T Á M O G A T Ó    N Y I L A T K O Z A T A 2006. március 15-i Székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés Kiáltványban követelte, hogy az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett jogfosztást és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását! A 2006. június 18-i Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatában felszólította a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy a Trianoni Békeszerződést aláíró Nagyhatalmaktól követelje az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztásának orvoslását, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, az Európai Uniótól a székely nép önrendelkezési jogának elismeréseként, Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását. E követelések összhangban vannak a Gyergyószentmiklósi II. EMI-tábor 2006. augusztus 13-i Felhívásával, amely aláírásgyűjtést kezdeményez a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési jogának kifejezéséért. Üdvözöljük és támogatjuk az EMI-tábor Felhívását! Dr. Csapó I. József A Székely Nemzeti Tanács elnöke 2006. augusztus 14.

EMI-tábor: magyar önrendelkezést!
kuruc.info, 2006.08.14. 12:06:52

Megalkuvás helyett nemzetpolitikát követelnek a magyar fiatalok, írták az újságok egy évvel ezelőtt az első EMI-táborról. Idén a fiatalok nemcsak követeltek, hanem a különböző, de valójában közös témájú előadások és az egyeztető kerekasztalok beszélgetései alapján felhívást fogalmaztak meg, melyben népszavazást és aláírásgyűjtést hirdettek meg a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezése érdekében.

A tavalyi résztvevők több mint kétszerese, közel kétezerötszáz fiatal és magát fiatalnak érző látogatott el idén a kárpát-medencei nemzeti érzelmű ifjúság legnagyobb erdélyi találkozóhelyére, a második EMI-táborba. A magyarság életterének minden részéből érkező táborlakók a héten lezajlott előadások és beszélgetések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nemzeti öngyilkossággal ér fel a további várakozás és vitázás sorskérdéseink alapvető ügyében, ezért Eva Maria Barki megfogalmazásában felhívást fogadtak el, amelyben az 1990 óta önrendelkezési jogot elnyert népekre hivatkozva kinyilvánítják, hogy a magyarságnak is jár az 1918-ban megígért ám azóta megtagadott önrendelkezés, ennek érdekében pedig tenni készül az EMI: a kezdeményhez csatlakozó nemzeti elkötelezettségű szervezetekkel karöltve meg fogja kérdezni „a népet, mint az önrendelkezési jog birtokosát, döntse el, milyen politikai és jogi formában akar élni.” „Meg kell kérdezni a népet az egész Kárpát-medencében, az eredményt pedig meg kell mutatnunk a világnak, hogy lássák, hallják és teljesítsék a magyarság akaratát” – áll a felhívásban, melynek ötlete a Barki Éva által a dél-tiroli önrendelkezés kivívásáról tartott előadása nyomán az egyeztető autonómia-kerekasztal során fogalmazódott meg. A kezdeményezéshez csatlakozott a Bolyai Kezdeményező Bizottság, a Magyar Ifjúsági Tanács, hasonlóképpen támogatták a fellépését a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség jelenlévő képviselői is.

 A kezdeményezést kézfelemeléssel fogadta el a nemzetpolitikai kerekasztal közel háromszáz résztvevője, ezt megerősítette a Kárpátia koncert legalább ezres közönsége is. Az alapötlet a táborban elhangzott előadások következtetéseiből született, hiszen majdnem mindegyik előadó sürgős, határozott és konkrét lépéseket szorgalmazott a magyarság nemzetpolitikai válságából való kilábalása érdekében. A kérdésben az alaphangot a tábor központi témakörének előadói ütötték le: Lay Imre, Ervin atya, Wittner Mária és Rácz Sándor mind-mind az utolsó nagy önrendelkezési harcunkról, az 1956-os forradalom és szabadságharcról beszéltek, visszautasíthatatlan erkölcsi és nemzeti imperatívuszt fogalmazva meg a résztvevők és az előadók számára.

A gondolat Eva Maria Barki beszéde után született; a bécsi nemzetközi jogász a dél-tiroli önrendelkezés kivívásáról tartott részletes előadást, melyre a szervezők felvezetése szerint azért volt hatalmas szükség, mert mindenki gyönyörű képet fest a dél-tiroli autonómiáról, viszont senki nem beszél kivívásának módjáról. A dél-tiroliak alaphelyzete igen hasonlít a magyarságéhoz, hiszen az ő életterüket is népszavazás nélkül, az önrendelkezési jog semmibevételével csatolták Olaszországhoz, mutatott rá Barki Éva, viszont felhívta a figyelmet arra is, hogy a hasonlóság csak eddig tart, a magukat kisebbségként soha meg nem határozó dél-tiroliak ugyanis soha nem adták fel az elcsatolás felülvizsgálatának igényét. Ennek érdekében tüntetéseket szerveztek, melyen a kétszáznegyvenezres lakosságból rendszerint harminc-harmincötezer ember vett részt, ugyanakkor aláírásgyűjtéssel is kinyilvánították kívánságukat: az említett nemzetrész százötvenötezer tagja adta a nevét hozzá, ez gyakorlatilag az összes szavazati joggal rendelkező dél-tiroli létszámát jelenti.

Nem elhanyagolandó, hogy ezek hatására az osztrák kormány védőhatalmi státust vállalt (amit egyébként az EMI-sek is követeltek a mindenkori magyarországi kormánytól), igen komoly konfliktusokba bocsátkozva Olaszországgal, de az sem, hogy a dél-tiroli párt az önrendelkezési harcot a kormányból való kilépéssel kezdte, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy vagy a nemzet, vagy az a megszálló kormány érdekeit lehet csak képviselni. Végül autonómiában egyeztek ki, amit a dél-tiroliak teljes kudarcként éltek meg, ők ugyanis soha nem mondtak le önrendelkezési joguk gyakorlásáról, még idén is tárgyalások lesznek erről, tudhatta meg az előadás hallgatósága. A lényeg: aki a teljes önrendelkezési jogot követeli, autonómiát kap, foglalta össze a hallgatóság hangos tetszésnyilvánítása közepette az előadó.
 Az autonómia-kerekasztal során konkrétan is felmerült a kárpát-medencei aláírásgyűjtés gondolata, ami kiegészült népszavazás-szervezéssel is, ahol ez lehetséges.

A résztvevők (Toró Tibor, Szilágyi Zsolt, Gazda Zoltán, Ferencz Csaba) valamennyien támogatták ezek megszervezését, ezt a későbbi egyeztetések során megerősítették, ugyanakkor csatlakozott hozzá a Magyar Ifjúsági Tanács és a Bolyai Kezdeményező Bizottság is. A konkrét lépések meghozatala előtt természetesen részletes egyeztetésekre kerül majd sor az ügyet támogató szervezetek között.

Kép és szöveg: Kuruc.info

Mi vagyunk a nép!

1990 óta folyamatosan azt kell látnunk, hogy egyik nép a másik után kapta meg a követelt önrendelkezési jogot: a németek, észtek, litvánok, lettek, horvátok, szlovákok, szlovének, monténegróiak és a közeljövőben Koszovó is függetlenné válik.

A magyarságnak autonómiát sem akarnak adni.

A magyarság több mint ezeréves államalkotó nép a Kárpát-medencében. A magyarságnak is jár az 1918-ban megígért és a mai napig megtagadott önrendelkezés.

Mivel az eddigi törekvések süket fülekre találtak, cselekednünk kell! Véget ért a türelmünk, nem várhatunk tovább!

Meg kell kérdezni a népet, mint az önrendelkezési jog birtokosát, hogy  döntse el, milyen politikai és jogi formában akar élni.
Meg kell kérdezni a népet az egész Kárpát-medencében, az eredményt pedig meg kell mutatnunk a világnak, hogy lássák, hallják és teljesítsék a magyarság akaratát.

Aláírásgyűjtést, illetve ott, ahol kívánatos, népszavazást kell kezdeményezni az egész Kárpát-medencében.

Felhívást intézünk minden magyar érdekképviselethez, minden magyar párthoz, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez, a közéleti személyiségekhez, de elsősorban a magyar kormányhoz, hogy támogassák és segítsék ezt a kezdeményezést, amelynek eredményét a VOX HUNGARICA nevű  központ szervezésében minden illetékes országos és nemzetközi fórum és szervezet elé fogjuk terjeszteni.

Eva Maria Barki

II. EMI-tábor, Gyergyószentmiklós, 2006. augusztus 13.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés