Tavasz? Nyár? Ősz? Tél? Ausztria minden évszakban tartogat valami meglepetést!

Salzkammergut

Nemcsak Felső-Ausztria, hanem egyben egész Ausztria egyik legkellemesebb, legsűrűbben látogatott, tájképileg is legszebb vidéke a Salzkammergut. Táji szépségét a közeli középhegységek lágyabb vonulata és a távoli Alpok havas láncolata adja. Legfőképpen azonban a tavak, amelyeket e helyek ölelnek keretükbe.

A vidék fő folyója a Traun, amely voltaképpen a Salzkammerguti tavaknak lefolyása. A stájer tavaktól jövet Obertraunnál beleömlik a Hallstatti-tóba, Steegnél elhagyja, végigfolyik a Goisereralon, Lauffennél vízesést alkot, áthalad az Ischl völgyén s fölveszi a Wolfgangsee patakját; Ebensee-nél a Traunsee-be ömlik, majd Gmundennél  azt is elhagyja. Roithamnál ismét vízesése van (Traunfall), nem sokkal utána fölveszi  a Vöcklával bővölt Agert és Steyereggnél ömlik a Dunába. Az Agerről azt kell megjegyeznünk, hogy ez a Mondsee-nak és a vele összekapcsolt  Attersee-nek vizét vezeti le. Ebből azt is láthatjuk, hogy a Salzkammergut tavainak legnagyobb része valami módon kapcsolatban van egymással.

A táj hegyei közül első helyen kell említenünk a hatalmas Dachstein-csoportot. A Salkammergut felé lejtő északi oldala enyhébb, több kisebb-nagyobb hegyhullámmal száll alá a tavakig, nem olyan hirtelenül meredek, mint a déli oldal. A csoport tíz csúcsa túlhaladja a 2500 m magasságot, legmagasabb csúcsa a majd’ 3000 m magas Dachstein. 

A Salzkammerguti tóvidék legszebb körpanorámáját az 1783 méter magas Schafberg adja. A hegy tetején állva úgy érezzük, hogy ezek a csodálatos alpesi tavak szinte a lábaink alatt hevernek.

A Dachstein West hegyvonulat lábainál elterülő 70 kristálytiszta tó varázslatos látványt nyújt az ideérkezőknek.

Az idelátogató mindamellett, hogy gyönyörű természeti szépségeket csodálhat meg, számos történelmi kincset is megtekinthet, sóbányát látogathat meg, sőt a régióban található Bad Ischlben, a híres császári fürdőhelyen rendezik meg évről-évre az Operett Hetek-et.

Salzkammergut, Felső-Ausztriában található, jelentősebb tavai:
-         Attersee
-         Traunsee
-         Mondsee
-         Hallstattersee

Salzkammergut további tavai:
-         Mattsee, Obertrumersee, Wallersee, Fuschlsee, Hintersee, Wolfgangsee. Ezek a tavakkal Salzburg-tartományban találhatók, így ott foglalkozunk velük részletesebben.
-         Altausseer See, Grundlsee, Toplitzsee. Ezekkel a tavakkal Stájerországban találkozhatunk.

 Traunsee
Ausztria, nagyságára nézve második legnagyobb beltava a traunsee. Mint minden salzkammerguti tónak, a Traunsee-nek alakja is hosszúkás.
A Traunsee a salzkammeguti tavak közül legkeletebbre terül el. A Traunsee főhelye, egyúttal a salzkammerguti települések közül is egyik legnagyobb város Gmunden, a tó északi csücskénél épült. Itt lép ki a Traun folyó a Traunsee-ből.
Traunsee legszebb kirándulóhely a kis Rötersee. A Röterseehez úgy juthatunk, hogy egy negyedórányi utat teszünk meg csónakkal a tavon, majd a parttól meredek úton mászunk fel a hegyi tavacskához s a mellette levő híres cseppkőbarlanghoz.

 Mondsee
A Mondsee teljes egésszében Felső-Ausztriában helyezkedik el, két tartomány határán. Víze égszínkék, borús időben smaragdzöld színben csillogó. Nagyságára nézve harmadik a salzkammerguti tavak között.
A Salzkammergut tavai közül a Mondsee vize szinte a legmelegebb.

 Attersee
Az Attersee Ausztria legnagyobb alpesi tava.
Délről a Höllengebirge és a Schafberg határolja, ezek a hegyek meredeken zuhannak alá a tó síkjára. Északról viszont lány, alacsony, igen kellemes klímájú erdőségek veszik körül, amelyek aztán átnyúlnak a Hausruck-hegyvidékbe.
Az Attersee jellege kettős. Déli vége valódi alpesi tó, északi végét viszont smaragdzöld legelők, szelíd dombok szegélyezik, s ezért éghajlata enyhébb.

 Hallstatti tó
A Felső-Ausztriában lévő salzkammerguti vidék tavai mind hosszúkás alakúak. A Hallstatti tó sem kivétel ez alól. Nyolc kilométer hosszú és két kilométer széles területet foglal el a magasba tőrő sziklák, meredek hegyormok lábainál. A tavaktól tavakig vándorló Traun folyó a Hallstatti tó egész hosszán végigfolyik. A folyónak és a tó mélységének - legmélyebb pontja 125 méter - köszönhetően a víz nyáron sem túl meleg. Ahol a hegyek és a sziklák "engedélyezik", vagyis a laposabb partrészeken azért ennek ellenére persze többen próbálkoznak fürdéssel, a kristálytiszta víz sokakat csábít úszásra.
A tó délnyugati csücskének partján festői szépségű város képe tárul az utazók szeme elé:  Hallstatt, amely mesés elhelyezkedésének köszönhetően egészséges, szélmentes klímájával mára világhírű gyógy- és üdülőhellyé vált. A kisváros lakóinak nagy része manapság az idegenforgalomból él. Nyáron az üdülővendégek, tavasszal és ősszel a kirándulók, túrázók, télen a síelők teljeskörű kiszolgálása a fő kenyérkereseti lehetőség az itt élők számára.
Hajdanán azonban egészen mással foglalkoztak az emberek errefelé. Hallstatt nevét, hírét, gazdagságát a környéken lévő sótól kapta. Az itt élők a természet adta lehetőségeket kihasználva sóbányászattal, erdőműveléssel, márványfaragással foglalkoztak.
A tó környékén található sóbányák közül nem egy mára múzeummá alakult. Járatrendszerükben a turisták csinos bányászruhát és lámpákkal felszerelt sapkákat magukra öltve járhatják végig a kíváncsiskodók számára átalakított bányaterületeket. A bányákban  sínen közlekedő, fából esztergált egyszerű padok vitték a munkásokat, és viszik ma is az utasokat körbe. A legérdekesebb, főleg a fiatalok számára, talán mégis a csúszda.
A munkaterületet, illetve mára a múzeumon belüli szintkülönbségeket szabályos csúszdákkal kötötték össze, amelyeken  folyamatos ellenőrzés, a múzeum dolgozóinak segítsége mellett haladnak a turistacsoportok tagjai.

A hegyek oldalában található sóbányákhoz függővasúttal lehet feljutni. A kilátás ezen a környéken mesébe illő. A tó környéki táj valósággal lenyűgözi az erre járókat. A hatalmas hegyek, fenyvesek és a kisváros maga is gyakran gyönyörködhet a csillogó tófelszínen megjelenő tükörképében. Hallstatt egy tökéletes képeslap élményét nyújtja az őt megtisztelő látogatóknak.
Az aprócska házak szorosan tapadnak egymáshoz a hegyoldalban. Térhiány okán, különös fekvése folytán, a városka ugyanis nem képes terjeszkedni. Olyan kevés az építkezésre alkalmas terület, hogy a házak szinte egymás tetejére épültek.
Különleges élményben lesz része a várossal ismerkedőknek, ha meglátogatják a helyi gótikus plébániatemplom szomszédságában fekvő temetőt és annak csontházát.
A temető olyan keskeny, hogy bizonyos időnként ki kell üríteni a sírokat, s az elhunytak csontjait nevükkel megjelölve a csontházban helyezik el. A házba lépve először furcsa érzés a polcokon sorakozó különféle csontok rendezetten kupacolt látványa. A különféle színekkel, betűkkel, családi címerekkel ékesített koponyák különössé, felejthetetlenné teszik a hallstatti temetőt. A hely szellemisége és az ott látottak sokáig fogva tartják a látogatót.