A politikus a Klubrádióban úgy indokolta véleményét, hogy Magyarországon az ilyen zászlók - a vörös lobogókhoz hasonlóan - nem tiltottak, és ő mindaddig elfogadja, hogy valakik ilyen szimbólumok alatt vonulnak, amíg ezt nem tiltott önkényuralmi jelképek alatt teszik.

hunhír.hu

Kapcsolódó cikk:

 A magyar címer

A címerekről tudni kell, hogy azok valójában képírások. Alkotóelemeiknek mon-danivalójuk van. Címerünk alkotóelemeinek több értelmezhetősége van, melyek az ókori műveltségek jelképeinek segítségével szólal-tathatók meg. A négy fehér sáv piros alapon (vagy fordítva) időrendi kialakulása és bizonyít-hatósága: Körülbelül hatezer évvel ezelőtt Enki a legősibb sumer városnak, Eridunak volt a főistene, azaz a bölcsesség istene. Anu és Enlil hármasságában uralta Sumériát. Enki nevét négy ékkel írták

Később az akkádoknál Ea (főisten) vette át Enki szerepét, akinek szintén négy ékkel írták a nevét, amint ez a babiloni pecséten, jelképe, az oroszlán oldalán látha-tó. Vele szemben Sin istent (alisten) látjuk, akinek nevét három ékkel írták, ezek jelképe, a bika oldalán vannak. Négy hajlított sáv-ív látható a cseremisz földön talált, Kr.u. IX-X. századi magyar tarsolylemez két egymással szembe néző oroszlánjának oldalán is. Az utolsó ív ékszerűen van kiképezve

Négy fehér és négy piros sáv látható a XI. századból való zászlónkon is, melyet Árpád-sávos zászló néven ismerünk. Az esztergomi várkápolna egyetlen megmaradt oroszlánjának (falfestmény) oldalán a négy sáv vagy ék a hármas halommal van egybe-szerkesztve, hogy csak néhányat említsünk. A hármas halom időrendi kialakulása és bizonyíthatósága: A Kr.e. 3500 előtti ősi képírásokban a hármas halom elsődle-ges értelme a föld volt, de használták a hegy és az ország fogalom jelölésére, írására is. A suméreknél ez három ékjellé változott, míg az egyiptomiaknál megmaradt a hármas halom alakjában. A Képes Krónikája festményeiben is megtalálható a hármas halom hol pajzson, hol mellvérten, hol zászlón, mindenkor a kettős kereszttel a tetején A kettős kereszt időrendi kialakulása és bizonyíthatósága:
A kettős kereszt megta-lálható az ősi képírásokban, mint a főember, főpap, uralkodó, istenség jele. Az Alsótatár-lakán talált korong alakú cserépen is látható. Úgyszintén az egyiptomi államférfiú NeferYu sírkövén is, ahol a kettős kereszt egy szív alakú "alma" tetején van, tehát ebben az esetben is főembert jelent. Hasonló a magyar országalmához, csak a "gömb" szív alakú. Nefer-Yu Kr.e. 2170 táján élt. Nagy Konstantin (Kr.u. 280?-337), római császár szintén használta a kettős keresztet. A hivatalos álláspont szerint, III. Béla király révén innen került Magyarországra. E mellet szólnak az általa kiadott pénzek is, melyek hátlapjain a kettős kereszt van. Ez látható IV. Béla király nagypecsétjének hátlapján is. A rendelkezésre álló adatok alapján a kettős kereszt a hármas halom tetején először a Képes Krónika festményeiben jelent meg, tehát az 1300-as évek második felében.

A három fő alkotóelem; négy piros és négy fehér sáv, a hármas halom és a kettős kereszt együttesen I. Ulászló (1440-1444) Budán kiadott dénárján jelenik meg először. Ettől kezdve a három fő alkotóelem haszná-lata rendszeresebbé válik, de az uralkodók, mint például a Hunyadiak is, saját családi jel-képeikkel együtt alkalmazzák, mígnem II. Rákóczi Ferenc zászlaján és pénzein végle-gesül mai elrendezésében. A hármas halom és a kettős kereszt közötti korona későbbi fejlemény. A magyar címer nem egy gondolat vagy terv alapján készült. Kialakulásához közel fél évezredre volt szükség. Az teszi valóban csodálatossá, hogy e három ősi kép-jel értelmes mondanivalóval ötvöződött egyé címerünkben. A három fő alkotóelemnek azonban több értelmezése is lehetséges. Kezdjük a címer jobb oldalán (szemben bal) látható négy piros és négy fehér sávval. Egyesek véleménye szerint a négy "ezüst" sáv piros alapon a Kárpát-medence négy "ezüst-folyóját", a Dunát, Tiszát, Drávát és Szávát jelképezné. A baj az, hogy a Kárpát-medencének öt nagy folyója van. Aligha képzelhető el, hogy a Maros, az Erdélyi-medence vízlevezetője kimaradhatott volna. Ettől meggyőzőbb eredményre jutha-tunk, ha az ókori műveltségek említett isten-ségei neveinek írását vesszük figyelembe. Enki és Ea isteneknek négy ékkel írták a nevüket. Négy sáv (főisten) látható a Szent Koronán is az Atya Istent közrefogó cip-rusfákon. (Forray Z. felismerése). Jézust, a Fiú Istent közrefogó ciprusfákon három sáv (alisten) van. A cseremisz földön talált tarsolylemez pedig azt igazolja, hogy e jelet Árpád népe is ismerte és használta. Végül e négy jelet láthatjuk az esztergomi várkápolna festett oroszlánjának oldalán. Jogos a feltevés, hogy e négy jel századokon át megőrizte Isten, istenség, főpap értelmét.

A hármas halmot, mint a Tátra, Fátra és Mátra jelképét szokás emlegetni. Mivel a hármas halmot a föld, hegy és ország értelem írására használták, de azzal nem jelölhették egyetlen hegy tulajdon-nevét sem. Az eszter-gomi oroszlán oldalán a négy jel a hármas halommal van egybeszerkesztve, s ha a két fogalmat egybeolvassuk, akkor megkapjuk az Isten földje, mai értelmezéssel Isten országa olvasatot.

A harmadik fő alkotóelem a kettős kereszt, mely ismereteink szerint az Apostoli kettős kereszt, s amely a hármas halomra van helyezve. A magyar királyok az apostoli joggal is fel voltak ruházva, a két foga-lom egybeolvasásá-val megkapjuk az Apostoli Ország olvasatot. A korona a hármas halom és a kettős kereszt közé a XVII. században került. E három jel össze-olvasásával már értelmesebb olvasatot kapunk: Az Apostoli Király Országa vagy az Apostoli Királyság

A kettős keresztnek további olvasata is lehetséges. Erdélyben az enlakai unitárius templom mennyezetén van egy festmény, melyben rovásírásos szöveg látható. A szö-veg olvasata: Gy az Isten Georgyius Musnai diakon. Egy az Isten, Musnai György diakon. Elgondolkoztató, hogy Musnai mester miért hagyta el az Egy szó írásához az e betűt? Az egy írására miért használta csupán a rovásírás gy betűjét, mely a kettős kereszthez ha-sonló jel. Tény, hogy az "e" a magyar nyelv leggyakrabban használt magánhangzója, a rovásírásban el lehetett hagyni akkor is, ha az a szó kezdőbetűje volt. Azonban, Musnai mester következetességébe mintha hiba csú-szott volna. Miért írta ki az e betűt az Isten szóban? A rovás gy betűjével ugyanis írhatjuk az egyet, és az egyetlent is. Ki az egyetlen? Az Isten! Ha tehát, a kettős keresztet Isten, a hármas halmot ország értelemmel egybeolvassuk, ebben az esetben is megkapjuk az Isten Országa olvasatot. Vissza kell térnünk a négy piros és négy fehér sáv további lehetséges értelme-zéséhez. E lehetőségnek a XI. századból való Árpád-sávos zászló ad alapot, s talán a kö-vetkezőt lehet a legvalószínűbb megoldás. Hosszú ideig úgy tudtuk, hogy hét nemzet (törzs) kötötte a vérszerződést:
Megyer, Nyék, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Kürtgyarmat. De, ha a Kürtgyarmat szót felbontjuk, akkor két szót kapunk: Kürt és Gyarmat. E két nemzet két kis, vagy két csonka lehetett, melyeket hadászati célból egybevontak, de a nemzetszövetségben teljes jogú szövetkezők voltak. Nemzeti címerünk jobb felén tehát ennek emléke lett megörökít-ve, melyet az Árpád-sávos zászló is igazol.

Amint látjuk, nemzeti címerünk fő alkotóelemeinek többféle értelmezése is lehetséges. Hitelességüket a további kutatá-sok eredményei támaszthatják alá vagy cáfol-hatják meg. Századok során a magyar királyok különböző címereket használtak családi és hatalmi jelképeikkel egyetemben. 1896-ban törvényerejű rendelettel rögzítették a címerek használatát, véglegesítették az alkotóeleme-ket és elrendezésüket. Ettől kezdve a kis és a nagy címer használata volt elrendelve. A koronás kis címert Magyarország szorosabb értelembe vett területén haszn-álták. Alkotóelemei: A címer jobb (szembe-nézve bal) oldalában helyezkedik el a négy piros és négy fehér vagy ezüst sáv. Bal oldalán pedig a kettős kereszt, alatta a korona és az alatt a hármas halom. A nagy címer a Magyar Királyság országait és tartományait képviselte. Alko-tóelemei: Jobb (szembenézve bal) oldalon; felül Dalmácia, alul Szlavónia, bal oldalon; felül Horvátország, alul Erdély, míg legalul Fiume, középen Magyarország koro-na nélküli kis címere foglalt helyet. E címert használták azon minisztériumok, melyek hatásköre kiterjedt a megnevezett országokra.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés