- Mi az idei, az ötödik Kárpát-medencei Nyári Egyetem fő gondolata, alaprendezvénye? - Az alapelv, ami körül megszerveztük ezt a rendezvény, az maga az autonómia, és az aktuális kisebbségi kérdések – mondta Szabó Attila főszervező. - Mekkora az érdeklődés, viszonyítva az előző évekhez, a diákok részéről? - Az érdeklődés ugyanolyan, mint eddig volt, sőt, idén valamivel több is volt, mert eddig nem volt rá példa, hogy a részvételi pályázatokat vissza kellett mondjuk, mert több jelentkező volt. Idén ez megtörtént, sőt, annyi a pozitívum a két évhez képest, hogy idén sikerült eljönniük a kárpátaljaiaknak és a vajdaságiaknak is, sikerült vízumot szerezni neki, és így most két év után megint itt vannak velünk. Jelenleg regisztrált résztvevőink, akik meg is érkeztek, 145-en vannak összesen. - Ön a Kárpát-medencei Nyári Egyetemen Nagyváradon aktuális kisebbségpolitikai kérdésekről tartott előadást a diákoknak, mintegy nyolcvanan hallgatták érdeklődve az előadását. Melyek a legfontosabb kisebbségpolitikai kérdések jelenleg, amelyek foglalkoztathatják esetleg a diákságot is? - Az volt a téma, amit közösen tudtunk megbeszélni, hogy milyen helyzetet teremt a Kárpát-medencei magyarság számára az Európai Unió, illetve az európai uniós csatlakozás, és utána mi várható, és milyen helyzetek alakulnak ki. És sajnos az derült ki a beszélgetés során, hogy miután az egyes országok belépnek az Európai Unióba, lásd most Szlovákiát, de feltételezhető, hogy ez lesz Romániában is, utána az adott országban működő magyar politika feleslegessé válik az adott ország kormánya számára – mondta Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. - Önök ezt hogyan tapasztalják? Konkrétan hogyan nyilvánul meg? - Mi ezt tapasztaljuk Szlovákiában, hogy abban a pillanatban, ahogy megtörtént az európai uniós csatlakozás, kezdett teherré válni a Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai politika számára, és mint a választási eredmények mutatják, a Magyar Koalíció Pártja nem is lett tagja a kormánykoalíciónak, pedig az eredményei alapján lehetett volna nyugodtan. Személy szerint én azt tudnám tanácsolni, hogy a romániai magyar politikában a szembenálló felek minél hamarabb találják meg a közös platformot, mert egyébként önmaguk kínálják fel azt, hogy marginalizálják őket. - A diákokat mi érdekelte leginkább, milyen kérdések foglalkoztatják őket ezzel kapcsolatban? - Nagyon fontosnak tartottuk, tartottam a nyári egyetemen leszögezni azt, hogyha az európai uniós tagság nem befolyásolja az adott országban élő kisebbségnek a helyzetét. Ugyanis az uniós tagság nem erről szól, hanem a gazdasági együttműködésről, a jogharmonizációról, emberi jogokról és ilyesmi. Sajnos az a helyzet, hogy az úgynevezett belső jogrendszerbe tartozó joghalmaz teljesen kívül esik az európai uniós befolyáson, és tulajdonképpen csak az uniós politikának lehet erre valamilyen hatása, de nem magának az Unió szervezetének. Ezt főleg azok számára kell elmondani, akik azt gondolják, hogy az európai uniós csatlakozás egyből megváltoztathat mindent. Ez tévedés, csak lehetőségeket ad. Ionescu Nikolett, Kossuth Rádió

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés