Riadót fújnak az EP-megfigyelők
[ 2005-12-06 - 09:10:09 ]

Ebben a hónapban szavaz az Európai Parlament a Románia csatlakozási felkészültségéről szóló Moscovici-jelentésről. A francia raportőr által bemutatott dokumentumhoz több módosító indítvány is kapcsolódik, amelyek elfogadtatása a magyar EP-képviselők kemény lobbijának köszönhető. Érdekérvényesítő képességük hatékonyságával egyenes arányos a román EP-megfigyelők aggodalma is, akik mindenekelőtt attól tartanak, hogy a kisebbségek számára ajánlott „self-governance" kifejezésbe belemagyarázható az etnikai alapú autonómia is. – Komoly gondjai származhatnak Romániának abból, ha az Európai Parlament elfogadja a Moscovici-jelentésnek a kisebbségi törvénytervezetre vonatkozó passzusait – jelentette ki Adrian Cioroianu. A bukaresti Adevărul szerint a Nemzeti Liberális Párt (NLP) európarlamenti megfigyelője, társával, Nicolae Vlad Popával együtt kérték az EP-n belüli liberális csoportosulás támogatását „self-governance" (önkormányzatiság elve) kifejezés megváltoztatására, pontosítására. – Mi igyekszünk ezt a kifejezést a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájával „beazonosítani", de fennáll a veszélye annak, hogy ez akár az önrendelkezés szóval is helyettesíthető. Az EP liberális frakciója a héten dönt: támogatja-e a román megfigyelők kérését, vagy sem. Cioroianu szerint a könyörtelen magyar lobbi eredménye az, hogy a román megfigyelőktől Brüsszelben sorozatosan számon kérik, miért nem teljesíti EU-s kötelezettségeit. Cioroianu nyilatkozata összhangban van Titus Corlaţean SZDP-s európarlamenti megfigyelőével, aki – amint arról lapunk is beszámolt – arra figyelmeztetett: a magyar európarlamenti képviselők, köztük a szlovákiai magyarok is, komoly meggyőző munkát folytatnak, hogy Románia számára EU-csatlakozási feltételként szabják meg a kisebbségi törvény elfogadását. A Capitalnak adott interjújában Vasile Puşcas, az SZDP Kolozs megyei képviselője, a szociáldemokraták egyik európarlamenti megfigyelője is úgy nyilatkozott: csoportérdekek következménye az a Romániának szánt figyelmeztetés, hogy tartsa tiszteletben a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez elengedhetetlen politikai kritériumokat. Ez a „csoport" pedig nem más, mint a magyar európarlamenti képviselők klikkje, akik a kollektív jogokat próbálják újraéleszteni. – Ha Románia nem tartotta volna be a politikai feltételeket, amelyek közt szerepelt a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása is, az EU el sem kezdte volna a csatlakozási tárgyalásokat, nem hogy befejezze – jelentette ki Románia volt EU-s főtárgyalója. Az Európai Parlament külügyi bizottsága által elfogadott Moscovici-jelentés, és az ehhez kapcsolt módosító indítványok a következő aggodalmakat fogalmazzák meg: a testület hiányolja a román hatóságok „kezdeményezőkészségét", ami a Románia területén élő magyar kisebbség védelmét illeti a szubszidiaritás és önkormányzat elvével összhangban. Kérik a román hatóságokat, biztosítsák a kisebbségek nyelvén működő egyetemek létrehozását, első lépésként pedig a magyar oktatási vonal megteremtését a Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Kérik a román parlamentet, minél hamarabb fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet, kiábrándítónak nevezve a jogszabály vitájának huzavonáját. Kérik a román hatóságoktól a decentralizáció felgyorsítását, és az önrendelkezés elvének alkalmazását a nemzeti kisebbségek igényeivel összhangban. Ezenkívül a választási törvénynek oly módon történő módosítását, amely lehetővé teszi, hogy minél több kisebbségi szervezet vehessen részt a megmérettetésen. Továbbá az elkobzott ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatását, különös tekintettel az egyházi javakat. Ismeretes, a jelentés – a módosításokkal együtt – 55 igen szavazatot kapott, ketten ellenezték és ketten tartózkodtak. Elfogadása mellett nem csak az EP legerősebb frakciójának, a néppártnak tagjai szavaztak, hanem a szociáldemokraták is, akik hagyományosan Bukarest-pártiak voltak.  http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/index.php

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés