A Székely Nemzeti Tanács a területi autonómiát konfliktusmegelőző megoldásnak tekinti, amint azt az Európa Tanács 2003. évi 1334-es ajánlása megfogalmazza. Céljai eléréséhez a demokrácia eszközeit választotta és nem mond le belső önrendelkezési jogáról, ezért felszólítja Románia parlamentjét, hogy hagyja jóvá az autonómia statum törvénytervezetét, amelyet már kétszer visszautasított, felszólítják Románia elnökét működjön közre az autonómia szavatolására irányuló nemzetközi tárgyalások szervezésében, és végül felkérik az ENSZ Biztonsági Tanácsát és az ENSZ főtitkárát járuljon hozzá Székelyföld autonóm státusának nemzetközi felügyelettel való rendezéséhez. A Székely Nemzeti Tanács szombaton Sepsiszentgyörgyön elfogadta Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester javaslatát, hogy 2006. március 15-ére székely nagygyűlést szervezzenek Székelyudvarhelyen, ahol ismételten hitet tesznek az önrendelkezés mellett. Hasonló nagygyűlést, tömegtüntetést Gyergyóditróban szerveznek jövő év júniusában. Oláh Gál Elvira, Magyar Rádió Kapcsolódó cikkek:

Aggódnak a román EP megfigyelők az önkormányzás feltételének teljesítése az ú.n. "self-governance" kifejezés tartalma miatt		2005.12.06. 09:41
Egy kis túlzás kemény magyar lobbiról beszélni, melyet az eredeti cikk bevezetőjében olvashatunk akkor, amikor a gyakorlatban az eddiginél semmi újat nem jelentő "kulturális autonómiának" az érvényesítéséről van szó. Ha megfigyeljük a közleményeket,Gál Kinga a FIDESZ EP képviselője sem hangoztatja a területi autonómia lehetőségét Erdélyben. Az itthoni dumaellenzék szeptember 26-i szavazását már ismerjük. Hozzátehetjük, hogy a románok ettől is nagyon rettegnek. Számukra az autonómia kifejezés egy retteget szó, egy bűvös szó ,mely sérti az önérzetüket, olyan mint amikor a bűnös lelkiismerete megszólal az ellopott javak kapcsán. Ugyanez érvényes a szlovákokra és szerbekre. Ennek ellenére érdemes elolvasni az Erdély ma honlapon megjelent cikket a romániai EU csatlakozás körüli román aggályokról (szerk.). Tovább >>

Ismét az EP-hez forudulnak autonómiaügyben		2005.12.06. 08:56
2005. december 05. 13:30HunHír.Hu .Elutasítóan válaszolt Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnökének levelére Traian Băsescu. Politikai túlkapásnak minősítette azt, hogy a koszovói helyzet megoldására tett javaslatát székelyföldi szervezetek Székelyföld autonómiájának megteremtésére is alkalmazhatónak tartják. Tovább >>   Basescu szerint Koszovónak jár az autonómia, de az erdélyi magyarok ne kérjenek ilyet   2005.12.08. 09:29   2005.12.07. Erdély ma. Traian Basescu elnök tegnap fogadta Szvetozár Marovicsot, Szerbia és Montenegró elnökét, akivel a koszovói helyzet rendezésére tett román javaslatot vitatta meg. A találkozó után Traian Basescu elmondta: Románia Koszovóval kapcsolatos álláspontja egyértelmű: „a már ismertetett elvek szerinti autonómia, anélkül, hogy a provinciát államként ismernék el, és amelyet egy ENSZ-főbiztos képviselne a nemzetközi intézményekben”. Tovább >>

Nem mondanak le Székelyföld területi autonómiájáról		2005.12.10. 22:14
Erdély ma, 2005.12.10. Sepsiszentgyörgyön tartotta ülését a Székely Nemzeti Tanács. A testület legfontosabb célja továbbra is az, hogy megvalósuljon a Székelyföld területi autonómiája. Miután a román vezetés ezt elutasítja, a tanács nemzetközi szervezetekhez készül fordulni. Tovább >>   Memento -Tőkés László püspöknek, az EMNT elnökének nyilatkozata   2005.12.02. 15:08 2005. december 2. Vajdaság ma. Miről írnak a román és a magyar lapok? Miközben a hazai és az anyaországi magyar sajtó a 2005. október 20-i, bukaresti román–magyar kormányülésről vezető hírként, a címlapon számolt be – ezzel szemben a legjelentősebb, nyolc bukaresti román napilap többsége, a Cotidianul kivételével, valamelyik belső oldalon, és ott is elrejtve tálalta a nagy román–magyar összeborulást. Miközben a hivatalos magyar propaganda az eseményt túllihegve, „történelmi jelentőségűnek” minősítette a találkozót – a bukaresti lapok jelentéktelen, másodrangú ügyként kezelték azt. Másfelől, miközben Budapest és az RMDSZ gátlástalan sikerpropagandával ünnepelte a „történelminek” nevezett eseményt – ezzel szemben Erdély magyarsága többnyire ellenszenvvel vagy közönnyel fogadta a bukaresti kirakattalálkozót, olyannyira, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egész Erdélyben nem talált egyetlen valamirevaló közéleti személyiséget, aki hajlandó lett volna őt fogadni – nem számítva a budapesti protokoll által kikényszerített nagyváradi megállót. Minek tulajdonítható mindez? Miért olyan súlytalan ez a „megbékélési” kirakatpolitika? Elsősorban is azért, mert: ásítóan üres. Mert a látványos gesztuspolitika érdemben semmit sem old meg, és tartalmatlan. Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés