Hírek : Mit hozhat még a múlt? |
Mit hozhat még a múlt?
2006.01.10. 10:55
Erdélyi Napló, XVI. évfolyam, 2. (745.) szám
2006. január 10. Nyilvánosságot kapott az RMDSZ-közeli körök egy újabb botrányos hamisítása. Wass Albert egyik novellájából a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó, melynek Markó Béla is részvényese, egyszerűen kihagyta Tőkés László nevét. Az eset napvilágra kerülése után a kiadó kínos magyarázkodásba fogott, a cenzúra oka állítólag „a műfaji tisztaságra való törekvés”. Holott az eset tökéletesen beilleszthető egy évtizedes folyamatba: az RMDSZ és holdudvara ismételten megkísérli a történelem átírását.
Mit hozhat még a múlt?
XVI. évfolyam, 2. (745.) szám 2006. január 10. |
|
Nyilvánosságot kapott az RMDSZ-közeli körök egy újabb botrányos hamisítása. Wass Albert egyik novellájából a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó, melynek Markó Béla is részvényese, egyszerűen kihagyta Tőkés László nevét. Az eset napvilágra kerülése után a kiadó kínos magyarázkodásba fogott, a cenzúra oka állítólag „a műfaji tisztaságra való törekvés”. Holott az eset tökéletesen beilleszthető egy évtizedes folyamatba: az RMDSZ és holdudvara ismételten megkísérli a történelem átírását. Az RMDSZ két dologban bízik. Az egyik a masszív sajtófölénye, a másik a kollektív emlékezet gyengesége. A sajtófölény kétségbevonhatatlan, azonban ez a nemzeti oldalon állókat aligha tántoríthatja el attól, hogy a rendelkezésükre álló médiaeszközöket a Markó-féle machinációk leleplezésére használják s igyekezzenek időről időre felfrissíteni a közösség emlékezetét. Jelen esetben például érdemes felemlíteni néhányat a korábbi múltátírási kísérletek közül. Az 1995-ös atlantai tárgyalások idején (ezek nem voltak titkosak, az RMDSZ minden fontosabb irányzatát képviselte a tárgyalódelegáció, s így a dolog nem volt a román diplomácia által kisajátítható) megpróbálták visszamenőleg legitimálni az RMDSZ történetének mindmáig legnagyobb botrányát, a Neptun-gate-et. 1996-ban, az RMDSZ addig nagyjából egyenes pályáján törést hozó esztendőben, a választások előtt, a kampány idején több olyan nyilatkozat is elhangzott az RMDSZ vezetői részéről, mely valószínűsítette, hogy a szervezet akár az Iliescu-féle posztkommunista erőkkel is közösen fog kormányozni, ha erre lehetőséget kap. Markó Béla a Népújság 1999. május 14-i számában megjelent interjúban ezt némi műfelháborodással kerek-perec letagadta. (Majd 2000-ben de facto kormányzati együttműködést kötött Năstaséékkal.) 1999 végén, amikor Tőkés László a legmagasabb magyar állami kitüntetést kapta meg, akkor még az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, a szervezet hivatalos Tájékoztatója – mely a Markó-Neptun egységfront képviselőinek minden apró gesztusáról hírt ad – egyszerűen hallgatott az eseményről. Ugyancsak 1999-ben jelent meg az RMDSZ gondozásában egy CD-ROM, melynek kronológiája tendenciózusan hiányos, az RMDSZ vezetőire nézve kellemetlen ügyek nem vagy alig szerepelnek benne. A Neptun-ügyből csak a lényeg marad ki, az origo, vagyis maga a tárgyalás, Tőkés László nyilvánossághoz fordulása, valamint az SZKT elítélő nyilatkozata. Nagy Benedek Tőkés László elleni 1994. december 20-i puccskísérletéről, a Markó-vonal morálisan és politikailag legsúlyosabb merényletéről teljes a hallgatás, mint ahogy nem esik szó az RMDSZ pályaívének korrigálását célul kitűző háromállomásos (Alsócsernáton – Érmihályfalva – Nyárádszereda) Fórum-mozgalomról sem. Mindezen persze nincs mit csodálkozni. Az a szervezet, mely képes volt a román hatalom segítségét igénybe venni, hogy egyedül maradjon az erdélyi magyar politikai palettán, nem lesz finnyás egy kis történelemhamisítás ügyében. Külön érdemes odafigyelni Káli-Király Istvánnak, a Mentor Kiadó igazgatójának egyik fordulatára: Markónak „semmi köze az egészhez, különben Markó Béla életében két sort sem olvasott Wass Alberttől, nem tartja jó írónak.” A védekezés szánalmasságán túl: hogy is van az, hogy valaki nem tart jó írónak egy klasszikust, miközben nem olvasott tőle két sort? Akkor minek alapján mond véleményt? Persze a lényeg nem ez, hanem hogy ismételten bebizonyosodott: az RMDSZ semmivel sem különb a Teller Ede levelét meghamisító Népszabadságnál. Az elvtársaknak semmi sem drága, ha a hatalomról van szó, ők komolyan veszik azt, hogy a múlt azé, aki megműveli. S ha kell, meghamisítja. Akárcsak az orwelli negatív utópiában. |
Borbély Zsolt Attila |
|
© Erdélyi Napló - 2006
|