| Hírek : Dobos László: ÖNRENDELKEZÉST! |
Dobos László: ÖNRENDELKEZÉST!
2006.06.24. 11:19
 2006.06.15. Szabad Újság - Dobos László írása -
A szlovákiai magyarságnak nincs összefüggően megírt igaz történelme. A Madách Könyv- és Lapkiadó vállalkozott erre. Szarka László Felvidékről származó, kiváló történészt kértük fel, hogy álljon a sor élére. Közel egy tucat hazai és magyarországi történelemíró, kutató kezdte el munkáját...A mai Közép-Európa Trianonnal kezdődött. Magyarország közvetlen szomszédai nemzetállammá alakultak; Szerbia, Románia, Csehszlovákia. A felsorolt államok mindegyike lekanyarított egy kis – ma már így is mondható – országnyi területet. Így jöttek létre a nemzeti nacionalizmusok, gazdasági nacionalizmusok, történelmi nacionalizmusok, s a magyar nemzeti közösségek mindmáig másodrendű polgárok a felsorolt államok területén.
1919-től a magyar nemzetiségek máig érő létküzdelmet folytatnak nyelvükért, műveltségükért, anyagi létükért. Egyenlőtlen létküzdelem, egyenlőtlen erőviszonyok.
Trianon óta a magyarság történelmének kegyetlen századát élte meg. Két nagyhatalom, világhódító éhsége: a német fasizmus, az orosz bolsevizmus. S ahogy már említettem, Kárpát-medencei nacionalista nemzetállamok diktatúrája. Csehszlovákiában, Szlovákiában kollektív bűnösség elve, ami alapjában a féktelen bosszúállás csinálmánya mindvégig érvényben van.
A történelem nagy eseményeit, sikeres csatáit előbb a győztes mondja el. Ilyen volt Beneą, aki 1940-ben a németek elől Angliába emigrált, innen küldözte magyarellenes dekrétumait (rendeleteit). Beneą már 1943. december 21-én bejelentette, hogy „az eljövendő Csehszlovákia a csehek, a szlovákok és a kárpátaljai nép nemzetállama lesz”.
Majd ehhez társul a kommunisták támogatása: Klement Gottwald 1944-ben a moszkvai rádióban azt nyilatkozta: országunkat hamarosan megtisztítjuk a piszkos német és magyar árulóktól. Néhány hónap után ezt meg is tetézte: szláv államot építünk, melynek demokratikus jogait a csehek, a szlovákok, az ukránok élvezhetik, a magyarok és a németek nem.
Gustáv Husák élő elmondásából tudom, hogy „1945 márciusában tárgyaló delegáció tagjaként Moszkvában jártam. Sztálin meghívott bennünket a Kreml vetítőtermébe, ahol lejátszották a Budapest ostromáról szóló tudósítói felvételeket. »Így kell, ez kell a magyaroknak. Most kell őket elintézni«.”
1947 októberében Vladimír Klementis külügyminiszter a következő javaslatot terjesztette a kormány elé:
„A lakosság egy csoportját úgy lehetne szétverni, hogy az már ne alkothasson összefüggő tömböt, és így már nem jelenthetnek viszályt”.
A beneąi dekrétum és a kassai kormányprogram 1945 május 19-én keltezett, ami már a gyakorlati végrehajtást, vagyonelkobzást, kitelepítést pontosította... A zsidók pusztítására hasonlított mindez... Állatok szintjén, egymás hegyin-hátán... Sok tízezer ártatlan magyar lett lealacsonyított földönfutóvá... Sajnos, kevesen ismerik a XX. század legundorítóbb pusztító törvénygyűjteményét, a beneąi dekrétumokat. 1919-től a kisebbségi magyar nemzetiségek máig érő létküzdelmet folytatnak nyelvünkért, műveltségünkért, anyagi létünkért... Egyenlőtlen küzdelem és egyenlőtlen erőviszonyok.
Parlamenti választások előtt állunk. Programok egymás mellett és egymás ellen. Egymáshoz közelítenek a szövetkező szándékok, szöges ellentétek, a hatalom csábítása és megszerzése. Vízválasztó szlovák nemzeti szín. Alárendelt a magyar megnyilvánulás.
Az 1989-es rendszerváltással választások útján bejuthattunk a szlovák parlamentbe. Remény, de szembe találtuk magunkat a „friss” magyarellenességgel. Egymás után: a magyar nyelvhasználatot csonkító erőszakos nyelvtörvények, a „demokrácia béklyói”, Mečiar magyarellenes „hősiessége”.
Úgy látszik, minden parlamenti választás előtt felbukkan egy magyarellenes szlovák nagy valaki. Most Ján Slota riogatja és fenyegeti a magyarokat. Igen, van ennek egy kínos megmosolyogtató humora, de ezenkívül egy felháborító komolysága. Egy párt elnöke milyen alapon s milyen jogon rugdossa, csúfolja évek óta a szlovákiai magyarokat – sőt az egész magyarságot?!
Prágában a közelmúltban a nagy szent hazafinak szobrot emeltek. Beneą szobor alakjában is hat. Lehet rá hivatkozni sokféleként, nem vesztette törvényi erejét. Hisz Ján Slota kirohanásaiban jelen van, csak ismételni, ismételni a világ végéig... Pusztítani kell a magyarokat, mert hát hogyan kerültek ide? Egyáltalán mit keresnek itt? Slota már ott tart, hogy a magyarok alaktalan, görbelábú, apró, a föld alól előbújt krampuszok voltak. Micsoda történelemismeret! Micsoda primitív gyűlölet!... Ján Slota a magyar honfoglalás ideológusa!
Hiszékeny volt az MKP, amikor 1998-as kormányzásának idején abban az igazságos változásban bízott, hogy a százezer magyar földönfutásának újraértelmezése megtörténik.
Csehek, szlovákok Beneąt védik, mint történelmi szent embert. Lelkük rajta. Beneą a mi nemzetünkben „a magyar holokauszt atyja”. A felvidéki Mohács. Megéltük, megtapasztalhattuk, ajánlom magunknak amíg nem állítottunk emlékművet a Gulagba, a Csehországba, Magyarországra hurcoltak jegyzékével – tegyük meg ezt.
A Beneą-ügy a csehszlovákoknak mást jelent, mint nekünk... Hol van a kárpótlás? Hisz az utókor megteheti. A szlovákiai magyar református egyházat meztelenre vetkőztették. Elkobzott tulajdonaikat máig sem rendezték... Templomok, iskolák, erdők és földterületek. Igen, a kártérítés állandó mondandója lehet jelenünknek.
Hallani és látni itt Felső-Csallóköz őstulajdonosainak (akiket Csehországba vagy Magyarországra sepertek) földjét másod-, harmadrendű tulajdonosok nagy pénzekért árusítják. Igen, igazságtevés helyett kapzsi újgazdagok.
A szlovákiai magyarok politizálásának kezdete? Kisebb számszerűségünk okán másodrendűek vagyunk. Ez határozza meg emberi, erkölcsi, politikai magatartásunkat. S mi ennek a haszna? Mi ennek a társadalmi és politikai viszonzása? Sok mindenki kérdezhetné ezt. A magyar kisebbségi politika társadalmi viszonyulása a szlovák nemzeti léthez egyszerűen pozitív. A szlovákiai magyar magatartás hozzátett a szlovák politika demokratizálása egyensúlyának alakításához. Aki figyelte az elmúlt évek szlovák–magyar véleménycserés műsorait, a magyar jelenlét megoldásokat, egyensúlyt kereső magatartás volt. Hányszor került arra sor, hogy a magyar magatartás tartotta meg a kormánykoalíció egységét? Szerintem a magyar jelentlét és magatartás európai rangú véleményeket tesz le az asztalra. S mi ennek a viszonzása?
Az MKP országlása két időszakában (8 év) számos, nemzeti létünket erősítő szervezetek sorát vette le a parlament, illetve a kormány asztaláról. Csak a fontosabbakat említem:
1. Az első négy évben nyilatkozatban kellett lemondani a magyar egyetemről (Komárom)
2. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája – a koalíció tagjai nem voltak hajlandók a magyar nyelvet regionális nyelvvé emelni. Felháborító, hogy a felvidéki magyar beszédet csak helyi nyelvnek tekintik.
3. Az MKP programra tűzte, hogy önkormányzati szintre emeljék a nemzetiségi kultúra anyagi támogatását... Nem ment.
4. 1998-ban az MKP hiszékenyen lemondta az autonómia igényét, illetve tervezetét.
Hosszú lenne a szlovákiai magyarság léte súlyos gondjainak sorolása... Legnagyobb tételek a megélhetés, az érvényesülés... A szlovákiai magyarság nagy része szegény, nélkülözve él. Az ígérgetések keveset mondanak, vagy semmit. Fakul a nemzeti érzés, soványodik a műveltség... Már fájó sorolni elmaradottságunk tételeit.
Az ország szlovákok lakta területeinek nagy része rohamosan fejlődik, a magyarlakta területekről ez nem mondható el. Slota úr s a hozzá hasonlók mit mondanak el erről? Másodrendű polgárai vagyunk e köztársaságnak.
Nemzetközi esemény volt Szlovákia számára a NATO-tagság, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. A NATO-tagság Szlovákia számára véget vetett a szovjet–szlovák viszonynak. Szlovákia magyar lakossága egyöntetűen igent szavazott.
Ugyanaz történt az unióhoz való csatlakozás dolgában. A magyar lakosság számarányában felülmúlta a szlovák lakosság szavazatainak számát. Szlovákia csatlakozása az Európai Unióhoz ugyanazt jelenti a magyar nemzetiségű számára is. Az egyenrangúságot. Május 11-én az EU meghívására részt vettem Brüsszelben az EU tagállamai népcsoportjainak tanácskozásán. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EU-tagállamok népcsoportjai, kisebbségei – lásd a finnországi svédeket – egyenrangúak a többségi állampolgárokkal. Ezzel szemben a szlovákiai magyarságnak nincs semmilyen regionális joga. Az EU alapokmánya szerint a szlovákiai magyarok kisebbségi jogát az egyenlőség és egyenrangúság alapján kell rendezni.
A szlovák államiság kénye-kedve szerint nem lehet elkerülni a kulturális autonómiát. S nem lehet elkerülni a nemzetiségi önrendelkezés jogát sem.
Befejezésül sokan kérjük, hogy a parlamenti képviselők többet járják az országot. Néha az a benyomásom, hogy olykor túlóráznak is a parlamenti székeken. Parlamenti s kormányzati székekből másként néz ki politikai rendszerünk. Hasznos lenne, ha magyar minisztereink rendszeres időben külön kimutathatnák a magyar területek munkahelyi, műveltségi érvényesülési, termelési lehetőségeit – viszonyítva a szlovákok lakta területekhez. (A történelem mondja Mátyás király uralkodása idején, a lassan mozgó nemeseket a király a gömöri szőlőkben felülről lefelé haladva kapáltatta.)
Többet kell lenni az emberek között, s tenni az emberekért. Változik a szlovákiai emberi magatartás. A sokféle és a hosszú lejáratú ígérgetések, sajnos, fárasztják az emberi magatartást.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum