|
sárban
2013.09.13. 09:48
sárban
sárban alvó vidámságunk
mindig csak annyi, amennyi éppen
lépteink köröttünk járnak
mindig csak szövegben sosem képben
valami baj lehet ezzel a művel
pár hosszú órára megállt az alkotás
egyre riadtabban csak hallgatom
mi ez az erősödő kattogás
csend nincs sohasem
a ricsaj elfedi a tiszta hangokat
nem marad érintetlen semmi
mocskok lepik el az álmokat
felnőnek a gyermeki vágyak
korhadt törzsek recsegnek-ropognak
maga alá temet amikor összedől
egy szilánkot eltehetsz magadnak
elfut előlünk, amit megtartanánk
hálásan fogadjuk a morzsákat
mézes-madzaggal kötözötten
még egy angyal sem szállhat
sárban süllyed egyre mélyebbre
az az égre szegezett tekintet
amely egykor olyan büszkén
dicső távolokba tekintett
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
