|
Üzlet és üzletfejlesztés
Fodor Zoltán 2005.05.22. 10:12
Az üzletfejlesztés egy kicsit olyan, mint a szex: az üzleti élet résztvevőinek mind van fogalmuk róla, csinálják is (de legalábbis hallottak róla, vagy elképzelésük van) – mégis mindenkinek egy kicsit mást és mást jelent. Persze nagyjából van egy közös mag, amit mindenki beleért, mégis a határvidékek eléggé elmosódottak… A bizonytalan meghatározás és szakmai háttér ellenére ilyen pozíciók – mégpedig egyre nagyobb számban! – funkcionálnak magyar (bejegyzésű) vállalkozásokban. Egyre több olyan hirdetéssel lehet tálálkozni, amelyben üzletfejlesztési területre keresnek vezetőt vagy munkatársat. Az utolsó fél év hirdetéseinek elemzése alapján (magyar szakirodalom hiján) összeáll az a kép, amelyből kiderül, hogy egy üzletfejlesztőnek mi is a feladata, az üzletfejlesztési tevékenység mit is takar valójában, illetve milyen területek vannak megszólítva.
Feladata(i), felelossége(i):
- növelni az üzleti teljesítményt,
- növelni az értékesítést,
- új üzleti lehetőségek, szolgáltatások bevezetésének felmérése, értékelése és elemzése,
- új termékek/szolgáltatások bevezetésében való aktív közreműködés,
- termék/szolgáltatás bevezetési folyamat irányítása,
- eladni termékeket és szolgáltatásokat,
- az üzletfejlesztéshez kapcsolódó pénzügyi, műszaki fejlesztési, beruházási kérdések elemzése,
- gazdaságossági, megtérülési számításokat végezni,
- meglevő ügyfelekkel kapcsolatot tartani, ügyfélkapcsolat-ápolás,
- új ügyfeleket szerezni,
- projekteket vezetni és koordinálni,
- együttműködés a szervezet más területeivel,
- közreműködés az üzleti- és stratégiai tervek elkészítésében, végrehaj(ta)tásában,
- szerződések előkészítésében való együttműködés társterületekkel,
- ügyfélelemzés az üzleti eredmények növelése érdekében,
- jelentéskészítés, riportolás az eredményekről,
- üzleti ajánlatok készítése,
- piacelemzés, konkurenciaelemzés.
Elvárások/személyes tulajdonságok:
- kapcsolati háló megléte,
- új üzleti kapcsolatok kialakítása,
- képesség a stratégiai gondolkodásra,
- értékesítési stratégia kialakítása,
- rendszerszemlélet, ?rendszerben gondolkodás?,
- marketing, pénzügyi ismeretek,
- költség-menedzsment ismeretek,
- magas szintű elemzési készség,
- tapasztalat üzleti elemzés területén,
- tapasztalat termék/szolgáltatásfejlesztés területén,
- kapcsolatteremtési képesség,
- problémamegoldó készség, képesség,
- jó kommunikációs képesség,
- ügyfélcentrikus attitud,
- akvizíciós erő,
- kreativitás,
- önálló munkavégzés,
- hitelesség,
- innovációs képesség,
- állandó szakmai önképzés,
- felelősségteljes munkavégzés,
- csapatmunka/csapatépítő képesség,
- piacelemzés,
- hatékony (cég)képviselet,
- hatékony tárgyalások lebonyolítása,
- üzleti/értékesítés/kereskedelmi
- kiváló kommunikációs képességek,
- üzleti tárgyalások levezetésének képessége,
- értékesítési tapasztalat,
- kereskedelmi szemlélet,
- KAM tapasztalat,
- az adott, konkrét piac ismerete,
- terhelhetőség,
- határozott, dinamikus, ambíciózus személyiség,
- tenderekkel, pályázatokkal kapcsolatos ismeretek,
- motíváltság, önmotíváció képessége,
- utazási hajlandóság,
- (felsőfokú végzettség),
- (nyelv- és felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek).
Természetesen a fentiek sorrendje nem jelentenek fontossági sorrendet és nem egyforma hangsúllyal jelennek meg, pláne nem együttesen az alkalmazói- vagy az üzletfejlesztő önmagával szembeni követelményekben, ezen túl még természetesen lehetségesek átfedések az adott szempontok között.
Érdekes, hogy a fentiek között szép számmal szerepelnek értékesítési/kereskedelmi képességekkel, készségekkel kapcsolatos elvárások.
Talán nem véletlen, hogy a legnagyobb számban marketing- illetve értékesítési/kereskedelmi területről (a cégvezetési tevékenységet most nem említve) válnak üzletfejlesztové ? de vajon mi az oka, hogy nem marketingeseket/értékesítőket/kereskedőket (vezetőket) keresnek ???
Ezek elemzése a következő területek érintettségét mutatja:
- pszichológia (kreatológia, a kreativitás lélektana, szervezet-, vezetés-, munkapszichológia, önismeret),
- stratégia,
- általános menedzsment,
- emberek vezetése, emberi erőforrások fejlesztése,
- szervezetfejlesztés,
- termékfejlesztés,
- termelési-szolgáltatási rendszerek vezetése,
- minőségirányítás,
- értékesítés, értékesítéstámogatás,
- marketing,
- információs rendszerek és fejlesztésük,
- számvitel, kontrolling, pénzügy,
- kommunikáció.
Ha ezek alapján vizsgálódni kezdünk a közgazdasági szakirodalomban támpontot keresve, akkor az innováció fogalmát találjuk meg, mint olyat, amelyik leginkább együttesen érinti, lefedi a fenti tevékenységeket. Ennek ellenére az innováció számos okból nem alkalmas arra, hogy a modern üzleti élet újdonságara alkalmazható legyen, ezek:
- az innováció elsősorban a műszaki újdonságokhoz, találmányokhoz, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódik logikailag (az emberek gondolkodásában),
- az innováció általában nem mikroszinten értelmezett (amely értelmezések mikroszintű innovációról beszélnek, meglehetősen erőltetettek),
- az innováció napjainkra túl sok fogalmat gyűjtött magába, ezért pontatlan, illetve túl sok területet érint (amelyek közül számos már önállósult is – termékfejlesztés, szervezetfejlesztés stb.).
Magával az üzletfejlesztésnek a definíciójával, az innováció és az üzletfejlesztés különbségének részletezésével következő írásaimban fogok foglalkozni. Oldal tetejére | 
