A koreai udvari táncokat gyűjtőnéven jeongjae-nek nevezzük. Ez a név eredetileg nemcsak táncokra utalt, hanem arra a királyi udvarban rendezett eseményre, ahol az emberek bemutatták a tehetségüket. Ide természetesen nemcsak tánc tartozott, hanem egyéb műsorszámok is, később azonban a jeongjae kifejezést már csak a táncokra használták. Az udvari táncokat 2 nagyobb csoportra osztjuk: Az egyik a Hyangak jeongjae, a másik pedig a Dangak jeongjae. Az előbbi azon táncok gyűjtőneve, amelyek újabbak és Koreában alakultak ki, az utóbbi pedig a kínai Tang dinasztia táncaiból kifejlesztett, Goryeo dinasztiabeli táncokat takarja.
A Hyangak jeongjae-be tartozó táncfajták:
-
Ahbakmu - "elefántcsont-csörgős tánc"
-
Bakjeopmu - "csapkodó lepkeszárny-tánc"
-
Bonglaeui - "főnix tánc"
-
Cheoyongmu - Cheoyong, a Sárkánykirály fiának a tánca, melyet maszkban táncoltak és rituális jellege volt. A Szilla egyesítés korszakából származik.
-
Chunaengjeong - "a tavaszi fülemüle tánca"
-
Gainjeonmokdan - "rózsaszedő tánc" 1829-ben keletkezett ez a tánc. Egy herceg, Sunjo király fia találta ki ezt a táncot, apja tiszteletére.
-
Geommu - "kardos tánc" Egy különleges táncfajta, melynek különleges mozdulatsorai az alázatot és a harmóniát szimbolizálják. A táncosok nem valódi kardot tartanak a kezükben, hanem egy úgynevezett "Kal"-t, amely egy kard-utánzat. A Három Királyság korszakából származik. A legenda szerint egy Szilla királyságbeli ifjúnak különleges tehetsége volt a kard-tánchoz és ezzel nagy hírnévre tett szert, még az ellenséges királyságban, Pekcsében is. Az ottani király elhívta őt az udvarába, hogy mutassa be a tudását. A fiú el is kezdett táncolni, de közben véletlenül megölte a királyt. Az ottani katonák ezért kivégezték. Szilla lakosai meggyászolták az ifjút és arcukra maszkot húzva, kezükben kard utánzattal ők is űzni kezdték ezt a művészetet, hogy megtiszteljék vele a halott fiút. Róla is nevezték el a táncot, Hwangchangmu-nak. Később, a Csoszon dinasztia alatt Kisaeng király továbbfejlesztette ezt a táncot. A legnagyobb eltérés az volt, hogy a táncosok már nem viseltek maszkot. Ezt az újfajta táncot nevezték el később Geommu-nak. Táncolása közben a táncosok hanbok-ot és jeon-ripet, azaz katonai stílusú sapkát viselnek.
-
Hakyeon hwadaemu - "A daru és a lótusz piedesztál tánca"
-
Goguryeomu - "Kogurjó tánc"
-
Muaemu
-
Musanhyang - "az illatos táncoló hegy tánca"
-
Mugo - "dobos tánc" Egy kogurjó-beli hivatalnok, Lee Hon nevéhez fűződik a tánc kialakulása. Állítólag a férfi egy napon készített egy dobot egy nagy uszadékfából és ezen dobolt, miközben táncolt. Később megváltozott a tánc "koreográfiája". 8 táncos táncolta és két kört alkottak, melynek középpontjában a dob állt. Négyen közel álltak a dobhoz és ütőkkel játszottak rajta, a többiek pedig egy nagyobb kört alkotva körültáncolták a dobot és időnként egy virágot formázó bottal rá is ütöttek.
-
Sajamu - "oroszlántánc"
-
Seonyurak - "hajós tánc"
A Dangak jeongjae-be tartozó táncok:
-
Monggeumcheok - "az arany uralkodó álma"
-
Pogurak - "labdajáték-tánc"
-
Heonseondo - "barack-tánc"
(c)rainism.gp
|