidéki magyarság, semmiféle kitüntetésben nem részesültünk, leszámítva azt a szokványos és dicsérő okleveleket, amelyeket ilyenkor illemtudóan osztani szoktak. És én örülök annak, hogy a nem hivatalos Magyarország viszont figyeli a tevékenységünket, és kitüntet bennünket. Nem a kitüntetés a fontos, hanem valóban a visszaigazolása annak, hogy érdemes volt, hogy tesszük a dolgunkat, és bizony ez olyan kapaszkodó, amely én azt hiszem, hogy átlendít bennünket minden nehézségen. Cservenka Judit, Gecse Géza (Kossuth Rádió / Szülőföldünk - Határok nélkül)
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=955
Kattintson a képekre:
Linkek a HUNSOR honlapról:
|
: Kisebbségi dosszié | | |
|
Ezen az oldalon található tanulmányok, dokumentumok és írások, avagy az írásokban található különbözõ adatok és információk szándéka, hogy bemutatják, érintsék és egyben elõsegitsék a magyar kérdések érdemi rendezését. Nekünk a nyugaton élõ magyaroknak, fontos feladatunk, hogy az európai és észak-amerikai politikai fórumokat állandóan tájékoztatjuk a határon túli magyar nemzetrész mai helyzetérõl, a közösségek jogos követeléseirõl és törekvéseirõl. Minden magyar kisebbségi csoport az önrendelkezési jogot követeli, mert csak ebben látja fennmaradásának biztonságát. Ezt a törekvést kell támogatnunk, a világgal közölnünk. (Az oldalon csak pdf.tipusu fájlokat tárolunk. Olvasásukhoz Acrobate Reader szükséges (letõlthetõ ingyenesen a www.adobe.com oldaláról).)
Kisebbségkutatás és az Autonómia kérdése:
• Autonomy Aspirations of Hungarian national communities abroad • Autonómiák és Autonómiatörekvések - írta Dr. Csapó I. József • Nemzeti kisebbségek jogi helyzete Európában - írta Dr. Kreczinger István • A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelme - írta Christoph Pan • A nemzetiségi probléma megoldása - írta Samu Mihály • Törésvonalak keresése és összehasonlítása a határon túli magyar politikában 1989-1998 • A népek önrendelkezési jogáról és a kisebbségek önkormányzatáról - írta Balogh Sándor • Mire jó az autonómia - írta Hévizi Józsa • Kisebbségek és az integrációs csatlakozás - írta A. Gergely András • Európa nemzeti kisebbségei a nagyhatalmi politikai mérlegen - írta B. György • Regionális és helyi dimenziók Európában • Civil társadalom - globalizáció - regionalizmus • Kisebbségi dosszié: Hágai Ajánlások - írta Bozóki Antal • Kisebbségi dosszié: Osloi Ajánlások - írta Bozóki Antal • Értelmezõ megjegyzések a Lundi Ajánlásokról - írta Bozóki Antal • Nemzetközi jóg: út és mód a nemzetállam kísértései és csapdái kiküszöbölésére? • Kisebbségi Jogok a Nemzetközi Jogban - írta Ferdinand de Varennes • Nyelv, identitás és nyelvpolitika európában - írta Puskás Tünde • Európának szüksége van kisebbségeire - írta Dr. Erhard Busek • Tudatos asszimilációs politika a közoktatásban Trianontól napjainkig • A nyelvhasználat finn és svéd módra - az északi kétnyelvûségrõl.. • A kisebbségi jogok biztosítása Finnországban • A belgiumi német népesség alkotmányjogi helyzete - írta Bangó Jenõ • A ruszin autonómia válaszútjain - 1939. március-szeptember - írta Vasas Géza • A határontúli magyarok kulturális helyzete - írta Kurdi Krisztina • A Két világháború közötti nemzetközi kisebbségvédelem rendszere .. • A régiók és autonómiák Európája felé: Skócia és Wales a belsõ önrendelkezés útján • Az autonómia alapvetõ kérdései - írta Ruth Lapidoth • Autonomia és az új világrend - írta Dr. Balogh Sándor • A kisebbségi autonómia (mûködõ modellek, magyar elképzelések) A könyv teljes anyaga letölthetõ pdf formátumban (1.3 MB). • A dél-tiroli autonómia egyes elemeinek adaptációs lehetôségei a határon túli magyarok vonatkozásában (EÖKIK) • Katalónia modernizációja és a katalán modell • A nemzeti megmaradás, a nyelvpolitika és a belsô összetartozás katalán modellje - írta Pau Puig i Scotoni • Nyugati Jogok Posztkommunista Alkalmazása - írta Pétervári Kinga • Szomszédaink - Our Neigbours in the balance - by L. von Südland (Dr. Ivo Pilar) • Kiút Trianonból - írta Szucsán Károly • Az Európai Unió keleti bovítése és a kisebbségek védelme - írta Vizi Balázs • Státustörvény: magyarázkodjanak inkább azok, akik létrehozták Trianont.. • Határmódosítás nélküli nemzeti integráció - írta Dr. Csapó I. József • Kisebbségekre vonatkozó médiapolitika a Kárpát-medence országaiban a Magyar Forradalom allat és után (1956-1958) - írta Szesztay Ádám • Az Európai Kisebbségi Chartáról Délvidéki szemmel - írta Dr. Szalma József • A közép-európai kisebbségek tipológiai besorolhatósága - írta Szarka László • Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon - írta T. Ágnes és V. János • A Kárpát-medencei nemzetrészek anyanyelvû jogérvényesítése az eljárásokban - írta dr. Gerencsér Balázs Szabolcs • Nemzeti önrendelkezés: egy fogalom dilemmái - írta Benyamin Neuberger
Nemzetközi határozatok, záróokmányok, rezolúciók, kézikönyvek:
• Az Európai vagy Kisebbségi Nyelvek Kártája • Az ENSZ kisebbségi kézikönyve - EÖKIK kiadás • Az Európai Unió Közösségi Programok Kézikönyve • The Gross Report - Az autonóm régiók pozitív tapasztalata • Nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatában 1919 és 1950 között • Európai Bizottság: Új keretstratégia a többnyelvûség ösztönzésére • Nemzetközi kisebbségjogi dokumentumok
A magyarok ellen elkövetett atrocitások:
• Anti-Hungarian Atrocities - írta Margaret M. Botos, M.A. • Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba • Teleki Júlia: A csurogi magyarok meghurcoltatása • Csurog, Zsablya, Mozsor: Vajdaság 1944/45 • Az 1944/45 ártatlanul kivégzettek emlékére • A. Sajti Enikõ: Legrosszabb álmaink (Délvidék 1945/45) • Fifty Thousand Hungarian Martyrs - Vojvodina 1944-1992 • 1,2,3,4,5 számu dokumentum - Magyar-írtás folyt a Délvidéken • A drávaszögi magyarok kiüzése 1991-ben - írta Fridrik C.Zsuzsa • Gyerekfejek az oltáron - írta Kecskés János • A BENESI DEKRÉTUMOK - A HRMCE tanulmánya • Romanian Mistreatment of the Hungarian Minority in Transylvania • Black Spring - Romania, December 1989 March 1990 • Genocide - The Tragedy of the Hungarians of Transcarpathia • Serbian Vendetta in Bacska: TITOIST ATROCITIES in VOJVODINA 1944-1945
A csángómagyarokról:
• Mi az hogy Csángóföld - írta Boross Balázs • A moldvai csángók identitásáról - írta Pozsony Ferenc • A moldvai csángók lélekszámáról - írta Tánczos Vilmos • A moldvai csángók a román történetírás tükrében - írta Gazda László • Az Európa Tanács ajánlása a csángókról - az Európa Tanács dokumentuma • A csángó kisebbségi kultúra Romániában - Tytti Isohookana-Asunmaa • Csángómagyar Cselekvési Terv és a Csángók szervezése
Felvidék magyarsága:
• A BENESI DEKRÉTUMOK - A HRMCE tanulmánya • A benesi dekrétumok elõjátéka Szlovákiában - írta Popély Gyula • Öt perc tehát elegendõ volt.. - írta Sinkovits Péter • Jog és politika a benesi dekrétumok maáig tartó vitájában - írta Varga Sándor • A csehszlovák–magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai.. • Globalizáció és kisebbségi jövõkép felvidékrõl - írta Jarabik Balázs • A Magyar Nemzetrész Szlóvákiában - írta Duray Miklós • A szlovákiai magyarok hátrányos megkülönböztetése - írta Gál Soóky László • A dél-szlovákiai régiók szociálgazdasági helyzete - írta Gaál László • A szlovákiai magyar katolikus közösség helyzetérõl - Jópásztor Társulat • A szlovákiai magyarság autonómiatörekvései - írta Csáky Pál • A belsõ telepítések 1945 után Felvidéken - írta Vadkerty Katalin • A Felvidék fekete õsze 1918-ban - írta Popély Gyula • Dél-Szlovákia és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete (EÖKIK)
Délvidék magyarsága:
• A jugoszláviai háborús bûnösök perei - írta Takács Péter • Annyi magyar, ahány betelepült menekült a Vajdaságban - írta Friedrich Anna • A vajdasági magyar kisebbségi kultúra tükrében - írta Papp Richárd • A gazdasági integráció esélyei Szerbia és Szlovákia határ menti régióiban • A. Sajti Enikõ: Legrosszabb álmaink (Délvidék 1945/45) • A délvidéki magyarok még ma is magyar állampolgárok! - írta Dr. Gaudi-Nagy Tamás • A Délvidéki magyarság múltja és jelene - írta Dr. Ribár Béla • Fifty Thousand Hungarian Martyrs - Vojvodina 1944-1992 • 1,2,3,4,5 számu dokumentum - Magyar-írtás folyt a Délvidéken • Emlékeink: Megbélyegzettek! avagy a Vörös Terror áldozatai - Raffai Zoltán • Menekülõ önazonosság-tudat a Vajdaságban - írta Mirnics Károly • A Magyar Magánegyetem kérdése Vajdaságban - írta Ribár Béla .. • A pánszerb törekvések történelmi ”titka” - a délvidéki Napló írása • A drávaszögi magyarok kiüzése 1991-ben - írta Fridrik C.Zsuzsa • A Vajdasági magyarság egyik áttelepítési kisérletérõl - írta Mészáros Sándor • A horvátországi magyarság néprajzi kutatása - írta Lábadi Károly • Gyerekfejek az oltáron - írta Kecskés János
Erdély magyarsága:
• Székelyföld Autonómiája - írta Dr.Csapó József • Dr.Csapó József: The Székelyland Autonomy • A székely autonómia kérdése 1945-46-ban - írta Vincze Gábor • Az erdélyi magyarság és szállásterülete - írta Rétvári László • Mozgáskorlátozottak társadalmi diszkriminációja Romániában - írta T.Rozália • Európa mostohagyermekei - írta Schiff Júlia • Marosvásárhely 1940. szeptemberén - írta Mikó István • Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Erdélyben - írta Tófalvi Zoltán • Román kisebbségpolitika: a fordulat éve, 1959 - írta Makfalvi Gábor • Puskás Lajos és a Kolozsvári Tízes Szervezet - írta Vincze Gábor • Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök - írta Vincze Gábor • A kisebbségpolitikus MÁRTON ÁRON - írta Vincze Gábor • A romániai magyar kisebbség oktatásügye 1944-1989 között - írta V.Gábor • Nemzeti kisebbségtõl a "magyar nemzetiségû románok"-ig - írta V.Gábor • Álmodozások Kora - Tervek, javaslatok az "erdélyi kérdés" megoldására 1945-46-ban - írta V.Gábor • A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 - írta V.Gábor • Románia, az önkormányzatok és a régiók Európája - írta Kolumbán Gábor • Adventi idõben Erdélyben - írta Stanyó Tóth Gizella • Az erdélyi magyarok politikai helyzete 1918 után - a HUNSOR összeállítása • Erdély és a románság kialakulása - írta Horváth Jenõ • Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe (EÖKIK) • Csíkszereda történelmi, társadalmi és vallási mikroszociográfiája (EÖKIK) • Átalakuló régiók: Székelyföld és Erdély gazdasága (EÖKIK) • Transylvania and the Theory of Daco-Roman-Rumanian Continuity
Kárpátalja magyarsága:
• Jogok és jogtalanságok Kárpátalján - írta Csernicskó István • Nemzetiségi iskolahálózat és magyaroktatás Kárpátalján - írta Fedinec Csilla • A Kárpátaljai Magyarság a statisztikai adatok tükrében - a KMKSZ írása • Kárpátalja történeti áttekintése - a KMKSZ írása • Magyar vonatkozású mûemlékek Kárpátalján - a KMKSZ írása • A kárpátaljai magyarság „babiloni” fogsága - írta Bognár Zalán • A kárpátaljai magyarság jogi helyzete és autonóm törekvései
Muravidék magyarsága:
• Lendvai utcák, tájak és sírok - a HUNSOR összeállítása • Magyarok a Muravidéken - az Erdélyi Napló írása
Õrvidék (Burgenland), Lajta-Bánság :
• Lajta-Bánság története - írta Boros Béla • A nemzeti kisebbségek oktatási rendszerei Ausztriában - írta Gy. Sz. Róbert • Õrvidék magyarsága - írta Asztalos Lajos
A Kárpát-medence és a szomszédok:
• Réti Tamás: Közeledo régiók a Kárpát-medencében • Határmódosítás nélküli nemzeti integráció - írta Dr. Csapó I. József • Megoldatlan probléma a Kárpát-medencében - írta Magyaródy Szabolcs • Magyarország kisebbségi politikája - írta gróf Bethlen István • A magyar kisebbségek Magyarországon 1919-1920. évi békepolitikájában - írta Szarka László • Az Ausztriai magyarok és a központi szövetség - írta Deák Ernõ • Védtelenség és kilátástalanság 80 éve - írta Lovas István • Nemzetállamiság és autonómia Romániában - írta Orbán Ferenc • A visszacsatolt országrészek sorsa - írta Illényi Balázs • 1947. évi XVIII. TÖRVÉNY - Párizsi béke
Magyarságtudat, nemzeti identitás, honismeret, a nyelv fontossága :
• Korzenszky Richárd: Kultúránk és otthonunk • Az Európai Unió és a kisebbségi nyelvek - írta Vizi Balázs • A kisebbségi nyelvek szempontjából jelentõséggel bíró EU intézmények • Kiss Jenõ: A magyar nyelv és az Európai Unió • Ring Éva: Többnyelvû oktatás és EU-integráció • Pomogáts Béla: A magyar nyelv és az Anyanyelvi Konferencia • Komlóssy József: Az anyanyelvû oktatás az alapvetõ emberi jogok egyike • Magyar Adorján: A magyar nyelv
» Létkérdéseink |
|