A szabályoknak egy bizonyos fajtáját államilag kikövetelhetőnek ismerjük el. Ezeket hívjuk jogszabályoknak. Ha ezeket az államilag kikövetelhető szabályokat elfogadjuk érvényesnek és ezek túlnyomótöbbsége a társadalmi együttélést segíti, akkor beszélhetünk jogállamról. A jogszabályokat és érvényesülésüket kikövetelő - azaz a törvényhozó és végrehajtó - hatalom szabálykövető magatartása a jogállam alapja. Magyarországon, hacsak az elmúlt 2 év eseményeit vizsgáljuk, akkor is megállapíthatjuk, hogy a szabálykövetés nem erőssége sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalomnak. - A Medgyessy-kormány bukása után az MSZP elnökségének akarata ellenére Gyurcsány Ferenc lett a miniszterelnök. Ezt az MSZP belső szabályaival és a pártokra vonatkozó szabályozással szemben, nem létező vidéki szervezetek bejegyzésével érték el. Ekkor erőszakolták meg a vasi szocialistát. Tehát a miniszterelnök a végrehajtó hatalom élére szabályt sértően került. -Sólyom Lászlót úgy választották köztársasági elnökké, hogy a szabad mandátummal rendelkező fideszes képviselőket bezárták egy terembe és mindenkinek meg kellett mutatni, hogy a titkos szavazásra kiosztott cetliken - az ukáznak megfelelően - Sólyom neve van-e megjelölve. Azaz az állam elnöke, a törvényesség legfőbb őre szabály - méghozzá a legfelsőbb állami szabály : az alkotmány- megszegésével került pozíciójába. -A választási törvény meghatározza, hogy a pártok legfeljebb képviselőként egymillió forintot költhetnek kampányra. Azaz összesen 386 milliót. Ehhez képest a legkevesebbet költő MDF is több, mint  egymilliárdot fordított a kampányra. Ezek után a törvényhozó hatalmat, az Országyűlést alkotó minden egyes párt leadta elszámolását a pénzügyi szabályok betartását kikövetelő Állami Számvevőszéknek. Az Állami Számvevőszék a nyilvánvalóan hamis elszámolást elfogadta. Azaz a törvényhozó hatalom szabályt szegően került hatalomra és a szabályszegés felderítétésére és büntetésére létrehozott szevezet a jogsértés felett szemet hunyt. Tehát szabályt sértett. -Gyurcsány elkúrtuk beszédében beismerte, hogy statisztikai adatokat hamisítottak két éven keresztül és azokat elküldték Brüsszelbe az Európai Unióba is. Azaz: szabályok sokaságát, köztük nemzetközi jogi szabályokat is sértett a legfelsőbb végrehajtó hatalom és az államapparátus jelentős része. Amikor mindez kiderült, az ügyszség - a szabályok kikényszerítéséért felelős szervezet - nem indított eljárást, azaz szabályt sértett. - Az október 23-i rendőrségi fellépés számos eleme a rendőrségi törvénybe ütközött. A rendőrség - tehát a szabályok megsértését felkutató és kivizsgáló egyik legfontosabb szervezet - nem jár el nyilvánvaló és dokumentált szabálysértések elkövetőivel szermben. Sőt a rendőrség vezetői a kámzsa használatát és azonosítójelek levételét engedélyezik. Azaz: többszörösen szabályt sértenek, a törvénytelenségeket szándékosan leplezik... -A bíróság a szabályok megsértését kivizsgáló és a szabályosságot kikényszerítő legfontosabb szervezet futószalagon, mindenféle vizsgálat nélkül hagyja jóvá az előzetes letartóztatsokat. A bíróság szabálysértéseit helyhiány miatt a továbbiakban nem részletezem. A felsorolt esetekből látszik, hogy a magyar tövényhozás, a végrehajtó hatalom, beleértve a rendőrséget, a teljes igazságszolgáltatás és ugyan külön nem tárgyaltuk, de az önkormányzati hatalom jó része magasról tojik a szabályok betartására. A se gazdasági, se politikai hatalommal nem rendelkező állampolgárokkal szemben viszont megpróbálnak eljárni és rákényszeríteni őket a szabályok - sokszor értelmetlen szabályok- , követésére. Az ilyen állam semmiképpen sem nevezhető jogállamnak, de példa nélkülinek sem. Évtizedek óta léteznek hasonlóan működő államok, főleg Dél-Amerikában, de szinte minden kontinensen találunk hasonló államalakulatot. Ezek közös jellemzője, hogy a jogállam tartós hiánya ráébreszti az állampolgárok túlnyomó többségét a szabályok betartásának feleslegességére. Szélessé nő az a réteg, amelyik a rendszeres szabálysértésben véli megtalálni boldogulását. Így fordulhat elő, hogy egy-egy dél-amerikai nagyváros utcáin felfegyverzett rablóbandák fosztogatnak, halálbrigádok alakulnak és az emberrablás gyakoribb, mint a kocsmai verekedés. Az anarchiába sodródó országokban időről-időre felbukkan egy operettdiktátor, vagy rablóvezér, aki magához ragadja a hatalmat - persze valamelyik nagyhatalom igényének megfelelően-, hogy aztán rövid távon csúfos véget érjen. Nagyon jellemző Pablo Escobar drogbáró esete, aki majdnem Kolumbia államelnöke lett.  Magyarország kitartóan sodródik az újkori anarchia felé, bár az elmúlt másfél évtizedben a latin-amerikai folyamatokat még nem sikerült megközelíteni. 2006.októberben az elkúrtuk beszéd hatására viszont majdnem elértük a dél-amerikai kollektív tudatalattit. A magyar társadalom egy paraszthajszálra van a tragikus felismeréstől,melynek következményei visszafordíthatatlanok. Legalábbis a nemzetközi példák ezt mutatják. -czyba- Forrás: Magyar Fórum közéleti hetilap, 2006.november 9.XVIII.évfolyam, 45.szám, 20. oldal

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés