Illusztráció: MNO Gyurcsány Ferenc beszédeiben nem először követ el hibákat, sért meg másokat. Ezeket később vagy megbánja vagy nem. A „gyűjtemény” a teljesség igénye nélkül készült, ám megtalálható benne az „Orbán Viktor fogja be a száját” kijelentés, a „Történelmi beszéd lesz, Klára” megállapítás, illetve a felháborodást kiváltó „öregecskedő feleség” is. Gyűjteményünk folyamatosan bővül. 45. A milliárdos Gyurcsány állítja: édesanyjának nincs pénze a gázszámlára (Battyonya, 2005. szeptember 24.) Bővebben >>> 44. „Nem növekszik, csak nem csökken” (Magyar Rádió, 2005. szeptember 20.) Bővebben >>> 43. Gyurcsányi meggyőződés (Népszava, 2005. szeptember 19.) Bővebben >>> 42. „Az ország költségvetése szándékokból, és nem számokból áll.” (Sajtótájékoztató, 2005. szeptember 1.) Bővebben >>> 41. Gyurcsány az iskolabezárási programról (Magyar Rádió, 2005. augusztus 30.) Bővebben >>> 40. „Nem nagyon bírtam magammal” (Magyar Rádió, 2005. augusztus 23.) Bővebben >>> 39. „Ez így jó, ha meg nem, akkor meg az a jó” (Magyar Televízió, 2005. augusztus 7.) Bővebben >>> 38. Gyurcsány Ferenc a nyugdíjak csökkentéséről (Magyar ATV, 2005. július 8.) Bővebben >>> 37. „Cenzúrát!” (Magyar Rádió, 2005. július 5.) Bővebben >>> 36. „Ne facsarjuk ki egymás mondatait” (Magyar Rádió, 2005. július 5.) Bővebben >>> 35. „Egyre kevesebben hisznek a Fidesznek” (Magyar Rádió, 2005. június 28.) Bővebben >>> 34. „Egyébként pedig kormányzunk” (Népszava, 2005. június 27.) Bővebben >>> 33. „Micsoda nagyképűség, amit itt művelek” (GKI konferencia, 2005. június 24.) Bővebben >>> 32. „Ugyanazt a jövedelemcsomagot osztjuk szét másként, van aki ezzel a javaslattal, amit mi tettünk, nem jár jól” (Magyar Rádió, 2005. május 31.) Bővebben >>> 31. „ Engem az ország azért alkalmaz” (Magyar Rádió, 2005. május 24.) Bővebben >>> 30. „Ha nincs igazam, akkor nem szabad vele foglalkozni így” (2005. május 13.) Bővebben >>> 29. Magvas gondolatok az EU-csatlakozásról (2005. május 9.) Bővebben >>> 28. Gyurcsány fellépne az illegális tüzelő behordók, fametszők, kertásók ellen (Parlament, 2005. május 2.) Bővebben >>> 27. „Olcsóbb lett a whisky és a konyak – ami boldoggá teszi a férfiakat” (Miniszterelnöki interjú az osztrák Profil hetilapban, 2005. május 2.) Bővebben >>> 26. Gyurcsány Ferenc a leváltott Németh Imréről: „Majd meghasadt a szívem érte” (Magyar Rádió, 2005. április 26.) Bővebben >>> 25. Draskovics Tibor pénzügyminiszter leváltásakor, annak jövőjéről (Veres János bemutatkozó sajtótájékoztatója, 2005. április 18.) Bővebben >>> 24. „E területek melyikéről tudjuk, hogy mit csináljunk vele? Egyikéről sem.” (A Népszabadság összeállítása a Demos Magyarország rendezvényén április elsején elhangzott beszédből, 2005. április 11.) Bővebben >>> 23. II. János Pál pápa „az első modern, igazi keresztény sztár lett” (Róma, 2005. április 8.) Bővebben >>> 22. „Nem kell olyan erős pénzügyi garanciákat adni mindenkinek.” (Magyar Rádió, 2005. április 5.) Bővebben >>> 21. A nem létező benzinár-kompenzációról (Magyar Rádió, 2005. március 22. - kormányszóvivői tájékoztató, 2005. március 31.) Bővebben >>> 20. „A természet és a jó Isten kezében van a sorsunk” (Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2005. március 29.) Bővebben >>> 19. „Felelős költségvetési politika” (Brüsszel, 2005. március 23.) Bővebben >>> 18. „Kiegyeztünk '89-ben” (Beszéd a Múzeumkerben, 2005. március 15.) Bővebben >>> 17. „Meghátráltak a gazdák” (MTV, 2005. március 14.) Bővebben >>> 16. „Növelem, ööö, csökkentem az adókat” (ELTE, 2005. március 2.) Bővebben >>> 15. „Nem arra készülnek a tüntetők, hogy gyorsan lezárják a vitát” (Magyar Rádiónak, 2005. március 1.) Bővebben >>> 14. „Történelmi beszéd lesz, Klára” (Mozgó Világ szerkesztőségének vitaestje, 2005. február 23.) Bővebben >>> 13. Szili Katalin és a szaúdiak (A szólás szabadsága, 2005. február 19.) Bővebben >>> 12. A Nagykanizsai Konzervgyár (Moszkva, 2005. február 16.) Bővebben >>> 11. „Arab terroristák” (MSZP 15-ik születésnapi ünnepsége, 2005. február 5.) Bővebben >>> 10. Másodállású pap (MSZP 15-ik születésnapi ünnepsége, 2005. február 5.) Bővebben >>> 9. Orbán Viktor „fogja be a száját” (MSZP nőtagozatának tisztújító értekezlete, 2005. február 5.) Bővebben >>> 8. „Mire rendelt a Megváltó, a sors milyen utat szabott nekünk?" (A budapesti gettó felszabadulásának 60. évfordulóján elmondott ünnepi beszéd, 2005. január 18.) Bővebben >>> 7. „Összecsórt fontok” (MTV, 2004. december 3.) Bővebben >>> 6. „Elmegyek a népszavazásra, és nemmel szavazok” (2004. november 30.) Bővebben >>> 5. „Erősből a paprika jó” (Lakossági fórum, Szolnok, 2004. november 23.) Bővebben >>> 4. „Nagy a jólét” (Parlament, 2004. szeptember 6.) Bővebben >>> 3. Öregecskedő feleségek lecserélése (MTV, 2004. szeptember 2.) Bővebben >>> 2. Mária levette a kezét az országról (2004. február 23.) Bővebben >>> 1. „Le kell verni a jobboldalt” (Népszabadság, 2004. február 9.) Bővebben >>>   A kormányfő üzenget Gyurcsány érdemi cáfolata helyett az Altus perli a Magyar Nemzetet 2005. szeptember 27. 10:00 Magyar Nemzet - Pál Gábor - Czirják Imre Továbbra sem személyesen, hanem Veres János pénzügyminiszteren, illetve Batiz András szóvivőn keresztül kommunikál a Szemlőhegy utcai villával kapcsolatos állításokról Gyurcsány Ferenc. A kormányszóvivő bejelentette: az Altus Rt. vezérigazgatója arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a cég jó hírnév megsértése miatt személyiségi jogi pert kíván indítani lapunk ellen. • Adócsalás gyanújában • Adósunk a miniszterelnök • Közpénz az élményuszodában • Fitneszpark a kormányfő rezidenciáján • Gyurcsány kapcsolata Fittelinával • Fittelina-ügy: Szijjártó több helyről is iratokat kérne be Gyurcsány Ferenccel szemben adócsalás gyanúja merült fel, a miniszterelnök azonban hallgat, nem cáfolta érdemben a Szemlőhegy utcai villával összefüggésben megjelent állításokat – hangsúlyozta tegnap parlamenti azonnali kérdésében Szijjártó Péter. A fideszes képviselő azt kérdezte, voltak-e bérlői Gyurcsány Ferenc és felesége villájának, amelynek hasznosítási jogát az általuk létrehozott kft.-nek adták el, illetve végzett-e a Fittelina Kft. üzletszerűen ingatlanhasznosítási vagy -forgalmazási tevékenységet. Szijjártó megjegyezte: amennyiben nem végzett ingatlanhasznosítást, akkor fiktíven működő cégről van szó, valamint ha nem adta bérbe az ingatlant a kormányfő cége, akkor valójában színlelt szerződéseknek lehetünk tanúi, aminek komoly adójogi vonzatai vannak. Veres János pénzügyminiszter szerint a cég hamarosan személyiségi jogi pert indít azok ellen, akik adócsalással vádolták a társaságot. Mint fogalmazott, az APEH mindent rendben talált 2000-ben a kft. ügyeiben, ám ezt az adótitkok védelme miatt nem részletezheti. Szijjártó Péter szerint mindenképpen visszás, hogy ami most a magyar embereknek nem engedhető meg, az miért volt megengedhető Gyurcsány Ferencnek korábban. A Rózsadombon, 1429 négyzetméteres kertben húzódott meg a kőlábazatú, betonjárdás, kissé vetemedett állapotú, szürke palatetős, összesen 549 négyzetméteres épület. A kertet fakerítés – néhány helyen ennek drótfonatos változata – választotta el a többi szomszédtól. A telek utcai részénél a domboldalba építve egy 22 négyzetméteres, föld alatti garázst alakítottak ki. A kertet parkosították, fákkal, bokrokkal és virágokkal ültették be. Az épületben három lakásban éltek a családok, ezek közül kettő a földszinten helyezkedett el, és bejárata a telek oldalkertjéből nyílt. E két földszinti lakás közül a kisebbik kétszobás, 102 négyzetméter lakóterületű volt, s dr. Jahner-Bakos Mihályné, az 1956 utáni megtorlásokról elhíresült bíró özvegye bérelte. A másik jóval nagyobb, négyszobás, földszinti lakás összesen 220 négyzetmétert tett ki, és két szintből állt. A 63 négyzetméteres földszinti és a 157 négyzetméteres első emeleti lakrészből álló ingatlanban Apró Piroska élt családjával. A leánygyermek, Dobrev Klára azonban ebben az időszakban már függetlenedhetett családjától, mivel a villa első emeletén és a beépített tetőterében megbúvó, kétszintes, 2+3 félszobás, 159 négyzetméteres lakásba volt bejelentve. A 18 négyzetméteres, kátránypapírral borított, közös használatú padlásteret kizárólag Dobrev Klára lakásán keresztül lehetett megközelíteni. A ház többi, közösen birtokolt területére a hátsó kert felől lehetett bejutni. Ide helyezték a betonburkolatú, meszelt falú tárolóhelyiségeket, kazánházakat. A lakások összkomfortosak voltak, egyedi gázfűtéssel rendelkeztek. A villa külső, homlokzati, illetve a bérlemények falában lévő csövek, vezetékek karbantartását, felújítását a bérbeadó végezte és fizette. A lakások belső, kisebb javítása, felújítása viszont a bérlők feladata volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, Apró Antalnak családtagjai és ismerősei ilyenformán éltek a zöldövezeti, budai hegyoldalban. 1995-ben a villalakók életében gyökeres változás következett be. Lehetőséget kaptak arra, hogy megvásárolják az önkormányzat által társasházzá alakított bérleményeiket. A kommunista ideológia szimbolikus alakjaként is tekinthető bérlők éltek a rendszerváltásnak a tulajdonviszonyok átalakítása nyújtotta előnyeivel, és 1995. június 26-án megvásárolták az ingatlanokat. Mivel a vételárnak csak a tíz százalékát kellett kifizetni szerződéskötéskor – a vételár többi részére a vevők 25 százalékos részletfizetési kedvezményt kaptak –, Dobrev Klára 860 ezer forint egyszeri befizetés mellett jutott a 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogához. Édesanyja, Apró Piroska szintén megvásárolta saját bérlakását, és három nappal ezt követően megvette az újdonsült tulajdonos, dr. Jahner-Bakos Mihályné 102 négyzetméteres lakását is, holtig tartó haszonélvezeti jogot engedve az özvegynek. Így az egész 549 négyzetméteres villa az Apró–Dobrev család birtokába került. Azt, hogy a Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára tulajdonában lévő Fittelina Kft. milyen módon építette át, illetve hogy pontosan milyen korszerű eszközökkel szerelte fel az épületet, a holnapi számunkban közöljük. (Folytatjuk - MNO) • Hová épült az uszoda? Döntő bizonyíték a villaügyben Családi használatra építette az uszodát Gyurcsány cége 2005. szeptember 28. 11:00 Magyar Nemzet A Magyar Nemzet a múlt héten cikksorozatot indított a Gyurcsány Ferenc kormányfő és családja rózsadombi villájában történt beruházásról. Megírtuk, hogy Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc egy egész rekreációs parkot hozott létre a házban uszodával, szaunával, amihez segítséget közös vállalkozásuk, a Fittelina Kft. nyújtott. Az építési engedély iránti kérelmen építtetőként azonban nem a Fittelina Kft. szerepelt. A kérelmet ugyanis a lakás tulajdonosa, Dobrev Klára nyújtotta be az építésügyi hatósághoz 1996 januárjában, s az uszoda családi használatát dokumentumok bizonyítják. • A kormányfő üzenget • Adócsalás gyanújában • Adósunk a miniszterelnök • Közpénz az élményuszodában • Fitneszpark a kormányfő rezidenciáján • Gyurcsány kapcsolata Fittelinával • Száztízmillió forintos kár érte az államot? Korábban a Fittelina Kft., jelenleg pedig a jogutód Altus Rt. könyvelésében nyilvántartott 30 milliós uszodaberuházás kivitelezése a következőképpen történt a Szemlőhegy utcai villában. A villa hátsó falától a telekhatárig terjedő kert felszíne alatt létrehoztak egy föld alatti, 2,8 méter belmagasságú, 250 négyzetméter hasznos alapterületű fitneszközpontot. Az uszodának két bejárata van, a kertből és a főépületből egyaránt megközelíthető. Az előtérrel rendelkező, több mint 130 négyzetméteres, szinteltolásos medencecsarnokba lépcső vezet. A területből 60 négyzetmétert foglal el a feszített víztükrű, fűtött, belső világítással ellátott és az egy helyben úszást biztosító ellenáramoltatóval felszerelt, szabálytalan alakú úszómedence. A 130 négyzetméter többi részén további merülőmedence, bár, büfé és növénykert található. Az uszoda déli oldalán olyan felső világító ablakokat építettek be, amelyek révén az uszoda nagy részét természetes fény világítja meg, így lehetővé téve dísznövények tartását. Az oldalfalakat teljes egészében kerámiaburkolattal látták el, az álmennyezet az uszoda egész területén fából készült, a világításról egyedi lámpatestek gondoskodnak, amelyek kialakításánál különösen figyeltek a káprázásmentesség biztosítására. Az uszodában a medencecsarnokon kívül még 30 négyzetméteres kondicionálóterem, hat négyzetméteres szolárium, hat négyzetméteres szauna, zuhanyzó, fürdő- és öltözőkabinok találhatók. Az uszodatérben alulról fűtött padok biztosítják a relaxálást. Elektronikus automatikával vezérelt hőmérséklet-szabályozással biztosítják, hogy a légtérben télen és átmeneti időszakban is állandó legyen a kellemes 25 Celsius-fokos hőmérséklet. Az elektronikus automatikával végzett hőszabályozás teszi lehetővé a 60 négyzetméteres vízfelület 26 Celsius-fokos hőmérsékletének, valamint a padlófűtéssel melegített járólapok maximum 34 Celsius-fokos felületi hőmérsékletének a biztosítását is. Mivel a terepszint alatt kialakított fitneszközpont természetes szellőzéssel nem rendelkezik, a helyiségek állandó friss levegővel való ellátására gépi szellőzőberendezéseket terveztek. Az uszoda óránként hatszoros légcserét biztosító ködmentesítő berendezése teszi lehetővé a csarnok és a kiegészítő termek páramentességét. Az uszodában található még gépház, továbbá a légtechnikai berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségek is. A zavaró zúgás és morajlás kiküszöbölésére a szellőző gépház falát belülről akusztikai hangnyelő anyaggal burkolták. A különböző funkciókat ellátó fürdővizek hőmérsékletét, a szellőztetőberendezések léghevítőinek és a vízforgató hőcserélőjének a fűtését, a radiátoros és padlófűtésrendszert szabályozó gépeket, valamint a keringtető szivattyúkat az épületkomplexum főépületében lévő hőközpontban helyezték el. Az uszoda elektromos ellátása a villaépületben felújított főelosztóból történik, de a fitneszközpontnak önálló, a társasházi fogyasztóktól függetlenül üzemeltethető árammérőt szereltek fel. Az uszoda külső bejáratához közel – szintén a föld alatt – egy tároló nyílik, amely kerti szerszámok elhelyezésére szolgál. A tárolótól nem messze vezet fel a felszínre egy pihenőkkel szabdalt lépcső. A lépcsőn keresztül a villa hátsó kertjébe lehet jutni, amely egyben a föld alatti építményrendszer tetejét is alkotja. Az uszoda tetejére földet hordtak, és kertészeti tervek alapján parkot hoztak létre dísztóval, fákkal, bokrokkal és napozóágyak elhelyezésére alkalmas pázsitos területtel. Egy ilyen nagyságú beruházással nincs is semmi probléma abban az esetben, ha közpénzből közcélra vagy magánvagyonból magáncélra hozzák létre. Ebben az esetben azonban az építkezés egy társaság beruházásában, annak költségén valósult meg. A társaság részére a finanszírozáshoz szükséges pénzt feltehetőleg kölcsönök, többek között Gyurcsány Ferenc többmilliós tulajdonosi kölcsöne is biztosította. A cég a fennálló tartozásait 2002-ben az Altus Rt. közpénzforrást tartalmazó, 40 milliós tőkeemelésének összegéből fizette vissza a hitelezőinek. Ennek következtében alappal merül fel a magánpénz és a közpénz keveredésének kérdése az építkezésben. A beruházás forrása mellett meg kell vizsgálni azt is, hogy a beruházásra a Fittelina Kft. üzleti tevékenysége érdekében volt-e szükség vagy az magáncélokat szolgált. A II. kerületi önkormányzat 1995. február 13-án alakította háromlakásos társasházzá a Szemlőhegy utcai villát. A három lakás 1995. június 26-ig az önkormányzat tulajdona volt, amikor is a benne lakók – Dobrev Klára és Apró Piroska – megvásárolták a bérleményeket. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995. július 15-én hozta létre a Fittelina Kft.-t, amely cégnek Dobrev Klára átadta a szemlőhegyi lakásának a kizárólagos bérbeadási jogát. Dobrev Klára ebben az időpontban arra is feljogosította a kft.-t, hogy az ingatlanon felújítási és értéknövelő beruházásokat hajtson végre. A Fittelina Kft. a jogszabályok szerint a cég üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan, azaz jelen esetben a bérbeadási tevékenysége érdekében végezhette volna el a beruházást Dobrev Klára ingatlanán. Ezenkívül ahhoz, hogy egy magáningatlanon egy társaság jogszerűen átépítést végezhessen, az is előírás volt, hogy az építési engedélyen a tulajdonos mellett a céget is feltüntessék mint építtetőt. Eszerint ha a cég nem szerepelt az építési engedély iránti kérelmen, és így az építési engedélyen és a használatbavételi engedélyen sem, akkor a beruházást – ami a cég költségén épült – nem vezethette be könyvelésébe a társaság beruházásaként. Az építési engedély iránti kérelmet Dobrev Klára tulajdonosként 1996 januárjában nyújtotta be az építésügyi hatósághoz. A kérelmen építtetőként a Fittelina Kft. nem szerepelt. A beadványban Dobrev Klára családi úszómedence építésének engedélyezését kérelmezte az önkormányzattól. Szintén családi úszómedence megépítéséhez adott tulajdonostársként hozzájárulást édesanyja, Apró Piroska és édesapja, Dobrev Péter. A beadott anyagokban feltüntették: az uszoda abból a célból épül, hogy a család számára kikapcsolódást biztosítson. Az iratokban látható, hogy a kérelemnek 1995 elején már volt előzménye. Dobrev Klára 1995 kora tavaszán egyszer már megpróbálkozott családi uszodájuk engedélyeztetésével, de az önkormányzat a kérelmet – feltehetőleg túlépítésre hivatkozva – 1995 márciusában elutasította. Tehát kiderült, hogy Dobrev Klára már 1995 elején – amikor még meg sem vásárolta a lakást és létre sem hozta férjével a Fittelina Kft.-t – már megterveztette a családi használatú uszodát, és kérelmezte annak megépítését. Mindezek ismeretében felmerül a kérdés, ha már a Fittelina megalapítása előtt elkészültek a magánhasználatra építendő családi uszoda tervei, akkor vajon milyen céltól vezérelve hozta létre a Gyurcsány házaspár néhány hónappal később közös cégét. A családi tervek elkészülte után megvalósuló cégalapítás egyértelművé teszi tehát azt az alapos gyanút, hogy a Fittelina létrehozása a beruházás utáni áfa-visszaigénylési lehetőség és a társaságiadó-fizetés különböző mértékű elkerülésének az érdekében történhetett. Egy magáncég, az Altus Rt. álláspontját tolmácsoló kormányszóvivő, Batiz András állítása szerint a Fittelina mindenben törvényesen járt el. Mint elmondta, a fejlesztésekből kizárólag azt számolta el, ami a céget illette, magánberuházás után a cég egyetlen fillér adót sem igényelt vissza. Batiz Andrást jól tájékoztatták, mivel a családi uszodaberuházást a Fittelina könyvelésében szerepeltették, így azt nem magán-, hanem társasági beruházásnak tüntették föl. A kft. pénzeiből történő finanszírozás és annak könyvelése Gyurcsány más cégei gyakorlatához hasonlóan nem sikerült jogszerűen. Egy magánszemélynek (Dobrev Klárának) kiadott építési engedély alapján – egy magánszemély tulajdonában álló ingatlanon – magáncélú beruházást (családi uszoda) finanszíroztak egy társaság pénzéből. Ráadásul a Fittelina amellett, hogy az áfát is visszaigényelhette a beruházás után, az uszoda folyamatos amortizációjával csökkentette a kft., illetve mind a mai napig csökkenti a kft. jogutódja, az Altus Rt. társaságiadó-alapját. (Folytatjuk) Majd az Altus Rt. Nem tudom, és volt – válaszolta tegnap lapunk azon kérdésére Batiz András kormányszóvivő, hogy a Fittelina Kft. foglalkozott-e más ingatlanok bérbeadásával, illetve hogy volt-e valós bérlője a cégnek a Szemlőhegyi úti ingatlanra. Arra, hogy ki volt ez a bérlő, nem válaszolt, tegnapi érvelése szerint ugyanis erről „nem dolga a kormányszóvivőnek” beszélni. Helyette az Altus Rt.-hez, a Fittelina jogutódjához (az Altus egyébként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 100 százalékos tulajdonában van) irányított bennünket. A cég vezérigazgatójának, Jagiellowicz Györgynének a titkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a vállalkozás vezetője vidéken van, ma fog válaszolni a sajtó kérdéseire. Gyurcsány fenyeget. Maga Gyurcsány Ferenc tegnapi szokásos rádióinterjújában úgy nyilatkozott arról, hogy folytatott-e üzleti tevékenységet a Fittelina, illetve volt-e valós bérlője: „Ennél sokkal több nem igaz, pontatlan, kifejezetten hamis állítás van. Szerintem az a helyes, amit a szóban forgó társaság tesz, hogy ebben az ügyben akkor elindítja a (…) személyiségjogi pert, és aztán majd természetesen ki fog derülni ebben a perben, hogy kinek van igaza. Teljesen biztos vagyok abban, hogy jogszerű és törvényes üzleti tevékenységet folytattak ezek a cégek.” Politikai támadás. Gyurcsány Ferenc a Klubrádió Megbeszéljük című, Bolgár György vezette rétegműsorában politikai támadásként értékelte a Magyar Nemzetben a szemlőhegyi villával és személyével kapcsolatban megjelent írásokat. „Nem lehet megengedni, hogy az embert gyanúsítsák. A gyanút egy dolog különbözteti meg a rágalomtól, az, hogy a gyanúnak van megalapozott tartalma – érvelt a kormányfő. – Az nem gyanú, ha egy újság azt írja, hogy önmagukat megnevezni nem kívánó szakértők szerint lehetséges…, és befejeződik a mondat egy blőd állítással – tette hozzá. – Még az is előfordulhat, hogy valaki adót csalt, de a rágalmat nem kellene a politikai eszköztár részévé tenni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök egy későbbi, délutáni rádiónyilatkozata szerint a Fittelina Kft. tevékenysége nem merült ki a villalakás hasznosításában. Bolgár György műsorában Gyurcsány Ferenc azt mondta, a cég egy irodaház felépítését tervezte az Apró-villával szomszédos telken. A kft. többször is benyújtotta ajánlatát az illetékes önkormányzatnak – tette hozzá a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc megismételte, mindig is kínosan ügyelt arra, hogy szétválassza a magán- és az üzleti célú beruházásait. Hazudott a miniszterelnök A kft. egyetlen funkciója a beruházásnak cégköltségen való megvalósítása lehetett 2005. szeptember 29. 0:02 Magyar Nemzet - Pilhál Tamás Gyurcsány Ferencnek kedden a Klubrádióban elhangzott szavait a II. kerületi önkormányzat jegyzője egyértelműen megcáfolta a Magyar Nemzetnek: a Fittelina Kft. az Apró–Gyurcsány-villa melletti ingatlanokkal kapcsolatos, állítólagos irodaberuházás ügyében semmiféle kérelmet nem nyújtott be. • Döntő bizonyíték a villaügyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden, a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt állította: a Fittelina Kft. egy irodaház felépítését tervezte az Apró–Gyurcsány–Dobrev-villával szomszédos telken, s a cég többször is benyújtotta ajánlatát az illetékes kerületi önkormányzatnak. Ezzel azt kívánta bizonyítani, hogy a feleségével közös tulajdonában álló Fittelina Kft. tevékenysége nem merült ki csupán a Szemlőhegy utca 42. szám alatti villa luxusberuházásának megvalósításában. Mindehhez hozzáfűzte azt is: „mindig is kínosan ügyelt arra, hogy szétválassza a magán- és az üzleti célú beruházásait”. A Magyar Nemzet megkereste a II. kerületi önkormányzatot, hogy utánajárjon a kormányfő állításának. Szalai Tibor jegyző a Magyar Nemzetnek a villa melletti ingatlanokról a következő nyilatkozatot juttatta el: „A Fittelina Kft. ezen ingatlanokkal kapcsolatos építési ügyben – nyilvántartásunk szerint – nem volt kérelmező. A kft. egyik utolsó tulajdonosa azonban több alkalommal is vételi kérelmet nyújtott be a Szemlőhegy utca 44. és a szemben lévő Szemlőhegy utca 33/B szám alatti ingatlanokra, azonban ezek az ingatlanok egyikének sem szerezte meg tulajdonjogát.” A hatályos cégadatok szerint a Fittelina Kft. utolsó tulajdonosa Gyurcsány Ferenc és az Altus Rt. volt, vagyis a Fittelina Kft. biztosan nem nyújtott be semmiféle vételi ajánlatot a villával szomszédos telkekre. Tehát a Magyar Nemzet cikksorozatában megfogalmazott gyanú úgy tűnik, megállja a helyét. Eszerint a Fittelina Kft. egyetlen funkciója az lehetett, hogy Gyurcsányék uszodaberuházását cégköltségen megvalósítsa. A II. kerületi jegyzőtől kapott hivatalos irat egyértelműen bizonyítja azt, hogy a miniszterelnök által megjelölt üzleti tevékenység – azaz a II. kerületi irodaház-beruházásra vonatkozó ajánlat – nem igaz. A II. kerületnél megjelent kérelmező vagy az Altus Rt., vagy – magánszemélyként – Gyurcsány Ferenc lehetett. Cikk küldése | | Nyomtatási verzió 2005. szeptember 28. [18:03:48] Tényleg nőtt a hiány: idén 6,1, jövőre 4,7 százalék lesz Az Európai Bizottság komolyan aggódik Az idén 6,1 százalék lesz az államháztartás eredményszemléletű, nyugdíjreformmal korrigált hiánya - jelentette be a pénzügyminiszter. A kormányzat eredetileg 3,6 százalékos deficittel számolt. Veres János közölte, hogy az adatok módosításakor a kormány teljes mértékben figyelembe vette az Eurostat már ismert elvárásait. A miniszter elmondta azt is, hogy jövőre is az eredetileg tervezettnél magasabb lesz a hiány: 2,9 százalék helyett a deficit 4,7 százalékra módosul. A jövő évi költségvetés tervezetét véglegesítő kormányülést követően a miniszter kijelentette, hogy a módosítások után is teljesíthető az euró bevezetéséhez szükséges hiánycél 2008-ra. Az Európai Bizottság komolyan aggódik a magyar költségvetési helyzet miatt. Ezt a testület szóvivője mondta a Reuters hírügynökségnek. Amelia Torres közölte: figyelembe veszik majd a költségvetés alakulását a következő hetekben, amikor újraértékelik az új tagállamok fiskális programjait. A szóvivő arról is beszélt, hogy a Bizottság nem szab határidőt az unió új tagállamainak az euró bevezetésére. Az elemzők többsége a forint gyengülésére számít az államháztartás módosított számainak bejelentése után. Lányi Bence, a Raiffeisen Bank szakértője úgy látja az euró árfolyama 250-252 forintig is gyengülhet, de a devizaalapú hitelek törlesztő részleteire ennek még nincs érdemi hatása. Az elemző szerint a forint gyengülésében szerepet játszhat az is, hogy Orbán Viktor az euró 2013-2016-os bevezetéséről beszélt kedden. Pintér András, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője úgy látja: a piac hosszabb ideje túlzottan erősnek tartotta a forintot. A gyengülés mértéke azonban szerinte sem lesz jelentős. A szakértő ugyanakkor kedvezőtlennek nevezte, hogy a kormány későbbre halasztotta a döntést az euró bevezetésének dátumáról. Londoni elemzők szerint a költségvetési számok felülvizsgálata után valószínűtlenné vált az euró 2010-es magyarországi bevezetése. Forrás: Magyar Rádió Online http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=magyarorszag&id=1627   A folytatáshoz kattintson a "tovább"-ra >>

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés